Import mese

import mese

ERRŐL SZABADON DÖNHET!
Kérjük adja adója 1%-t a Spiritusz Egyesületnek!
Adószám: 18174724-2-42

 

Hamupipőke (ZsadonSzolnoki Produkció – Játékszín)

Kollár Zsuzsanna, január

 

Karácsonyi hangulatú musicalként érkezett a Játékszín színpadára tavaly év végén a Hamupipőke. A zenés produkció játszási jogait Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor vásárolták meg osztrák szomszédainktól, és állították színpadra válogatott művészekkel.

Az eredeti mesemusical szövegkönyvét a bécsi születésű Thomas Jorda írta, Pavel Singer szerezte hozzá a zenét, mindezt a szintén osztrák Michael Kropf koreográfiája egészítette ki. Az előadást balett- és sztepptáncbetétek, tinédzser- és gyerektáncosok gazdagították. A németül Aschenputtel címen ismert musical még 2013-ban készült el, és a Bécshez közeli Bühne Baden-beli bemutatóban Szolnoki Tibor játszotta a kamarás szerepét, innen érkezett az ötlet Magyarországra.

Szolnoki Tibor és a királyi udvar

A magyar változat az itthoni gyerekelőadások hosszához igazodva rövidebb a Manfred Waba rendezte verziónál, szerényebb a díszlet is. A darabot animáció keretezi, amelyben a Grimm testvérek vitatkoznak a mese részleteiről. Ők teszik interaktívvá a játékot a gyerekközönséghez intézett kérdéseikkel, amelyekre rendszerint hangos és egyértelmű válaszok érkeznek az előadást igencsak élvező lurkóktól.

Varga Vivien

A musicalnek egyszerűbb a történetvezetése a XIX. század eleji Grimm-mesénél, s nem sokban hasonlít az 1950-ben Amerikában bemutatott Disney-rajzfilmre. Ebben a verzióban Hamupipőke apja él – ez nehezíti, hogy megértsük a lány szolgasorba taszítását. Az apa a lány elnyomását a gyermek visszahúzódó magatartásaként értelmezi, majd azt mondja, „kár volt feleségül venni ezt az asszonyt”, és hagyni, hogy kihasználják lányát. A funkció nélküli családfő a mese végéig passzív marad, a legtöbb jelenetben csak álldogál, egyetlen szólót énekel el, ekkor adja át lányának a báli meghívót, amelyre Hamupipőke az elhunyt édesanyja régi, fehér ruhájában megy el. Az előadásban a madarak – a Táncművészeti Egyetem gyermek növendékei és a Kropf Balett – több jelenetben is táncolnak, összeszedik a lencsét Hamupipőke helyett, de a ruhavarrás, a jó tündér-vonal itt kimarad. Így a lány csak azért fut el a herceg elől, mert szégyenlős. A cipője sem üvegből van, amelynek alapján keresi őt a herceg a bál után, s végül rá is akad választottjára. A díszletek és jelmezek szintén az osztrák bemutató mintáját követik, az első felvonás Hamupipőke otthonának konyhájában játszódik, a második a hercegi palotában, karácsony idején, így egy fenyőfa is a színpadon van, és egy karácsonyi dalbetét is helyet kapott a koncepcióban.

Az egyszerűsített történetszálra épülő közel kétórás produkció szokatlan abból a szempontból, hogy mindkét nemre nézve aggasztó, sztereotípiákat erősítő karaktervonásokat tartalmaz. Az első jelenetben például Hamupipőke (Varga Vivien) inni ad az inasnak (Dénes Viktor), mire a fiatalember felháborodik, hogy pálinka helyett vizet kap, és bosszankodva kéri számon a lányt.

A nők megjelenítése kedvezőtlennek mondható. Például Hamupipőke dalainak nagy része a változás iránti vágyról szól, ami azt sugallja, hogy a lány nem a szerelemre sóvárog, hanem inkább a házasságban látja a mostohától való menekülés útját. A meghívót, a ruhát készen kapja, Hamupipőke tehát ebben a variánsban korlátozott dramaturgiai szereppel bír, s így kifejezetten kihívás elhitetni a közönséggel, hogy a házasság nem érdekből, hanem szerelemből születik.

Zsadon Andrea és Egyházi Géza

A báli jelenetben a herceget Hamupipőke mostohatestvérei nyilvánosan zaklatják, üldözik, a férfi kényszeredett mosollyal menekül, miközben a király (Egyházi Géza) hajadonok után futkosó nőcsábásznak mutatkozik, felesége (Zsadon Andrea) pedig ehhez asszisztálva játssza a csapodárságot mosolyogva elnéző királynőt. Persze ezek az elemek hagyományosan a karakterek humoros jellemvonásai közé tartoznak, de így a pozitív szereplőknek ugyanannyi a negatív tulajdonságuk, mint a mostohának (Bokor Jutta) és a mostohatestvéreknek (Iván Gál Judit, Teremi Trixi).

A musical zenei betétei fülbemászók, könnyedek és dallamosak, Béres Attila versei harmonikusan rímelnek, a színészek pedig stabilan és szépen énekelnek, precízen játszanak. A december 22-i előadásban Ódor Botond helyett Domoszlai Sándor adta az ifjú herceg szerepét, így a 17 éves Varga Vivien által alakított Hamupipőke a nála mintegy huszonhét évvel idősebb herceg oldalán találta meg a boldogságot, és ezt a korkülönbséget a smink és jelmez sem tudja elrejteni. Varga Vivien énekhangja és színpadi jelenléte rendkívül üdítő, benne egy bájos, igazán szeretetreméltó Hamupipőkét ismerhet meg a közönség.

A Hamupipőke musicalverziója kisebb dramaturgiai változtatásokkal kockáztatja a mese törékeny szerkezetét, azonban az elbűvölő zeneiség, a kiváló énekesek, a látványos díszletek, jelmezek kompenzálóan hatnak, s a fiatal közönség önfeledten neveti és tapsolja végig az előadást.

Kollár Zsuzsanna

Hamupipőke (ZsadonSzolnoki Produkció – Játékszín)

Írta a Grimm fivérek meséje nyomán Thomas Jorda és Pavel Singer

Magyar szöveg: Zsadon Andrea
Versek: Béres Attila
Szereplők: Varga Vivien/Sipos Marianna, Ódor Botond, Iván Gál Judit Lilli, Teremi Trixi/Vén Evelin, Bokor Jutta, Vághelyi Gábor, Zsadon Andrea, Egyházi Géza, Szolnoki Tibor, Dénes Viktor
Zenei vezető, karmester:  Tassonyi Zsolt
Díszlet, látvány: Bíró Nóra
Koreográfus: Michael Kropf
Művészeti vezető: Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor

Játékszín, 2018. december 22., 299 néző

Fotók: Játékszín, Juhász G. Tamás

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból