gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Gyerekek a havason – Hóvarázs (Elefáni Papírszínház)

2014-12-07

Gyerekek a havason – Hóvarázs (Elefáni Papírszínház) Gyereknek lenni alapvetően macerás dolog, de az az előnye feltétlenül megvan, hogy az ember zavartalanul és háborítatlanul használhatja a fantáziáját, mert még nem tudja, hogy mint mindennek, annak is van a határa, meg hogy illik két lábbal a földön járni, valamint hogy boldogok a komoly emberek, mert övék a földi sikerek országa. Így aztán például bőven elég egy kis dobozkában néhány kétdimenziós papírfigura, mondjuk hóember, némi hasonpapírú díszlet, meg valaki, aki az egészet életre kelti a hangjával meg a történetével, és már kész is a komplett mesevilág, szőröstül-bőröstül-répaorrostul.

Gyerekek a havason – Hóvarázs (Elefáni Papírszínház) Tehát semmiféle hendikeppel nem indul az alighanem negatív rekord-költségvetésű Elefáni Papírszínház sem, amelynek épp ennyiből áll a varázslata, plusz egy kartonelefántból, amelynek a hasából nő ki az utazó miniszínházacska – hogy miért pont onnan, és miért pont elefánt, az rejtély, de nem is lenne elég izgalmas a dolog, ha mindent értenénk. Lehet, hogy a rejtett síneken mozgatható szereplők – Tóth Eszter és Csató Máté kedves, szépen kidolgozott, de nem különösebben egyéni figurái – nem képesek túlontúl összetett mozdulatokra, sőt, dinamikájuk különösebb lelkifurdalás nélkül nevezhető akár minimálisnak is, de egyrészt az alkotó-előadó Boros Luca személyre szabottan elváltoztatott hangjai, másrészt az átgondoltan felépített fantáziavilág fejben legalábbis biztosan megadják mindazt a mozgalmasságot, amit a fizikai határok amúgy korlátoznak

Gyerekek a havason – Hóvarázs (Elefáni Papírszínház) Boros Luca ugyanis jogosan úgy véli, hogy nem elég, ha a mese végén ott az obligát tanulság, ha az csak úgy egyszerűen elhangzik, hiszen minden gondolat akkor tud igazán egészségesen megnőni, ha az ember maga ülteti el a magját, és nem készen kapja, mint egy csokor, színes krepp papírba bugyolált vágott virágot. Ráadásul ötletes és szimpatikus, ahogyan a hatásmechanizmust működteti: a bő fél-, szűk háromnegyed órás mese felénél a narrátor kilép a minikulissza mögül, és a nézőkkel a közös hangot könnyen megtalálva a versenyről, versengésről kezd beszélgetni a gyerekekkel (hiszen a Hóvarázs maga is arról szól, hogy a három hóembergyerek egymást legyűrve próbál kiválasztottá válni, hogy egyikük bejuthasson a királyi udvarba uralkodói magánhóembernek). És a gyerekek persze sorolják, mi minden miatt is jó versenyezni, legyőzni a másikat, egyedül lenni jobbnak mindenki másnál. Hogy aztán annál jobban fejbe kólintson a történetvégi, meglehetősen logikus, sőt szinte vitathatatlannak tetsző tanulság, miszerint a versenynél sokkal jobb és sokkal hatékonyabb, ha egymást segítve, együtt érjük el a célunkat.

Ami roppant szimpatikus életbölcsesség, különösképp a célközönség életkorában, nem beszélve arról, hogy külön öröm – noha lehetne természetes is –, hogy egy alkotó(csoport) már a három-hat éves korosztályt is megtiszteli azzal, hogy nem csak színekkel, játékkal, dalolászással, de szájbarágásmentes mondanivalóval szórakoztat. Ettől még persze vannak dalok is, sőt ezek fontos szerephez jutnak (ez töri meg a boszorkány átkát), amiért bizonnyal hálás a gyerekközönség, ezzel együtt megjegyzendő, hogy sem dallamuk, sem dalszövegeik nem olyan épületesek, hogy igazán méltóak legyenek az előadás esztétikumához. Ahogyan a felnőtt fül számára némiképp zavaró az itt-ott, ha nem is gügyögő, de mindenképpen vélt vagy valós gyermekbarát irányba elemelt beszédmód is úgy a mesemondás, mint a beszélgetés során. De a felnőtt fül már csak ilyen: fennakad minden apró-cseprésen, és még azzal sem lehet rendesen kiengesztelni, ha, mint a gyerekeket, elviszik előadás után a kulisszák mögé varázsleleplezőbe és csodatanulóba, hogy a színházi élményt megkoronázza még némi színháznyelvi tanulás is.

Kovács Bálint

Hóvarázs (Elefáni Papírszínház)

Alkotó, előadó: Boros Luca

Dramaturg: Nagy Orsolya

Zene: Tóth Orsika

Báb, díszlet: Tóth Eszter, Csató Máté

December 7., Mu Színház, kb. 30 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?