gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Védd meg az igazadat! – Mátyás, a nem király (Ifjúsági Fórum Színház)

2015-10-06

Védd meg az igazadat! - Mátyás, a nem király (Ifjúsági Fórum Színház)A laki fórumszínházi előadás egy drámapedagógiai folyamat részeként született, csereháti iskolások részvételével, a Bohócok a Láthatáron Csoport szakmai vezetésével. A csoport alapítója és művészeti vezetőjeFeuer Yvette, céljuk, hogy drámapedagógiai foglalkozásokkal, közösségi színházi eseményekkel segítsék az elszegényedett, vagy más szempontból kirekesztett társadalmi csoportok életét. 10-17 éves Borsod megyei gyerekekkel, egy tíz napos közös táborozás során hozták létre a Mátyás, a nem király című előadást az őket foglalkoztató problémákról. Egyébként a címet is az egyik szereplő gyerek, Bancsók Robi találta ki, amikor a szöveg már nagyjából összeállt. A fórumszínházi előadásnak az a lényege, hogy olyan helyzeteket vizsgálnak meg közelről, ahol valamilyen igazságtalanság történt, és mindig annak a nézőpontjából gondolják végig az eseményeket, aki alulmaradt.
A „társulat” tagjai végig fesztelenül, lazán viselkednek, nincsenek zavarban a Stúdió K-ban megrendezett előadáson, amely egyben projektismertető és közönségtalálkozó is. Mintegy a nézők fogadására rögtönöznek is egy éneket, gitárkísérettel. Feuer Yvette elmeséli, hogy azért a próbafolyamat elején nem egészen ez volt a helyzet: a sok drámajáték, a beszélgetések, maga a nyári tíz napos együttlét teljesen felszabadította a gyerekeket. Látszik rajtuk, de el is mondják, hogy milyen sokat jelentett nekik a tábor, a közös munka, a felnőttek feléjük forduló figyelme, a rengeteg néző a Bánkitó Fesztiválon, ahol szintén bemutatták a darabot.

 

Védd meg az igazadat! - Mátyás, a nem király (Ifjúsági Fórum Színház)Mielőtt elkezdődik az előadás, Feuer Yvette egy kis kórusjátékkal melegíti be a nézőket. „Minden a te hibád… Védd meg az igazadat” kiabáljuk együtt, és rögtön ott is vagyunk a történet közepében. A 12 éves Matyit látjuk különböző jelenetekben: megtudjuk róla, hogy ugyan remekül focizik, de valahogy nem találja a helyét a közösségben: csúfolják, bántják az iskolatársai, és otthon sincs sokkal jobb sora. Az is kiderül, hogy Matyi sosem áll ellen, nem küzd az igazáért, nem is próbálja megvédeni magát. Ez az a pont, ahonnan a játékot követő közös gondolkodás elindul: a program Fórum részében a Joker, vagyis a műsorvezető Feuer Yvette irányításával a nézők összefoglalják a látottakat. A közönség soraiban ülő gyerekek, Matyi kortársai pontosan érzik, hogy a főhős nem tett meg mindent azért, hogy ne kerüljön újra és újra ilyen kiszolgáltatott helyzetekbe.

Az egyik fiú ki is mondja, hogy jobban kiállhatott volna magáért. Itt következik a fórumszínházas előadások legfontosabb eleme, az újrajátszás. Mert könnyű mondani, hogy nem szabad hallgatni, ha az embert bántják, de nem olyan könnyű megvalósítani, amikor odakerül az ember. A fiú, aki beáll ennek a jelenetnek az újrajátszásába, az elején még küzd, nem hajlandó bocsánatot kérni, hiszen nincs miért, de azután egyszer csak kiszól a jelenetből: „Valaki váltson le” – mondja.

Szerencsére a következő újrajátszásban emberére talál a bántalmazó: az új Matyi nem hagyja magát, visszaszól, ahogy a jelenet után megfogalmazza: „A saját fegyverét használtam ellene, csesztetni kezdtem én is.” Az persze kérdés, hogy ez mennyire tartós megoldás, és a fórumszínház keretében arra is van lehetőség, hogy Yvette irányításával ezt is megbeszéljük. Sőt azt is megtudjuk, mit érzett a jelenet másik szereplője, Robi, amikor ellenállásba ütközött.

A harmadik újrajátszott jelenetben egy felnőtt „száll szembe” a bántalmazókkal. Neki egészen mások az eszközei: barátkozni próbál, ki akarja lendíteni a többieket a szerepükből. Talán ez az a jelenet, amikor a legtisztább formában mutatkozik meg a fórumszínház lényege: bármennyire tudom, hogy mire megy ki a játék, mégis szinte a bőrömön érzem, hogyan kanyarodik el a párbeszéd az eredeti iránytól, miként törik meg az agresszió az ellenálláson.  Pillanatnyi zavar támad, és máris más a végeredmény. És persze tudja az ember, hogy, „az életben” ez nem ilyen egyszerű, de tényleg elhiszem – talán nem egyedül a nézőtéren –, hogy érdemes küzdeni, mindig van esély megváltoztatni a berögzült, rossz forgatókönyveket.

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?