gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Karalábék és képzelt lények

2017-03-14

 

Mágikus állatok iskolája (Kolibri Színház)

Gabnai Katalin, március

Azzal fogom folytatni, hogy teljesen rendben lesz ez az előadás, ha összerázódik kicsit. Meg azzal, hogy milyen jó választás is a Kolibri részéről a Tessloff Babilon Kiadó könyvsorozatának Nádori Lídia által fordított első kötetéből színházat csinálni. Sőt azt is megemlítem, hogy Szívós Károlynál és Török Áginál kedvesebb jelenség kevés akad a magyar gyermekszínházi deszkákon – de kezdeni, jaj, kezdeni nem tudom mással, csak a fület fájdító zenei „bemondással”.

Alexics Rita

Van tudniillik a Kolibri új bemutatójának egy talpcsapkodásra is alkalmas indulója, mely időnként előtör a cselekményből, s mint minden szabályos színházi kórus, elválaszt és összeköt. Fájdalom, hogy ezt gyilkos prozódiával teszi. Biztosan van ennek a szöveggyötrő zenei eljárásnak neve, divatja, keletje. Sajnos, nem tudom sem néven nevezni, sem érzetileg eléggé értékelni azt a kompozítori játékosságot, amely a könyv és az előadás címét (az a szóban forgó induló versezetének első sora is) kemény katonai négynegyedben vezeti föl, szólván: „Máá-gií-kuss – állatok isko-lá-ja”, máá-gií-kuss… stb.”  Az állatok szó ráadásul egy sikamlós triolára ülhetett csak, így rendre „áltok-isko-láá-ja” lesz belőle. Novák János, annyi remek zeneszám alkotója, s most e produkció rendezője, valami miatt unalmasnak érezte, hogy egy szövegre támaszkodó, nyújtott ritmussal (máá-gi-kus) kezdődjék a fődal, s kicsit megtekerte. Aztán meg sokszor elénekeltette.  No, eddig a panasz. A többi inkább elismerés lesz, még ha a mágikus szó nincs is annyira otthon a magyar (gyerek)nyelvben, mint például a csudálatos, a mesebeli vagy az elvarázsolt lehetne, megengedőbb fordításban.

Tóth József

Azzal folytatom, hogy bár eléggé kócos az expozíció, Horváth Péter könnyedén szerelte színpadra a fiatal, rokonszenves, háromgyerekes német írónő könyvsorozatának első darabját. A kócosságot az jelenti az elején, hogy szövegileg túl sokat keringenek a „más vagy mint a többi más” problémája körül, az ember azt hinné, a különös állatok hangsúlyozott másságának is nagyobb szerepe lesz, esetleg őket kell majd menteni. Végül azért érthetővé válik a történet. A lassúdad és bénázásra hajlamos, naiv Benni, kit Nizsai Dániel játszik megnyerően, új tanév előtt áll. De nemcsak az a hír, hogy új lány kerül a 9 évesek osztályába, az exhibitív, bájos és becsvágyó Ida (Alexics Rita), hanem új tanítónőt is kapnak a retró-hippi Miss Cornfield (Megyes Melinda) személyében.

Az iskola testnevelő tanár igazgatója (Tóth József) szabad idejében versenyre benevezett karalábéit delejezi, munkaidejében jelszavakat skandáltat a gyerekekkel (Mienka legjobb isko-la, nemhát-rálunk-megsoha!),  s fensőbbséggel figyeli kezdőnek látszó kolléganője munkába állását. A tanítónőnek van egy testvérbátyja, a folyton sárga viharkabátban és hűdeangol Paddington-kalapban járó Morrison, a nagyhangú állatkereskedő (Gazdag Lász). Ő egy szociális munkás s egy világjáró állatkoordinátor erényeit egyesíti magában. A cselekmény oda fut ki, hogy az osztály belső konfliktusainak elsimítása végett és a renitens iskolai akciók kezelése érdekében  –  először csak pár gyereknek, de mint kiderül, később majd mindenkinek – csodaállatot ajándékoz Mr. Morrison. Egy ilyen lény a nyilvánosság előtt csöndben van és mosható plüssnek tetteti magát, de a célszeméllyel négyszemközt maradva remek beszélgetőpartner lesz belőle, hiszen ugyanazok az alaptulajdonságai, mint új gazdájának.

A színpad kicsit zsúfolt, mint itt mindig. A színház alig tenyérnyi, de a széthúzódó, gyöngyház-zöld bársonyfüggöny mögött látványosan pezseg az élet. Tervező Orosz Klaudia, mozgás: Lakatos János, digitális képek: Kovács Ivó, szcenika: Farkas István.  A szín két oldalán elhelyezkedő zenészek vezetője Kecskeméti Gábor.

Nizsai Dániel

A kilencévesek csapata épp úgy viselkedik, ahogy ez a korosztály. Semmi szépítés nincs az ábrázolásban, inkább fölerősödnek azok a jelenségek, amik picit ijesztővé teszik az egymást piszkáló, „ártatlan” gyerekhadat. A nézőtéri felnőttek meghökkennek, de a gyerekek most kezdenek csak érdeklődni igazán. Az mindvégig nem derül ki, hogy a németeknél vagyunk-e vagy a briteknél. Csak az biztos, hogy nem egy magyar iskolában. Mert rendben van, hogy vagány ez a tanárnő, de hogy gyerekektől kérjen kölcsön egy fésűt magának, az a sci-fi magasságába emeli a helyzetet. Nyitott szájjal bámul a pesti gyerekhad, alighanem eszükbe jut elveszített copfjuk, vagy a sok vakaródzó, majd hirtelen kopaszra nyírt osztálytárs, bármelyik iskolából.

Az új tanárnő szervezi be a csudaállatokat nevelési segéderőnek, de Megyes Melinda mégsem az az alternatív teremtés, akihez oda lehetne bújni. Alakítása olyan kemény, másra figyelő felnőttet mutat, amilyenből nálunk is sok van az iskolákban. Tóth József igazgatója szakszerű karikatúraként van jelen a történetben. Csodálatos, meleg pillanatok adódnak minden alkalommal, amikor a Benni szüleit játszó Szívós Károly és Török Ági lépnek színpadra. Szívós Károly varázsrókaként is nagyot alakít, igaz, szerepe sokkal mutatósabb, mint a dobozban bujkáló teknőcöt játszó Török Ágié. Johnny, a szép, ámde rossz fiú szerepében az izgalmas karakterű Bárdi Gergőt láthatjuk. S vissza kell, hogy térjek az Idát játszó Alexics Ritához: tiszta, szép játékában együtt van jelen a kislányos bumfordiság, s a nőiesség lassan észlelhetővé váló virágillata.

Szívós Károly, Nizsai Dániel, Török Ági

Remek a Babilon Kiadó könyvét reklámozó, színes szórólap, igazi csalétek a könyv elolvasásához. Ismervén a kilencévesek korosztályát, úgy döntöttem, hogy családom nyolc és tíz éves tagjait is befizetem majd erre a produkcióra. Az persze nem akármi lesz, amikor az esti fürdésnél, a habkalapok alól is fölharsan majd a „Máá-gií-kuss/áltok –isko-lája…” kezdetű nóta. Hú. Mindegy. Egyszer élünk.

Gabnai Katalin

(Színházi Kritikusok Céhe)

Margit Auer: Mágikus állatok iskolája (Kolbiri Színház)

Nádori Lídia fordítása alapján színpadra írta, s a dalszövegeket írta: Horváth Péter

Szereplők: Krausz Gábor, Erdei Juli, Rácz Kármen, Nyakas Edit m.v., Szívós Károly, Török Ági, Varga Dóra, Megyes Melinda, Tóth József, Gazdag László, Alexics Rita, Bárdi Gergő, Nizsai Dániel, Kőszegi Márta, Nagy Zita Mária, Hoffmann Gabriella, Csörögti Gábor Balázs, Hermann Brigitta

Tervező: Orosz Klaudia

Dalok, zene, rendező: Novák János

Kolibri Színház, 2017. február 25., kb.230 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?