gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Szeretetflash

 

A négyszögletű kerek erdő (Latinovits Színház)

Kollár Zsuzsanna, március

 

Lázár Ervin gyerekregényének már a címében is van valami pszichedelikus. Történetének helyszíne geometriai képtelenség, nyelve gyereknyelv, gondolatvilága szimbolikus, az eseményeknek pedig amolyan kortárs módon van láncolata. A hagyományos cselekményvezetésnek ellenálló történettöredékek a tanítani való értékek adaptálásáról szólnak, és arról, hogy a szeretet az út a boldogsághoz. Ezt hangsúlyozza a budaörsi előadás.

A négyszögletű kerek erdő alaposan megdolgoztatja a budaörsi társulatot és a nézőt is. A részben Simon Balázs, részben a társulat által rendezett produkció a mágikus-realista olvasatra bízza a sikert, amely a gyerekregény mai fogyasztóit a leginkább megragadhatja. Csakhogy egy kétórás (nagy)színpadi adaptációhoz még nem elég.

Spolarics Andrea

Miklós Marcell a hátsó sorokba már el nem jutó hangerővel kezd mesélni az előadás elején (későbbi szerepében ő Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon). A szomorúságról beszél, ami elől nem tud menekülni. Ezután egyenként megismerjük Vacskamatit (Ladányi Júlia), Mikkamakkát (Böröndi Bence), Dömdödömöt (Chován Gábor), Nagy Zoárdot (Tánczos Adrienn), Szörnyeteg Lajost (Ilyés Róbert), Aromót (Bohoczki Sára), Bruckner Szigfridet (Bregyán Péter), Ló Szerafint (Spolarics Andrea), Mamintit (Páder Petra).

Miután mind otthonra lelnek az erdőben, epizódszerű történeteknek vagyunk tanúi, amelyek közül némelyik röviden kap helyet az előadásban, míg más fejezetek, mint például a versenyfutás vagy a költői verseny, jóval hosszabbak. Eközben párszor rájuk ijeszt a rosszkedvű és fenyegető Zordonbordon, aki a nem létező ellenséggel, azaz a pomogácsokkal fenyegetőzik. Ezek a lények a ’70-es ’80-as években aktív Pomogáts Béla kritikusról kapták a nevüket, ezúttal azonban a veszélyük szándékosan a hisztérikus idegengyűlölet paródiájaként csapódik le.

A párhuzam adja magát, hisz ahogyan az eredeti történet, úgy az előadás elemei is a társadalomkritika irányába mutatnak, miközben a kisebb gyerekek számára ezek az utalásrendszerek megterhelők lehetnek. Ehhez még hozzáadódik, hogy a dialógusok helyenként lassú folyásúak, egyes jelenetek túlnyújtottak, a kellék- és díszlethasználat pedig meglehetősen egyszerű. A jelmezek és sminkek, hangeffektek az 1982-es filmadaptációra emlékeztetnek, s noha a szereplők remek színészi képességeikkel alkotják meg a karaktereket, mégsem eldönthető, hogy az előadás egésze vegytisztán gyerekeknek szóló tanító jellegű mese szeretne lenni, vagy A négyszögletű kerek erdő morális mondanivalójának posztmodern feldolgozására tett hiábavaló kísérlet.

Böröndi Bence, Ladányi Júlia e. h.

Az előadás végén Zordonbordon cselszövésére fény derül, a különböző gyengeségekkel küzdő, szeretetre méltó karakterek pedig befogadják őt, hiszen ő is csak egy gyengeséggel küzdő lény, akárcsak ők (és mi) mindannyian. Az előadás ezen pontján visszanyúl a filmadaptáció zenéjéhez, és az erdő lakói boldogan bukfencezgetnek sebtiben előkapott, színes polifoam-matracokon.

A színpad bal oldalán egy gigantikus gomba helyezkedik el, jobb oldalon traktorkerék. A háttérben óriási fehér, rugalmas textilcsíkok veszik fel faágak formáját, a kerek erdő egy megdöntött műfű szőnyeggel letakart kör alakú, forgatható állvány, ami segíti, hogy a kisebbek számára is látható legyen az előadás nagy része. A díszlet a kétezres évek eleji illegális goatrance-bulik hangulatát idézi fel, ahol a különböző pszichoaktív szerek hatására az egymás iránt érzett túláradó szeretet és indokolatlan boldogság dominál, miközben a félig emberi, félig állati lények furcsa hallucinációknak tűnnek. Az előadás szórakoztató élmény lehet mindazoknak, akik húsz éve ilyen erdőkben megrendezett látomásszerű bulikban mulatoztak, s most családjuk társaságában ücsörögnek a délutáni előadáson. A produkciónak azonban jót tett volna egy kicsivel több muzsika, együtt zenélés, kevesebb próza, rövidebb párbeszédek, változatosabb színpadi mozgás, illetve az egykori filmből vett hangeffektek helyett bármilyen, akár viccesebb megoldás.

Chován Gábor, Bregyán Péter

A színészek keményen dolgoznak a nézhetőségen, küzdenek az elcsattanó poénokért. A némileg meghasonlott rendezői koncepció ellenére is kiaknázzák a Lázár-szöveg humorát, a karakterek igen bájos és érdekes elemeit. A szereplők ruházata színben a karakterekhez igazodik, és a színészeket arcfestékkel maszkírozták el, miközben jelzésképpen mindenkin ott csüng saját mesebeli rongyfigurája. Spolarics Andrea kékre kent arccal, lovakra jellemző tartással játssza végig az előadást Ló Szerafinként. Bohoczki Sára fantasztikusan kekeckedik és okoskodik Aromo szerepében. Ilyés Róbert piros pólóban, narancssárga munkavédelmi sisakban és narancssárga nadrágban a világ legostobább és legideálisabb Szörnyeteg Lajosa. Dömdödöm kantáros nadrágja, fülvédős téli sapkája mellett egy nagy piros szívet magával visz mindenhova, ami az előadás legemlékezetesebb eleme maradt.

A négyszögletű kerek erdőben van potenciál, de cél nélküli színházi bemutatókkal nem lehet életre kelteni. Ahhoz, hogy működjön, először el kell képzelni ezt a szeretettel és boldogsággal teli helyet, ezt az elfogadó közösséget, és aztán el is kell hinni, hogy létezik.

Kollár Zsuzsanna

Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő (Budaörsi Latinovits Színház)

Szereplők: Böröndi Bence, Ladányi Júlia e. h., Bregyán Péter, Spolarics Andrea, Bohoczki Sára, Páder Petra, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Miklós Marcell m. v., Tánczos Adrienn

Tér: Módos Csaba
Jelmez: Piróth Tímea
Báb: Néder Janka, Néder Norbert
Dramaturg: Kovács Kristóf
Zene: Kornél Kovács
Rendezte: Simon Balázs előadásvázlata alapján a társulat

Budaörsi Latinovits Színház, 2019. február 2., kb. 200 néző

Fotók: Borovi Dániel

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?