gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Nyisd ki a szemed!

2016-04-26

VII. BÁBU Fesztivál (Budapest Bábszínház)

Stuber Andrea, március

budapest-babu-fesztival2010 tavaszán rendezte meg először a BÁBU fesztivált a Budapest Bábszínház. Akkor a Meczner János vezette Andrássy úti intézmény még csak monobábdarabokat hívott meg a szemlére. 2011-ben, a II. BÁBU fesztiválon még szintén egyke játékosok érkeztek, akkor már határon túlról is. A harmadik évben felbukkantak kétszemélyes előadások. Mint a mesében, úgy gyarapodott, épült, szépült a rendezvénysorozat. Az idei, hetedik alkalommal már nagyobb személyzetű produkciók, komplett színpadi csapatok érkeztek, és a fesztivál tematikus lett: Lázár Ervin munkássága köré szerveződött. Az a nagyszerű helyzet ugyanis, hogy számos magyar bábszínpadon látható Lázár Ervin-műből készült színdarab.

Lázár Ervin színházi népszerűsége egyáltalán nem meglepő. Ő a gyerekirodalomnak olyan univerzális alakja, aki a közönség minden nemzedéke számára kedves lehet. Korhatár nélküli író, nyugodtan el lehet kezdeni az ismerkedést vele akár ötvenévesen is, be fog jönni.

budapest-babu-fesztival_legkisebb

A legkisebb boszorkány, Griff Bábszínház

A „fókuszban Lázár Ervin” tematikájú BÁBU fesztiválon a szerzőnek összesen hat meséje elevenedett meg, öt vendégprodukcióként, egy pedig a házigazdák előadásában. Érdekesség, hogy bár A legkisebb boszorkány a Budapest Bábszínház repertoárján is szerepel, a fesztiválon a zalaegerszegi Griff Bábszínház interpretációjában mutatkozott, Somogyi Tamás rendezésében. Mátravölgyi Ákos épített a színpadközépre egy szekrényes-lépcsős-forgó állítmányt, amely körül szépen és funkcionálisan röpködhetnek seprűiken a boszorkányok, valamint vándorolhatnak a vándorok. Boszorkány funkciójú emberbábok, kócos fiúk, színes hajú lányok és csupa esengő, megragadó bábtekintet – plusz a pazar orgánumú és plasztikus beszédű játszók, Lovászi Edina, Medgyesi Anna, B. Szolnok Ágnes, Barna Zsombor, Kosznovszky Márton, Szilinyi Arnold, Nagy Karina Beatrix ésTímár Zoltán gondoskodtak az élményről. A boszorkányválasztékot Sólyom Kati tette teljessé, aki fekete-fehér Rácpác Boronkaként A kétarcú boszorkányt állította elénk, és nem nélküöztükl A Hétfejű Tündért (Budapest Bábszínház) és Berzsiánt és Didekit sem Békéscsabáról.

budapest-babu-fesztival_kislany

A kislány, akit mindenki szeretett, Szabadkai Gyermekszínház

Kedves vendége volt a fesztiválnak a Szabadkai Gyermekszínház,  amely A kislány, akit mindenki szeretett című mesét hozta. Tengely Gábor rendezte, és joggal szervezte bele a produkcióba az Öröm-ódát is, tekintve hogy az alaptörténet milyen végtelenül szomorú. Maga az előadás azonban a továbbgondolás útjára lép. A főszereplő kislányt három alakban is látjuk, hatéves formaként, középkorúként és idős asszonyként, tehát vagy a saját, különböző életkorszakos verzióiban, vagy pedig felmenője és leszármazottja képében egyszerre. Michac Gábor tervezői munkájaként a Tigrist, a Medvét és a Háromkerekű Pakuk madarat egyszerű elemekből nagyméretű monstrummá teszik össze és mozgatják lazán a színészek, s játékuk felvonultat szívderítő ötleteket. Képzeljük el például azt az összecsapást, amikor a kislány, Brunella fenyegető szörnyeteggel találkozik az erdőben, s hirtelen hisztizni kezd és földhöz csapkodja magát, mint kisgyermek a CBA-ban, ha a mamája nem vesz neki kindertojást. Evvel teljesen lefegyverzi a döbbenettől mozdulni sem tudó fenevadat. Gál Elvira, Szűcs Hajnalka, Greguss Zalán, Kocsis Endre, Szloboda Budanov Márta, Veres Imelda, Fridrik Gertrúd és Szloboda Tibor készséges közreműködői a több szereposztású kislány-Brunellák történetének.

budapest-babu_negyszoglet

A négyszögletű kerek erdő, Kabóca Bábszínház

A veszprémi Kabóca Bábszínház A négyszögletű kerek erdővel érkezett, amely – talán a szereplő karakterek változatossága és szimpatikus jellegzetességei miatt – szintén kedvelt opus a bábszínházakban, sokhelyütt készült színpadi verzió belőle. Bartal Kiss Rita rendezése a megszabott játéktérre és a humán erőforrásra alapoz. A díszlet egy nagyobb kocka kerete, benne óriási karika és nyúlós gumiszalagok. Még néhány találó kellék – bunda Bruckner Szigfridnek, kétágú zöld létra Nagy Zoárd fenyőfának, csíkos sapka Aromónak, sarokvassal megpatkolt kék cipő Ló Szerafinnak – és máris készen áll az egész díszes társaság. Bandura Emese, Bandura Tibor, Érsek-Csanádi Gyöngyi mv., Szilvai Balázs/Várszegi Martin mv., Szőke Kavinszki András, Tóth Mátyás eh., és Üveges Anita mintaszerű összjátéka élteti a produkciót.

budapest-babu-fesztival_idonk

Az időnk rövid története, Vaskakas Bábszínház – ESZME

A négynapos BÁBU fesztivál az utolsó napon, a záróelőadásnál elmozdult Lázár Ervintől, de tulajdonképpen közel is került hozzá. A győri Vaskakas Bábszínház és az ESZME közös vállalkozásaként Az időnk rövid története című, felnőtteknek szóló bábelőadás került közönség elé. Gimesi Dóra írását Hoffer Károly álmodta, tervezte és vitte színre négy színész, Andrusko Marcella, Pallai Mara, Szolár Tibor és Teszárek Csaba részvételével. Négy idős ember bűvös-bájos történetét játsszák el gyengéden, gondosan megszerkesztett, harmonikus báb+színész konstrukcióban. Kisebb tanulmányt lehetne írni például arról, hogy Teszárek Csaba bácsija, aki a színész teljes életnagyságában is pontos, zárt, markáns figura, hogyan és miben hasonlít a kezében tartott bábra, amelyik pedig hasonlít a Bátor nevű kutyájára.

Hét év után az emberi szervezet sejtjei már nem ugyanazok, mint voltak. Hét év után egy BÁBU fesztivál életében lehet nekiállni kitalálni a nyolcadikat.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

VII. BÁBU Fesztivál, Budapest Bábszínház, 2016. március 21-24.

 

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?