gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Ahol a bolhák dorombolnak

2017-03-18

 

A királykisasszony cipője (Kalimpa Színház)

Turbuly Lilla, március

 

A Kalimpa Színházat Medgyesi Anna bábművész alapította, aki amellett, hogy a zalaegerszegi Griff Bábszínház tagja, önálló előadásokat is készít, amelyekhez zenészeket hív társnak. Ilyen Az égigérő fa és ilyen az új bemutató, A királykisasszony cipője is. Utóbbihoz ifj. Horváth Károly népzenész csatlakozott, aki egész hangszerarzenált vonultat fel az előadás alatt: furulyákkal, hegedűvel, citerával, dobbal és dorombbal járul hozzá a játékhoz. (A mesében fontos szerepet betöltő bolhaugrásokat például „eldorombolja”.) A színpad előterében, a játék részeseként van jelen, hasonlóan, ha nem is olyan intenzitással, mint a Ziranó Színház előadásaiban Pfeifer Zsófia.

A királykisasszony cipője című népmesét Benedek Elek gyűjtéséből ismerhetjük. Makrancos Kata-történet a kérőit sorra és nem éppen kedvesen kikosarazó, kevély királylányról, akit aztán egy királyfi megleckéztet és feleséggé szelídít. Kolozsi Angéla színpadi átiratában azonban a királyfi már az egyenjogúság híve: amikor munkára kerül a sor, feleségére bízza a választást, hogy a háztartásban vagy a mezőn dolgozna inkább, neki nem derogál az otthoni munka sem. Az ilyen apró, de annál fontosabb átöltések szépen belesimulnak az eredeti meseszöveg szövetébe.

A királylány hóbortja, hogy befőttesüvegbe gyűjti a bolhákat, felhizlalja őket és a bőrükből cipellőt készíttet. Ehhez a motívumhoz az alkotók találtak egy témájában nagyon is passzoló zalai népdalt, a „Csíp engem a tetű, rúg engem a bolha” kezdetűt, ami többször is elhangzik az előadásban. (Zárójelben: el tudok képzelni olyan közeget, ahol visszásnak hathat, hogy miután a királykisasszony saját magáról begyűjtött néhány hizlalni való alapanyagot, a tetű és bolhavadászatot a gyerekközönség fején, ruháján folytatja. A pesti, belvárosi Mozsár Műhely nem ez a hely.)

A díszlet fő eleme egy szépséges kredenc, Tóth László munkája, ami egy egész világot foglal magába. A felső régió a királyi rezidencia, a kihúzható fiókokból kolduslak vagy börtön válik, a díszítő szegélyből búzamező. (A gyerekek hazavihetik a kredenc papírmását, amivel otthon maguk is játszhatnak bábszínházat.) Az öt bábot öten készítették (Arany Beáta Virág, Benkő Krisztina, Kerekes Péter, Korecz Károly és Szabóné Zsida Ágnes), kedves, szerethető figura mindegyik, olyan plusz ötletekkel, mint például az egyik kikosarazott kérő behúzható nyaka, amitől képes magába roskadni. Az udvari bolond figurája viszont jóval kisebb a többinél, ettől inkább a királykisasszony játékszerének, mint felnőtt bizalmasának látszik.

Az előadás műfaját a színlap mesekoncertként jelöli meg. Székely Andrea rendezése azonban igazi színház és nem koncert. A dalokat úgy válogatták össze, hogy nem válnak le a cselekményről, egységes egészet alkotnak a prózai szövegekkel. Vannak köztük ismert népdalok, mint például a Danikáné lánya, amit a gyerekek egy része örömmel énekel együtt a színésznővel, és vannak kevéssé ismertek, valamint felnőtteknek szóló szomorkásak is, de valamennyi a helyén van, mert ha a szókincsük egy része nem is, a hangulatuk – az óvodáskorú közönség reakcióiból úgy tűnt – a gyerekeknek is pontosan érthető, érezhető.

Medgyesi Anna feladata igen összetett. Mozgatja az öt bábot, időnként átrendezi a díszletet, egyik szerepből a másikba bújik, kontaktust tart a gyerekekkel, nem utolsó sorban pedig énekel, nagyon jól. Az, hogy öt bábot kell mozgatnia, miközben „csak” két keze van, szükségszerűen némileg statikussá teszi a bábjátékot: amíg az egyikkel játszik, a többiek „várakoznak”. Így nem a bábtechnikán, hanem a játék folyamatos mozgásban tartásán van a hangsúly, és ez a 45 perces játékidő alatt sikerül is.

Medgyesi Anna kedves, közvetlen jelenség a színpadon. (Mellettem egy kislány a királylány főszereplővel azonosította, mondván, hogy ugyanolyan szőke, hosszú haja van, mint a bábnak.)  A karaktereket fő vonásaikban jól megragadja, mélyebb jellemábrázolásra azonban az öt szereplő nem nagyon hagy időt. Nekem a királylányból a gőgössége, a kérőkkel való undok viselkedése mellett hiányzott egy csipetnyi jóság, szerethetőség, hogy hihető legyen, a királyfi éppen őt akarja, nem csak egy királylányt és a fele királyságot.

A színlapon 3-12 éveseknek ajánlják az előadást, de ez túlságosan tág korosztályi besorolásnak tűnik. Az óvodások jól fogadták, a felső korhatárnál azonban a 8-10 évet tartanám indokoltnak. Felnőtt fejjel már tudjuk, hogy mesét olvasni vagy nézni mindig jó, de egy 10-12 éves kiskamasz általában úgy érzi, hogy kinőtt a mesék világából.

Turbuly Lilla

(Színházi Kritikusok Céhe)

Kalimpa Színház: A királykisasszony cipője

Színpadra alkalmazta: Kolozsi Angéla

Játssza: Medgyesi Anna

Zenél: ifj. Horváth Károly

Díszlet: Tóth László

Bábok: Arany Beáta Virág, Benkő Krisztina, Kerekes Péter, Korecz Károly, Szabóné Zsida Ágnes

Rendezte: Székely Andrea

Mozsár Műhely, 2017. március 13. kb. 60 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?