Mentőcsónak

Almássy Bettina-Kócos macskaember-kölyök (1)

Kócos macskaember-kölyök

Gólem Színház

Erős a gyanú, hogy a Kócos macskaemberkölyök című művet egy bűntudatos szülő írta, aki egyszer valahol ottfelejtette a kisgyerekét. Amit meg lehet tudni a szerzőről, Etgar Keret izraeli íróról, az nem zárja ki ezt a lehetőséget – van ugyanis egy Lev Keret nevű fia. Ennél azonban fontosabb adat róla, hogy 37 országban jelentek meg művei – novellák, kisregények, képregények, gyerekkönyvek –, és írt forgatókönyveket, sőt filmet is rendezett a feleségével együtt. A legérdekesebb alighanem az benne, hogy róla nevezték el a világ legkeskenyebb házát, amely Varsóban áll és terpeszkedik két emelet magasan, másfél méter szélesen. Ő volt ugyanis az első bérlője és lakója a Jakub Szczęsny építész tervezte kis épületnek, vagy talán inkább két ház közé ékelt installációnak.

Etgar Keret meséjét, a Kócos macskaemberkölyököt Cseri Hanna adaptálta színpadra és rendezte meg a Gólem Színházban. Tervező alkotótársa, Virág Vivien készségesen ellátta olyan, fa és fal alapú díszlettel, amely egyrészt adja magát a fekete ruhás, kapucnis színészek asztali bábozásához, másrészt vetítőfelületeket kínál. Az állatkerti szcénában így nyugodtan beérhetjük egy körülbelülzsiráf foltjaival, vagy egy vetített elefánt hátsójának és lengedező farkának látványával.

L. Nagy Attila

A történet még otthon kezdődik, a kócos macskaemberkölyöknek becézett lány kiságyában. Főhősnőnk nagyhajú, fáradtsárga pizsamát és hálósipkát viselő, faragott arcú báb. A bájos, gyerekhangú Dajka Szúra Szeréna a fő megformálója, lábához segédkezet Bognár Anna nyújt. A hétköznapinak – hétközéjszakainak – nevezhető eseménysor kezdetén a kislány annyira izgul a másnapra ígért állatkert-látogatás miatt, hogy nem bír elaludni. Ezért aztán folyton kiabál az anyukája után, hogy megkérdezze, mikor lesz már reggel. A Cserkó Bettina játszotta mama kedves és türelmes, ám a jelenet során tanúi leszünk a teljes amortizációjának. Amikor alvás helyett sokadszor jön be a hívó szóra, akkor a kóccá vált hosszú, szőke haja érzékelteti, hogy egy ideje már decens hajtépéssel lehet elfoglalva a szomszédos hálószobában.

Végre felvirrad a reggel, az a nevezetes vasárnap, amikor apuka (a delejes orgánumú L. Nagy Attila) ígéretének megfelelően elviszi kis macskáját az állatkertbe. Csakhogy nem ér rá. Meg is próbálja lepasszolni a feladatot anyukának, aki azonban nem mond le a végre neki is járó, betervezett énidős programjáról. Úgyhogy apuka mégis kénytelen a gyerekre és az állatkertre szánni a vasárnapját. Szimptomatikus, hogy csak színleg van jelen, mert a figyelmét mindenekelőtt a mobiltelefonjára érkező üzenetek kötik le. Meg is jön az a munkaügyi hívás, amelynek muszáj eleget tennie, s ezért a gyermekét ott hagyja néhány órára az állatkertben. Majd zárásig nem is megy érte.

Hát így jut a macskaemberkölyök (álmában) ahhoz a kalandhoz, amelynek során Habakuk, az égi hajós sérelmeket szenvedett kölyköket vigasztal fáradhatatlanul. Az a tipikusan nagyszülői stratégiája, hogy a boldogítandó gyerekeknek elterelje a figyelmét a problémákról. Habakuk hajóskapitányra és orangutánra egyaránt emlékeztető bábfigura, a patronáltjai pedig általában avval a gonddal küzdenek, hogy különböznek a többiektől. Emiatt vagy csúfolás, vagy kirekesztés az osztályrészük. Az elefántormányú malacot (Csarkó Bettina) sem az elefántok, sem a malacok nem akarják befogadni. A katicának (Csarkó Bettina) szégyenszemre fehérek a pöttyei, jóllehet a társaié feketék. Ebből a problematikából néhány fekete pöttyös piros labda segítségével pazar tánc- és énekbetét kerekedik. (A hangulatos zenét is a rendező Cseri Hanna szerezte.) Gyík Győző azért ütközött otthon ellenállásba, mert dinoszaurusz szeretne lenni, ám a szülei nem pártolják a pályaválasztását. (Nem elég, hogy olasz zsidó gyíkcsalád vagyunk… – ajvékol az apukája.)

Dajka Szúra Szeréna, Bognár Anna

Gyík Győző a legszimpatikusabb bábfigura, talán mert kötött lévén könnyedebb és mozgékonyabb a többieknél. A kezét a bábfejbe dugva Bognár Anna nemcsak a figura száját mozgatja a beszédhez, de még pofákat is tud vágni vele, már-már mimikát képes az arcára bűvölni. Ráadásnak a horgolt vagy kötött láb jóval kötetlenebbül, már-már féktelenül mozog, egy kis fürge gyíkhoz illőn. Mint az a fentiekből kiderül, a bábok teljesen különbözőek. Némelyik hagyományos fajta, más ad hoc jellegű, mintha csak a gyerekszoba különböző tárgyaiból lényegültek volna át játékszerré egy álomban.

Habakuk persze hiába teremt álmennyországot az égi hajóján, kis vendégei előbb-utóbb elunják a csokit, a kólát, a hahota-perceket, és hazavágynak. Végül tehát megnyugtatóan fejeződik be a kaland ebben a formás, életteli előadásban. Egy jó gyermek mindent megbocsát. A szerencsésebb esetekben az ott felejtés a szülőnek marad múlhatatlan traumatikus élménye, nem a gyereknek.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Etgar Keret: Kócos macskaember-kölyök (Gólem Színház)
Játsszák: Dajka Szúra Szeréna, Bognár Anna, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila
Színpadra alkalmazta, zenéjét szerezte, rendezte: Cseri Hanna
Dramaturg: Zrinyifalvi Eszter
Látvány: Virág Vivien
Gólem Színház, 2023. január 28., 90 néző
Fotó: Almássy Bettina

SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból