gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Halak a szemben

2016-06-29

Bagolykisasszony meséje (Bóbita Bábszínház)  

Stuber Andrea, június

bagolykisasszony4Az együttállások kedvezőek. Az előadás alapja a képzőművész és író Szécsi Magda cigánymeséje. Színpadra Kárpáti Péter írta, aki a cigány mítoszvilágnak és a drámának is avatott szakembere. A bemutatót Perényi Balázs rendezte, akiről annyit már mindenképpen megtapasztaltunk, hogy tud jól dolgozni színházcsinálókkal. Mindezek az alkotások és alkotók a legjobb helyre kerültek a pécsi Bóbita Bábszínházban, ahol eleve úgy képes kezdődni egy-egy előadás (nem csak épp ez), hogy a színészek kijönnek a színpadra és zenélnek teljes szívükből. Ebben ez alkalommal Kovács Áron Ádám van segítségükre, aki a produkció muzsikájába vérpezsdítő cigány népzenét is beledolgozott. Tangóharmonika, gitár, kanalak, kanna – pazar vircsaft.

bagolykisasszony1A Bagolykisasszony meséje történet és a történet kerete is egyben. Álom és való, heverés és vándorlás, ábrándozás és párkeresés. A főhős, akinek mesélnek, Orsós János és Orsós Jánosné Roxána nevű kislánya. Igazi kislányforma színésznő játssza őt Nagy Kata személyében, virágos szoknyában, rózsával a hajában. Aludni megy éppen az ágyába, színes ágyneműjébe, amelynek takaróján egy ló vágtat mint minta. A kislány barátnője, képzeletbeli társa vagy egyszerűen alvóállatkája egy bagoly, a bagolykisasszony, akinek képében Várnagy Kinga elegáns zöld nyakláncot kezelve borzolgatja feje körül a bagoly szárnyát, tollait.

bagolykisasszony5A fejdísz egyébként is báb-, illetve figuraformáló tárgy az előadásban. Jiget, a magányos királyfit is fejdísz jelöli teljes életnagyságú alakjában. Amikor kisebb, bábformában mutatkozik, akkor bájos karakterességgel hasonlít a szerepet játszó Kalocsányi Gáborra. És van még egy legkisebb alakja is, akárcsak lovának, Yüknek, aki szintén királyfikolléga, csak őt egy varázsló lóvá változtatta. Szerencsére a varázsige kimondása közben váratlanul tüsszentenie kellett a varázslónak, és ebből a gikszerből adódóan Yük néha képes átmenetileg újra emberalakot ölteni, ilyenkor imponálóan egészben Czéh Dánielnek mutatkozik.

bagolykisasszony7A Bagolykisasszony meséje szerint Jignek és Yüknek vándorolnia kell a világban, hogy Jig feleséget találjon. A párválasztás lehető legegyszerűbb verziójával próbálkozik: az a hozzávaló lány, aki látja lova, Yük szemében az aranyhalakat. Van abban valami mulatságos, életrevaló türelmetlenség, hogy a fiatalember nem vacakol sokat a jelöltekkel. Mielőtt egyáltalán ismerkedni vagy udvarolni kezdene, in medias res megkéri a hölgyeket, hogy nézzenek a ló szemébe. A gyémántkörmű királykisasszony, akinek csak a saját szépségéről és a szerelemről szabad beszélni – akár Cyrano Roxane-jának –, hamar elbukik. A táncoslábú aspiráns – akit csodálatos, két darabból álló balett-táncosnőnek tervezett Grosschmid Erik – szintén nem megy át a vizsgán. És a harmadik, mézillatú, állólámpa-szoknyájú menyasszonyjelölt sem az igazi.

bagolykisasszony6A kissé rendetlennek ható színpadkép a piros bútordarabjaival tesz erősebb benyomást, de központi eleme egy nagy ruhaszárítóra emlékeztető állvány, amely tulajdonképpen forgószínpadként funkcionál. Ennek függönye mögött bonyolíthatók le cserék, váltások, akció-előkészületek. Némely hétköznapi, gyerekszobai tárgyak olykor szellemesen bekapcsolódnak a mesébe, mint a már említett esetben, amikor a mézillatú leányka szoknyáját az állólámpa ernyője adja ki. Vagy amikor az utazás során Roxána barna pokróca hegyet „játszik”, a mögüle kibukkanó fehér kispárna pedig havas csúcsot. Ebből a fajta virgonc leleményességből többet is elbírna az előadás.

bagolykisasszonyAA három párkeresési kudarc után hirtelen megszakítja Jig meséjét egy másik történet, Yük lóé, az elvarázsolt királyfié. Hőseink elmennek Fájdalomországba, hogy meglátogassák Yük szüleit, akik emberfeletti méreteikkel behozzák a felnőttperspektívát. Szakállt kell levágatni és kemencébe ugrani – erre van szükség ahhoz, hogy az elvarázsolt királyfi visszaváltozhasson emberré. Nem lehet ez probléma a férfibarátság keretei között.

A darab szeretnivaló slusszpoénja, hogy Jig és Yük végül felkeresik az alvó Roxánát, aki felébredvén meglátja a ló szemében az aranyhalakat. De nem Jig, hanem Yük dobogtatja meg a szívét. Jig királyfi hiába volt látszólag a hősszerelmes szerepkörre kijelölve a darabban, végül a Bagolykisasszonnyal kell beérnie és ők ketten amolyan táncoskomikus-szubrett második párost alkothatnak a fináléra.

A szerelem egy nagy titok, nem lehet irányítani – szögezi le a Bagolykisasszony. A szánkból vette ki a szót.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

Bagolykisasszony meséje

Szécsi Magda meséi alapján bábszínpadra írta: Kárpáti Péter

Játsszák: Nagy Kata m.v./Vadon Judit, Várnagy Kinga m.v., Czéh Dániel, Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt, Papp Melinda

Báb- és díszlettervező: Grosschmid Erik

Kivitelezők: Bódiné Kövecses Anna, Fekete Hajnalka, Thébesz Veronika, Nagy Kovács Géza, Kapási Ferenc

Zeneszerző: Kovács Áron Ádám

Rendező: Perényi Balázs

Bóbita Bábszínház, 2016. június 12., 23 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?