Légy jó mindhalálig (József Attila Színház)
Stuber Andrea, március
A magyar irodalom két leghíresebb gyermekhőse, Nemecsek Ernő és Nyilas Misi között meglepő módon elég sok a hasonlóság. Fizikailag kisebbek, gyengébbek a kortársainknál, s ebből adódóan hátrányos helyzetűek a közösségben. Nagyobb, durvább iskolatársaik elnyomják és kihasználják őket. Azonos a közlegény-státuszuk, ami avval is jár, hogy nemcsak tábornok, de bármelyik őrmester felbontja és kifosztja az ember pakkját, a cipőkenőcs elfogyasztásával bezárólag. Ugyanakkor mindkét kisfiúban erős a belső – ha úgy tetszik: morális – tartás. Könnyen elképzelhető, hogy Nemecsek Ernőt is kérte az édesanyja, legyen jó mindhalálig, s ő ezt beteljesítette.
További közös vonása a két kisfiúnak, hogy mindkettejük köré musicalt írtak magyar szerzők, s ez adja cikkünk apropóját.
Móricz Zsigmond 1920-ban megjelent regényének csak pár évre volt szüksége ahhoz, hogy színpadra kerüljön Hevesi Sándor biztatására és alkotói közreműködésével. A Nemzeti Színházban zajlott ősbemutatón Vaszary Piroska lépett fel Nyilas Misiként, megalapozva evvel azt a nadrágszerep-hagyományt, hogy a debreceni kisdiákot színésznő játssza, méghozzá nem királynői alkatú, nem tragika típusú, inkább karakterszínésznő, és a legkevésbé sem naiva.
A háború után az első Nyilas Misi Gobbi Hilda volt, majd az ötvenes években Gyurkovics Zsuzsa, Hacser Józsa és Békés Itala mutatkozott a szerepben. A hatvanas évek Horváth Teri, Berek Kati és Monori Lili nyilasmisiségét hozta, és emlékszem a nyolcvanas évekből is egy szőke fiúcskára, akit Kerekes Éva domborított (vagy inkább homorított) az akkori Nemzeti Színházban.
A kilencvenes évek elején született meg a musicalváltozat Debrecenben, Kocsák Tibor és Miklós Tibor műveként, Pinczés István részvételével és rendezésében. Ekkor vette kezdetét a musical monopóliumszerű korszaka: vagy tíz éven át mindig mindenhol Pinczés István rendezte: Gyulától Kecskeméten, Szegeden, Békéscsabán, Tatabányán át Komáromig és tovább. A musical-diadalmenet leghíresebb, legsikeresebb Nyilas Misije Szinetár Dóra volt, de ez bizonyult a kivételnek, mert egyébként a zenés művet szinte mindig fiú-gyerekszereplőkkel, kiskamaszokkal mutatják be. Ez az eljárás a József Attila Színházban is, ahol Hargitai Iván színre vitelében került közönség elé a Légy jó mindhalálig.
A produkció látványos erénye Horesnyi Balázs díszlete. Több síkban állnak egymás mögött lyukas-kazettás falak, olyan helyszínt teremtve a játékhoz, amely lehet iskola, város, könyvtár, labirintus és bármi más. (Forog a díszlet, és bizonyos szemszögből úgy hat, mintha a marosvásárhelyi Retromadár-előadást is el lehetne játszani benne.) Leolvasható a falakról a debreceni református kollégium hitvallása: Orando et laborando (Imádkozva és dolgozva), bár a „lab” a lyukacsosság miatt épp kiesik a képből, úgyhogy a felhívás végül is kizárólag az imára látszik szorítkozni.
A mű slágerré vált nyitószámában, a Tízperc című dalban rögtön exponálódik a fiúcsapat: tucatnyi gyermek énekel és táncol, azonnal egyértelművé téve, hogy kedves, bájos, igyekvő és jókedvű játszó személyekkel lesz dolgunk, akiket nem a balettintézetből kasztingoltak. Közülük nő majd ki legkisebbként Maszlag Bálint Nyilas Misije, aki fokozatosan meggyőz arról, hogy megérzett valamit ebből a kisfiúból, amit érzékeltetni is tud. Színpadi jelenléte kifejezi a komfortérzet hiányát: Nyilas Misi elbizonytalanodását a felnőttek világában, valamint az elkeseredett dacot, amivel – egyébként eléggé érthetetlenül – nem védekezik az őt ért vádakkal szemben.
Az előadás – amelynek dekorativitását hóesés és görkorcsolyázás is fokozza – közel háromórás. Ez okvetlenül arra utal, hogy elsősorban nem a gyerekközönségre gondolva kalibrálták a játékidőt, hanem a szülőkre, felnőttekre. Ennek alapján teljes joggal kószálunk el felnőttgondolatok nyomán. Például viszonyíthatjuk, arányosíthatjuk a számokat, amikről szó esik. Nyilas Misi havi két pengőjét a korrepetálásért, Gyéres tanár úr évi 600 pengő fizetését, a lottón nyert 1000 pengőt. Vagy a debreceni oktatási intézmény 300 éves autonómiáját, amit a rokonszenvesen tekintélyes Újréti László igazgató emleget, amikor kiutasítja a rendőröket. De eltűnődhetünk közben azon is, mennyire Popfesztivál-hommage Miklós Tibor dalszövegírótól az, hogy Nyilas Misi megkérdezi énekelve: Miért lesz gonosszá megannyi felnőtt?
A József Attila Színház előadásának csúcsjelenete a fegyelmi tárgyalás, a „Szupersztár-szerű” szám, amikor Misit nagyszabású szcéna keretében elítélik. De nem marad egyedül végül, mert az Ömböli Pál játszotta Valkay tanár úr tiltakozásul lemond és Misivel együtt távozik az intézményből. Egy ilyen szerény, ámbár némiképp valószerűtlen hepiendet mégiscsak megkövetel a zenés változat.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig (József Attila Színház)
Szereplők: Molnár André Lukács / Vízlendvai Áron / Maszlag Bálint, Ömböli Pál, Újréti László, Botár Endre, Fila Balázs, Fekete Réka Thália, Korponay Zsófia, Jónás Andrea, Kiss Gábor, Molnár Zsuzsanna, Vaszkó Bence, Szilágyi Katalin, Bauer Gergő, Bősz Mirkó, Berecz Kristóf Uwe, Sipos Balázs Gyula, Király S. Ádám, Puczkó Schmidt Levente, Sütő Zalán
József Attila Színház, 2018. február 25., kb. 550 néző
Fotók: Kállai-Tóth Anett
