gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Könyvtárnyi mese – Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Pécsi Nemzeti Színház)

2015-11-04

Könyvtárnyi mese - Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Pécsi Nemzeti Színház)A pécsi Király utca elején, ahogy befordul az ember a Széchenyi térről, Weöres Sándorba botlik. Ott üldögél egy presszóasztal mellett. Nem lehet melléülni, mint Szombathelyen, egy parki padon, de bele lehet olvasni az előtte fekvő bronzkönyvbe. Műcímeket láthatunk. Kedves újabb szokás ez, hogy a művészet nagyjainak emlékművei leszállnak közénk. Ahogyan például Rippl-Rónai Kaposvár sétálóutcáján szamárkordén közlekedik.
Aztán a színházhoz közeledve hatalmas plakát hirdeti: Holdbeli csónakos. (Nem tudom, miért szeretik a címről lehagyni a névelőt.) Bent a színpadon meg hatalmas, régies könyvtár polcai fogadják a benyüzsgő gyereksereget. (Az Apáca utcai megyei-városi könyvtáron is emléktábla figyelmeztet Weöres Sándorra.)Rózsa István díszlete bizonyára az irodalmi mesevilágra céloz, ahonnan a következő órák élményei származnak, arra a hatalmas kulturális kincsre, amelyet a szerező huncut koboldként színre varázsol. Első, 1941-ben írt darabjában nemzetközi kavalkád, multikulti és crossover (ki gondolhatott akkor ilyesmire!) foglalja keretbe a régi magyar mesefigurák, Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók csetlő-botló hősiességét, Pávaszem, magyar királykisasszony bujdosását és csaknem olthatatlan szerelmét a Holdban daloló gondoliere iránt. A kalandos mese egyébként alighanem még a finnugor időkben játszódik, ezért lehet Jégapó a magyar király, és így kerülhet udvarába Medvefia, a lapp trónörökös. A királylány kezéért meg valóságos kultúrtörténeti különítmény verseng: kínai császár, szerecsen fejedelem, krétai király, sumir főpap. Menekülők és üldözők a szerző játékos kedve szerint ütköznek bele a kelta királynőbe vagy pottyannak a majmok földjére.

Könyvtárnyi mese - Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Pécsi Nemzeti Színház)A földhözragadt, vásári-bábos kalandokat filozófiai eszmék, metafizikai sóvárgások járják át. A királyfi csodasólyma mindent lát, a királylány meg minden földi kalandozása közben is csak a Holdra vágyik, az ottani rideg énekes hitegetése akár tűzhalálba is vinné. Így aztán a mesében kötelező boldog vég is kesernyés-szomorkás. Medvefia és Pávaszem egymásra találnak – de milyen áron. Elvesztik a csodát. Medvefia a varázslatos sólymot, Pávaszem az űrbeli ábrándot. A földi boldogulás nem a vágyak beteljesedése, hanem elvesztésük. Bölcs lemondás.

A darab gyermekeknek tarka látnivalót, szeretnivaló hősöket, mulatságos bohócokat, mozgalmas izgalmakat kínál, felnőtteknek műveltségi kaleidoszkópot, bölcseleti rágódnivalót és mindenekelőtt igazi költészetet nyújt.
Almási-Tóth András rendezői sugallata szerint a könyvtár őrzi az álmokat, a meséket és a bölcsességet, a tudást. Polcai megelevenednek, mögülük-belőlük bújnak elő a mesefigurák, a kultúrtörténeti toposzok.Lisztopád Krisztina jelmezei, maszkjai ötletesen, szellemesen gondoskodnak a színes mesei-történelmi kavalkádról. Melis László ismert dallamai (a Nemzeti egykori, Valló Péter rendezte előadásának zenei anyaga CD-n is megjelent) szép, tisztán csengő előadásokban szólalnak meg, Kulcsár Noémi koreográfiája hatékonyan segíti az érzelmek, hangulatok érvényesülését.

Könyvtárnyi mese - Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Pécsi Nemzeti Színház)
A parádét Vitéz László szerepében vaskos bájjal, az éppen kellő vásári harsánysággal vezényli Götz Attila.Széll Horváth Lajos kicsit fanyarul játszadozó, félénken hősies Paprika Jancsi, Tóth András Ernő bár Bolond Istókként fakó, viszont kijut neki még három kínai (császár, börtönőr, hóhér) szerepe is. Stenczer Bélatipegő Jégapója kedves öreg bölcs, diplomatikus okoskodásai kedélyesen furfangosak. Stubendek Katalinkirálynői Heléna, Kulcsár Viktória szerény sólyomárus leány és határozott akaratú sólyomistennő.

Józsa Richárd Medvefiát, a lapp trónörököst rokonszenvesen egyszerű, inkább segítőkész, mint szenvedélyesen szerelmes léleknek mutatja, szépen is énekel, és ha néha a plakátot is elolvashatná, akkor talán nem mondaná holdbélinek a holdbelit. Györfi Anna Pávaszemének is alapvonása a közülünk valóság. Nincs se rajta, se benne semmi királylányos csillogás, ragyogás. Azt belül hordja. A kalandokban félve sodródik, de szerelmi ábrándja bár lehet szokványos, általában átmeneti bakfisbetegség, amely önveszélyes rajongásig fokozódik, mégis csupa közvetlen, szívmelengető poézis. A címszerepben Kállai Gergely érces hangon énekelve közlekedik a levegőben – karnyújtásnyira, de mégis elérhetetlenül.

 

Könyvtárnyi mese - Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Pécsi Nemzeti Színház)Zappe László
(Színházi Kritikusok Céhe)
Weöres Sándor: Holdbeli csónakos
Szereplők: Kállai Gergely, Kulcsár Viktória, Stenczer Béla, Györffi Anna, Józsa Richárd, Tóth András Ernő, Németh János, Vidákovits Szláven, Stubendek Katalin, Götz Attila, Széll Horváth Lajos, Matola Dávid
Díszlet: Rózsa István    Jelmez: Lisztopád Krisztina
Zene: Melis László    Koreográfia: Kulcsár Noémi   Rendező: Almási-Tóth András
Pécsi Nemzeti Színház, 2015. nov.4., 376 néző
Fotók: Körtvélyesi László

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?