Matyi, a ludas

(Bab Társulat)

Gergics Enikő, 2020. augusztus

 

A hatékony libaeladásban, az utcaszínházban és ebben az előadásban mindenképpen közös, hogy a spontaneitás és a megfelelő létszámú célközönség döntő jelentőségű lehet a siker szempontjából.

A Bab Társulat utcaszínházra és óriásbábokra specializálódott. Óriásbábokból itt és most sajnos mindössze egyetlen – bár impozáns méretű és formájú – Döbrögit kapunk. Ami pedig az utcaszínházat illeti, a Hunyadi téren remek az idő, de ez nem utca, hanem park, és ahhoz mindenképpen kevesen vagyunk, hogy a nézőtér hiánya és a játszóhely előtt ráérősen átsétáló néhány járókelő ne legyen zavaró, eleinte mindenki szégyenlősen keresgéli a helyeket a vizes padokon. Ez mondjuk nem a stáb hibája, viszont ez az előadás kétségtelenül nem erre a szettingre készült.

Zugmann Zoltán, Balázsi István

Az aktualitásra való tekintettel maszkban, a többé-kevésbé önként jelentkezők magasságmérésével és ekképpen a koronavírus kockázatának kizárásával indul a játék a valóban esztétikus, tollpelyhes függönnyel dekorált paraván körül (bár van abban némi irónia, hogy ezek után a társulat minden alkalmat megragad, hogy fizikai kontaktusba kerüljön az arra kaphatókkal). Megvan a ház, a liba, a sopánkodó anya és a lusta fiú lábas-kezes bábok formájában. Bár Matyi anyjának az egy libájuk a mindene, a szeme fénye, minimális rábeszélést követően mégiscsak odaadja a fiának, hogy pénzzé tehesse a vásárban. Matyi ezen a ponton annyit gondolkozik, hogy már a 90-es, 2000-es évek elejére érkezik meg a Teleshop reklámok értékesítői világába, ezekből mindjárt kapunk is egy hosszú betétet, hogy a 18 év alattiak is belekóstolhassanak, ha eddig kimaradt. A Döbrögi által kirótt 25 botütést diszkréten nem látjuk, csak dobpergés érzékelteti, majd Matyi szégyenében világgá megy, ahogy az már csak lenni szokott.

Az interaktív előadást ebben az esetben komolyan kell venni, nem csupán válaszokat, szavazatokat, az instrukciók követését és némi aprót várnak tőlünk közreműködésként, hanem a háromszor különféle álruhában visszatérő Ludas Matyit is a közönségnek kell adnia, nem feltétlenül önkéntes alapon. Az álruha tehát biztosított, az uraságnak esélye sincs felismerni az ekképpen castingolt Matyikat. Az egészet levezénylő színész karizmatikus, ízes, jó fellépésű, de mégis valami igazán lényegi vész el a Ludas Matyiból azzal, hogy nem kapjuk meg az okos, furfangos, sima beszédű főhőst, aki briliáns módon háromszor is túljár Döbrögi eszén. Helyette megszeppent nézők teszik, amit tenniük kell, engedelmesen elmondják a betanított szöveget, emelik a karjukat vagy épp guggolnak.

A kisebbeket persze kárpótolja a felfújható bunkósbottal, dobpergésre végzett bosszúállás, sokan önként jelentkeznének a következő körre. A legjobb dolga alighanem az építőmester Matyinak van, végigjátszhatja a kiképzést is, amelynek során különböző alakzatokat, majd palotát kell alkotnia egy összecsukható vonalzó segítségével, ezután olaszul tanulja a legszükségesebb szakszókincset. A csodadoktor megtornáztatja a közönséget. A harmadik Matyi celeb, így elég csak megkérnie a közönséget, hogy mondjuk egyszerre, „én vagyok Ludas Matyi”.

A társulat polkorrektnek nem mondható humora nem annyira illik a termelői piac és a babahordozó kendők világába. Sajnos jellemző, hogy a verbalitás elsősorban a felnőttekre van kihegyezve, szülők és arra járók nevetgélnek kicsit zavartan a poénokon, amik között akad coming out és Pride is. A keleti gyógyászatban járatos csodadoktornak öltözött Matyi szerepére egy ázsiai vonású kisfiút hívnak ki, és többször is kihangsúlyozzák, hogy miért épp őt választották erre a szerepre. A „kis rózsaszín virágú copfos jegenyét” alakító kislányt úgy küldik vissza a nézők közé, hogy majd tíz év múlva boruljon virágba.

Ha érdekli ez a terület, a friss írások, tartalom, akkor kérjük, iratkozzon fel a hírlevelünkre itt! Köszönjük.

Az előadás végszava végül valahogy úgy kerekedik ki, hogy az utolsó, celebként visszatérő, fiatal édesapa Matyit a jól végzett verés után azzal eresztik el, hogy ezt otthon ne gyakorolja – előtte még azzal biztatták, csinálja csak, ahogy otthon szokta –, de úgyis a gyerekek döntik el, hogy mi szülőként melyik intézetbe kerülünk.

Az idő remek.

Gergics Enikő

Bab Társulat: Matyi, a Ludas

Játsszák: Balázsi István, Zugmann Zoltán és nézők

Hunyadi tér, 2020. július 4., kb. 35 néző