gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Sok

 

Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjai (Tomcsa Sándor Színház)

Stuber Andrea, február

 

A székelyudvarhelyiek előadására érkező nézőket Pál Attila mint szelíd kobzos, zenével fogadja. Balra egy furcsa állványon előre elhelyezett magának számos tárgyat, amelyet a későbbiekben hangszerként hasznosít majd, de még a nadrágzsebéből is kereplő lóg ki.

A muzsikus mögött székelykaput formázó paravános színpad, idilli, festett háttérképpel, a színpadnyílás sarkában néhány csinos szénagöngyöleg vagy szalmabála. Itt lakik az ifjú pár, Rengeteg Ábel (Szűcs-Olcsváry Gellért) és Kürtős Kata (Boda-Szász Kriszta), akiknek mézes heteikben szokatlan nehézségekkel kell szembenézniük. Az a legkevesebb, hogy szimptomatikus jelleggel összekülönböznek, széna vagy szalma-e az ott. Ámbár – ugyancsak jellemző módon – nevetős, intim kibékülésbe torkollik a nézeteltérésük. Kedves vonása a 3 éven fölöttiek számára ajánlott előadásnak, hogy a címszereplő fiatalok huncut hangocskákat hallatva be is bújnak a bálák mögé egy kis időre, amiről a felnőtt nézők mindenesetre tudják, mit gondoljanak.

Csakhogy aztán váratlanul előáll egy boszorkány, úgy bábformában, mint hús-vér alakban. László Kata formálja meg kedvtelve, egyáltalán nem tartózkodva a színészi túlzásoktól. Ezt a banyát irritálja a szerelmesek látványa, el is határozza, hogy közéjük áll. Úgy dönt, megszerzi magának a délceg, bajuszos férfiembert, Rengeteg Ábelt. Az az elképzelése, hogy feszültséget szít, veszekedést provokál a házasfelek között, szépen elválasztja őket, majd csinos fiatal nővé változik és elfoglalja a régi asszony helyét a férfi mellett. Hát talán nem is olyan szokatlan és rendkívüli ez, legfeljebb más esetekben a sorrend nem ilyen: a csábító először csinos fiatal nő, és aztán fog bele a manőverbe, majd a végén esetleg banya lesz belőle.

Banyánk mindenesetre köt egy megállapodást az Ördöggel, aki szintén tud kis báb és megtermett figura is lenni Szűcs-Olcsváry Gellért jóvoltából. Ördögi minőségében megígéri, hogy elviszi az asszonyt, amennyiben Kürtős Kata maga kéri erre. Itt jegyzem meg, hogy Aracs Eszter magyar népmesék alapján írta, tervezte és rendezte a produkciót, szándéka szerint igazi székely bábmesehősöket teremtve meg, akik küllemükben, szövegükben és mentalitásukban is magukon viselik a székely emberek ismertetőjegyeit. Rengeteg Ábelt afféle regionális vásári bábjátékhősnek, helyspecifikus Vitéz Lászlónak kell elképzelnünk, aki leleményes, ügyes, bátor, és egy vicces epizódban az arra járó szegény medvével is alaposan elbánik, kijelentve természetesen, hogy a medve nem játék.

A székely asszonykát sem kell féltenünk, hiszen miután Az ördög vinne el! felszólítására szerződés szerint megjelenik és szolgálatba lép az Ördög, hiába szeretné idővel lerázni a hátáról az egyre nehezebb teherszemélyt, Kata nem hagyja. Azt magunk is tudhatjuk, hogy az Ördög rendszerint emberére akad a székely asszonyban, mert már Fabók Mancsi is megismertetett bennünket evvel a törvényszerűséggel A székely menyecske és az ördög című előadásában.

Ugyanakkor érezhetjük kifejezetten zavarbaejtőnek is azokat a házassági sztereotípiákat, amelyeket az előadás mintegy hétköznapi gyakorlatként mutat fel. Ma már talán gyerekszínházban sem igen szoktak reflektálatlanul hagyni olyan hagyományos szerepábrázolásokat, mint hogy a férj végzi a munkát, az asszony körülötte legyeskedik, kiszolgálja, majd amikor a nő hibát követ el – alapvetően a férj bizalmatlanságából fakadó hibát –, akkor a férfiember elpáholja őt a seprűvel.

A kisebbfajta kalandsorozat legbájosabb eleme, hogy a világgá ment Rengeteg Ábel találkozik az erdőben egy férfival (a Báb, Amelynek Összenőtt a Keze a Talicskával), aki talicskával hordja be a napfényt az ablaktalan házába. Ebbéli szorgos tevékenységének semmi látszatja.

László Kata, Szűcs-Olcsváry Gellért, Boda-Szász Kriszta

A vándorférj segít: ablakot vág a kuckóba, és lőn világosság. Evvel egyidejűleg Rengeteg Ábel levonja a konzekvenciát: épp talált valakit, aki nagyobb bolond, mint a saját felesége, ezek után nyugodtan hazatérhet immár az asszonyhoz. Ráadásul végkicsengést is kicsenget: az a legnagyobb bolond, aki nem bízik meg abban, akit szeret.

Végül is ennyiben maradhatunk.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjai (székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház)

Magyar népmesék nyomán írta, tervezte, rendezte: Aracs Eszter

Játsszák: Boda-Szász Kriszta, László Kata, Szűcs-Olcsváry Gellért
Zene: Pál Attila
Látvány: Karácsony Kinga
Szcenográfia: Szűcs-Olcsváry Gellért
A bábokat készítette: Bercze Imre szobrászművész, Barabás Réka, Aracs Eszter, Lénárt András

Bethlen Téri Színház, 2019. január 27., kb. 40 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?