Bibedombi szörnyhatározó
(Napsugár Bábszínház)
Turbuly Lilla, 2020. május
Adamik Zsoltból árad a mese és áradnak a szójátékok, a különleges nevek, az emlékezetes karakterek. Kisujj néni és Talicska bácsi egyenesen Bibedombról (össze kellene ismertetni őket Dániel András Kicsinénijével és Kicsibácsijával, szerintem jól kijönnének egymással), Hüjeti és Búmanó, Vérzsiráf és porcicamaffia közt vezet az olvasó kacskaringós útja. Mert a Bibedombi szörnyhatározó eredetileg könyvnek, pontosabban enciklopédiának íródott, szócikkekkel, utalásokkal, lábjegyzetekkel, csillagozásokkal és kihajtható térképpel, hogy el ne tévedjünk a szörnyek földjén.
Ellenük – Békés Pál Félőlényéhez hasonlóan – a Bibedombi szörnyhatározó is a félelmekkel való szembenézést ajánlja gyógyszerként:
„TESSÉK MINDENKINEK MEGISMERNI A SZÖRNYEIT!
KÖSZÖNNI TESSENEK NEKIK, AZTÁN HAZA LEHET MENNI VACSIZNI!” – ahogy ezt le-, pontosabban ki is szögezik a Bibedomb alatt elterülő Avaros nevű kisvárosban.
A mesekönyvet a szerző írta át színpadra. Már az enciklopédia műfajából is következik, hogy nem volt egyszerű feladata, hiszen egyetlen történetbe kellett összesűríteni egy mesetudományosan megalkotott, nem történetközpontú univerzumot. A fő szál a frissen Avarosba költözött Rozi ismerkedése a helyi szörnyekkel, szörnytanoncokkal és szörnycsőszökkel. Adamik Zsolt példásan igyekszik fegyelmezni elkalandozásra mindig kapható írói természetét, és ez összességében sikerül is. Néhány kitérő, kacskaringó azonban elhagyható lenne, már csak azért is, mert az előadás a megcélzott, négy év feletti korosztályhoz képest tíz-tizenöt perccel hosszabb az ideálisnál.
Mátravölgyi Ákos kör alakú, mozgatható-fordítható díszleteleme különíti el Bibedombot és Avarost, segítségével könnyen megoldhatók a helyszínváltások, és jól érzékelteti azt is, hogy Bibedomb és rajta Talicska bácsiék kis házikója egészen más világ, mint a domb alján elterülő Avaros. Amit az előadás elején ember nagyságú, táncra kelő házakkal és a városlakókról szóló dallal mutatnak be. A békéscsabai színházteremnél sokkal nagyobb Klebersberg Kúriában már itt kiütközött, hogy a hangosítást nem sikerült tökéletesen megoldani, így a dalszövegek egy része elveszett. Ezzel a hibával az előadás további részeiben is találkoztunk, ami azért volt zavaró, mert a darab egyik erőssége éppen különleges nyelvezetében rejlik.
A látványvilág Mátravölgyi Ákos mellett a könyv illusztrációit készítő Hanga Réka munkája. Nem az történt, hogy egy az egyben az illusztrációk alapján születtek a bábok, inkább kiindulási alapnak tekinthető a könyv látványvilága a színes, vonzó társasággá összeálló bábsokasághoz.
Dés András zenéje nem az az első hallásra fülbe mászó fajta, kifinomultabb és dzsesszesebb annál, mint amilyenhez a gyerekelőadások jelentős részében hozzászoktunk. A zenei anyag egyik csúcspontja a Vérzsiráf dala.
Amit szörnynek képzelünk, az lehet, hogy csak egy kicsinyke bohóc, aki maga is megijed a saját árnyékától. Halasi Dániel rendezése következetesen vezeti el a nézőt a felismeréshez, helyet adva némi rémüldözésnek és meglepődésnek (utóbbit a hatalmas Hüjeti megjelenése váltja ki) is. A mozgalmas, intimebb és sokszereplős jeleneteket váltogató előadás Fosztó András koreográfiájának köszönhetően tölti be a színpadot.
Karakterből jóval több van, mint színészből, így a színészek többsége váltogatja a bábokat és a szerepeket. Ki kell emelni Soós Emőkét, aki Búmanóként, Eperfagyiként és Hüjetiként is figyelemre méltóan van jelen. Rozit, a kislányt Kis Veronika Anna, barátját, a mindenáron az apai örökség nyomán szörnnyé válni akaró, háromlábú Qurkegányt Biró Gyula alakítja. Utóbbi egy valójában félénk, kedves fiút jelenít meg emlékezetesen, aki mellett Rozi az aktívabb és határozottabb karakter. Talicska bácsi (Czumbil Örs) és Kisujj néni (Csortán Erzsébet) joviális kettőse a felnőtteknek több ismerős idős házaspár képét is behozhatja.
A Bibedombi szörnyhatározó a könyvhöz hasonlóan egy karakán, a sokszínű kortárs gyerekirodalmon belül is egyedi nyelven megszólaló alkotó keze munkájának színpadi lenyomata, amelyhez a békéscsabai társulat értő és odaadó partnernek bizonyult. A vendégjátékkal együtt járó kisebb döccenők ellenére ezt a Klebersberg Kúria gyerekközönsége is visszaigazolta.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Adamik Zsolt: Bibedombi szörnyhatározó (Békéscsabai Napsugár Bábszínház)
Szereplők: Balázs Csongor, Biró Gyula, Csortán Zsóka, Czumbil Örs, Gyarmati Éva, Kis Veronika Anna, Soós Emőke, Rákóczi Antal
Író / dramaturg: Adamik Zsolt
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Látványtervező: Hanga Réka
Zeneszerző: Dés András
Koreográfus: Fosztó András
Rendező: Halasi Dániel
Klebersberg Kultúrkúria, 2020. február 28. kb. 250 néző
