A Boldog Herceg (nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulat)

Stuber Andrea, július

 

Furcsa mese Oscar Wilde A Boldog Herceg című története. Mindenből adagolt belé a szerző, ami hasznos lehet: szépség, érzékenység, praktikum, tanulság, szimbólum, irónia, filozófia, empátia, s túl az ia végű szavakon még a mélység különböző rétegeinek leletei.

A főszereplő egy fecske, akit könnyelmű szíve az inadekvát szerelem csapdájába csal. Madarunk belepistul egy kacéran hajladozó nádszálba, akinek szép szavakkal udvarol, de úgyis hiába, mert a nádszál-kedves soha nem fogja követni őt. Belátja ezt a fecske, el is indul társai után Egyiptomba telelni, ám egy újabb találkozás eltéríti őt. A főhős állja útját, a Boldog Herceg szobra, a város fölött, egy magas oszlop tetején. A Herceg, amíg élt, a Gondtalanság Palotájában töltötte idejét, játszva, táncolva, dalolva, a szomorúságot hírből sem ismerve. Hanem amióta aranyborítású szoborként panoráma nyílt előtte a világra, azóta lát minden emberi szenvedést, fáj a szíve és potyognak a könnyei. Nemcsak látja a szenvedést, de át is érzi. Nehéz teher ez.

Stéfán Bodor Mária

A fecske nem tud ellenállni a Boldog Herceg áradó érzelmeinek és a segítőkészség vágyának. Először a nagy rubint kell kiragadnia a Herceg kardjából, s elvinnie a varrónőnek, akinek beteg kisfia narancsra vágyik. Másodszor a Herceg zafír szemét vájja ki felszólításra, hogy meglephessen vele egy padlásszobában éhezve dolgozó fiatal drámaírót. Hogy második-harmadik lépésként a szemétől kell megszabadítania a Boldog Herceget, ezt tekinthetjük rafinált önvédelemnek. Végtére is ettől kezdve a csodálatos szobornak nem lesz szeme az emberi nyomorúságra. Innentől nemcsak követe és postása a fecske, de a látását is helyettesíti. Az aranyborításának néhány darabját még eljuttatja éhezőknek, eddigre azonban beáll a tél, a hóesés, s a madár tudatosan választja a pusztulást. A részvétátvét is halálos lehet. A város, polgármesterével az élen a lecsupaszított szoborban már semmi tetszetőset nem talál, úgyhogy szemétre is vetik a madártetemmel együtt.

A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata Vadas László rendezésében egyszerű, letisztult, álmatagon poétikus módon eleveníti meg a mesét. Vagyis inkább hogy elmeséli. Ehhez a leghatékonyabb eszköze színészi: az elbeszélő Stéfán Bodor Mária a maga végtelenül kedves, színes és hajlékony hangjával. Az előadás képi világa az elbeszélőre alapoz, őt keretezi, őt veszi körül. A Boldog Herceg szobra mint egy megbízható bútordarab, úgy áll a színpad bal oldalán egész idő alatt. Életre azonban szavakból kel, valamint a hat fős fellépő csapat pontos és alázatos árnyjátékos munkálkodása eredményeként. A kezdés különösen plasztikus: emberi alakok nyomódnak a kifeszített textilre, megképezve egy egész város lakosságának tömegét, nyüzsgését. A későbbi árnyjátékok is rejtenek vizuális szépségeket és meglepetéseket: a fecske szárnyai tengelyesen szimmetrikusan lebegnek, néha pedig olyan a látvány, mintha egy kaleidoszkóp változatos képei születnének meg előttünk.

Ha van valami zavaró az előadásban, legalábbis azon a délelőttön, amikor én láthattam, akkor az a nézők életkorának kalibrálása. 6 éves kortól ajánlja a színház a produkciót, s biztosra vehető, hogy ilyen kicsi gyerekeknek elég érdekességgel szolgál ez a bábszínház ahhoz, hogy lekösse őket a forma, a mód, a játék tónusa. A néhány korosztállyal idősebb, 14 körüli nézők viszont magára a történetre lehetnek fogékonyak talán, és az asszociációs gazdagság is megérintheti őket. Pont a köztes korú közönség kicsit tanácstalannak mutatkozik. Elképzelhető, hogy a báb nekik már „dedós dolog”, a filozófiai tartalom viszont még odébb van.

Mégis, mégis!

Amikor az előadás végén a színészek szétosztották a Boldog Herceg megmaradt szívét pici papírszívek formájában – mert hiába olvasztották be a szobrot, a Herceg szíve éghetetlennek bizonyult –, akkor  mindenki, aki kapott belőle, őszinte, áhítatos örömmel fogadta.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

Oscar Wilde: A Boldog Herceg (nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulat)

Játsszák: Stéfán Bodor Mária, Birtalan Katalin, Németi Emese, Szentpéteri Lenke, Csepei Róbert, Hanyecz Debelka Róbert, Lélek Sándor Tibor

Árkádia Bábszínház, Nagyvárad, 2018. május 31., kb. 150 néző