Az öreg kisasszony autósmeséi (Latinovits Színház)
Török Ákos
Élhetően zsúfos konyha látványa fogad minket a budaörsi Városi Ifjúsági Klub színpadán. Gömbölyített végű, éltes konyhaszekrény vitrinnel, elhasznált gáztűzhely, száradó konyharuhák a kötélen. Olyan, mint a nagymamáké. Na nem a célközönség kisiskolásoké, akiket már a leülésnél is folyamatosan csitítanak a tanáraik, és előadás közben is szinte állandó a sissegő regula, hanem a mostani negyveneseké. Bobor Ági ezt a békebeli enteriőrt meg is dönti, ami a jól láthatóság mellett olyan, mintha egy hatalmas meseláda nyílna felénk.
És nem is kell csalatkoznunk, a ládából Mosonyi Aliz Az öreg kisasszony autósmeséi című könyvének a történetei gurulnak ki. Egy idősebb hölgy, aki minden ragaszkodását és szeretetét a vele együtt öregedett autójával éli meg. Miközben születésnapi tortát szeretne venni neki, közösen keverednek hol különös, hol hétköznapi kalandokba.
Varsányi Péter, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves hallgatója egy szellemes ötlettel állítja színpadra Az öreg kisasszony autósmeséit. Az öreg kisasszony a történeteket úgy játssza el különböző háztartási eszközökkel és alapanyagokkal, hogy azokból a mesevégi saját torta, a világ legfinomabbja végül valóban össze is áll. Lehet, hogy egy cukrász ezt nem írná alá gond nélkül, de a játék szintjén mindenképpen. Ráadásul az előadás végén még kóstolót is kapunk belőle. Persze nem ténylegesen abból, hanem a játék szintjén.
Az előadás másik nagy húzása Takács Katalin. Esszenciális öreg kisasszony, meséi a képzeletbeli vénkisasszonyság távolságtartó ridegsége és a nagymamák ölmelegsége között szólalnak meg. Játékában egyszerre van ott a nem is oly régi idők pajkossága és az egyedüllét derűs elfogadása. Gyerekként nem bújnánk hozzá, de szájtáti élvezettel fogadjuk a történeteit, miként a süteményét is.
Az igazán nagy húzásoknak azonban általában kockázata is van. Ennek a választásnak az a kockázata, hogy Takács Katalin nem bábművész, miközben a használati tárgyakkal való játék még a hivatásosokat is gyakran próbára teszi. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az autó mint edényfogó kesztyű, nagyon kevéssé autószerű. És ezen a játék szintje sem sokat segít.
Nincsenek az előadásban különleges truvájok, a legegyszerűbb gesztusokkal kapnak lelket kések, asztalterítők és szemetesládák. Éppen úgy, ahogy egy konyhához szokott, játékos kedvű öreg kisasszony játszhat velük az életben. Mégis van valami finom elcsúszás abban, ahogy a tárgyakkal mesél, és helyenként kissé zavaró idegenség abban, ahogy az előredöntött teret próbálja belakni és azt a bizonyos tortát előkészíti. Kicsit olyan, mintha nem érezné még ezt a játékteret és először sütne ilyen tortát. Mintha csak mesélni érkezett volna ide. Meglehet, a televíziós főzőműsorok és a saját nagyanyáink tették magasra a konyhai kézhez állás és otthonosság látványának mércéjét. Ezek azonban éppen azok a dolgok, amiket egy kis csuklózás és a folyamatos játszás magától is megoldhat.
Varázslat nélkül nincsen semmilyen színház – főként gyermekelőadás nincs. Takács Katalin mesélése és jelenléte – az előbb írtakkal együtt is – már önmagában az, ahogy a hétköznapi tárgyak életre keltésének alapötlete is. Mindehhez az alkotók szép számmal petyegtetnek meglepetésbonbonokat. A szekrénytetőn maguktól megmozduló tárgyak trükkje mellett a legizgalmasabbak a konyhai mindennapok saját csodái. A hófehérre habosodó tojásfehérje, a cukorszitából hulló hó és ami a legnagyobb ámulatot kelti (a cikk szerzője számára is), a tojássárgájának kiszippantása a fehérjéből PET palackkal.
Emlékeim szerint annak idején kifejezetten gyűlöltem a valóságmeséket. Kit érdekelt, hogy mi lesz a tűvel, az ollóval és a tűpárnával, amikor sárkányok és megmentésre váró királylányok is vannak. Azt a világot kerestem a mesékben, ahol királyfi lehetek, és nem azt, ahol megszeppent kisfiú. Az öreg kisasszony autósmeséi azt is megmutatják, hogy egy magányos hölgy is királykisasszony, még ha magát kell is megmentenie. Kiskoromban bizonyosan nem szerettem volna – ám most már szeretem, és ezzel szemmel láthatóan nem voltam egyedül Budaörsön.
Török Ákos
(Színházi Kritikusok Céhe)
Mosonyi Aliz: Az öreg kisasszony autósmeséi (budaörsi Latinovits Színház)
Szereplő: Takács Katalin
Dramaturg: Nagy Orsolya
Látvány: Bobor Ági
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Rendező: Varsányi Péter e.h.
Fotók: Borovi Dániel
