Beszélgetés Arapovicsné Kiss Ágnessel, az FMK programszervezőjével. Stenszky Cecília interjúja.

Arapovicsné Kiss Ágnes szívesen mesél a gyerekszínházi előadások szervezéséről, háttérmunkájáról. Ágnes mint művelődésszervező került először Kőbányára, majd hat éve az FMK-ba, és a gyermekeknek szóló színházi előadások kiválasztása és megszervezése az ő vállán nyugszik.

– Nagy a vonzáskörzete a művelődési központnak, nagy a kerület is. Sok helyről jönnek a gyermekszínházi előadásokra?

–  Az „FMK Gyermekszínház” programunk keretében elsősorban a ferencvárosi gyerekek számára szervezünk színházi előadásokat, de a környező kerületekből, sőt településekről is szoktak hozzánk jönni; Vecsésről, Üllőről, Monorról, Ócsáról, Gyömrőről, Alsónémediből. Bérleteink Benedek Elek nyomán a Szóló Szőlő, Mosolygó Alma és Csengő Barack nevet viselik. A műsor javarészt magyar népmesékből és Grimm-mesékből áll, de az évadokban megjelennek a népszerű Disney-klasszikusok is. A zenés mesejátékok, bábelőadások nagyjából egy óráig tartanak.

– Nem sok ez a hatvan perc egy óvodásnak?

– Érdekes módon nem, szépen végig ülik a gyerekek. Egyébként nem is minden előadásunk egy óra, valahol negyvenöt és hatvan perc között van a műsoridő.

Arapovicsné Kiss Ágnes

– Szerveztek nyári játékokat is. Mesélj egy kicsit ezekről!

– Igen,  ez a rendezvényünk a „Szünidei programok a Ferenc téren”, melynek keretében július és augusztus csütörtökjein ingyenes, szabadtéri színházi előadásokat szervezünk a Ferenc térre. A délelőtti előadások itt is nagyjából egy óráig tartanak, melyeken a kerületi óvodákon kívül kisgyerekes családok is részt szoktak venni.  Egy kicsit arrébb, a József Attila lakótelepen pedig szerdánként zajlik hasonló program, amit tagintézményünk, a Dési Huber István Művelődési Központ szervez. Délelőtti programnak kiváló a gyerekek számára.

– Miből finanszírozzátok ezeket az ingyenes előadásokat?

– Az éves költségvetésünkbe természetesen ez is bele van tervezve, hiszen arra törekszünk, hogy a gyerekeknek nyáron is tudjunk minőségi, színvonalas programokat szervezni, főként azok számára is, akik szociális okokból nem tudnak elmenni mondjuk egy cirkuszba vagy más fizetős helyekre.

– Bizonyára sokan is vannak ezeken az előadásokon.

– Sokan, bár nyilván nem annyian, mint az évközben zajló, benti színháztermi előadásokon, amelyeken, ha jól megy egy bérlet, háromszáz fős közönség vesz részt. A szabadtéri rendezvényeken hetven-nyolcvan gyerek szokott megjelenni. Elsősorban a ferencvárosi óvodások és kisiskolások a célcsoport, ahogy a benti gyerekszínházi előadásoknak is. Sok környéken lakó kisgyerekes szülő is kilátogat a térre, hiszen az előadások csütörtök délelőtt tíz órakor kezdődnek, azaz délelőtti programnak nagyon jó, ebédre pedig már haza is érhetnek.

Az aranyecset – Aranyszamár Bábszínház

– Akkor a nagyobbak: a felsősök, a gimnazisták számára nincsen programotok.

– Mi főként kicsiknek szervezünk színházi előadásokat. A nagyobbak a Turay Ida Színház bérletes előadásait tekinthetik meg a intézményünkben.  A középiskolások számára néha tartunk egy-egy előadást, melyeket a az alkalom és a lehetőség szül –például március 15-éhez vagy október 23-ához kapcsolódóan.
Fontos megemlíteni, hogy pár évvel ezelőtt a Pinceszínház kezdeményezésével létrejött nálunk egy „Ferencvárosi Ádámok és Évák” nevű iskolaszínház, ami a kerületi középiskolások bevonásával hoz létre minden évben egy-egy színdarabot. Ezeken az alkalmakon a diákok egymás előtt szerepelhetnek, miközben fontos történelmi és irodalmi ismereteket sajátíthatnak el rendkívül élményszerűen. Célunk, hogy minden korcsoportot meg tudjunk szólítani.

– A Turay Ida Színháztól és a többi tagintézménytől milyen szempontból vagytok együtt vagy külön?

– A Turay Ida Színház termet bérel nálunk, így az előadások bevétele őket illeti. A szervezés, bérletárusítás, marketing tőlünk függetlenül zajlik. Havonta megjelenő programfüzetünkben szoktuk hirdetni nálunk futó műsoraikat.

– Az önkormányzati támogatáson kívül van-e más anyagi forrásotok, például pályázatok?

–  Igen, szoktunk pályázni. Általában a nagyobb rendezvényeink, fesztiváljaink kapcsán vesszük nagy örömmel igénybe a Bethlen Gábor pályázat és a Nemzeti Kulturális Alap pályázat nyújtotta támogatásokat.

– Nemrég megváltoztatták tao-törvényt. Ez érint benneteket valamiben? 

– Minket nem befolyásol, mert eddig is csak igazolást adhattunk ki. Azokat befolyásolja, akik egyébként jönnek hozzánk. Régen a Pinceszínház a mi tagintézményünk volt, de egy ideje már levált tőlünk, úgyhogy ilyen szempontból nem érint minket, mert befogadószínház vagyunk.

– Térben viszonylag közel van a a Pinceszínház, de a MÜPA, vagy Nemzeti Színház is. Ez a közelség nem befolyásolja a közönség létszámát?

–  Az a tapasztalat, hogy különösebben nem jelent egyik sem konkurenciát, mivel más-más programot csinálunk más-más közönségnek. Jó példa az egyik tagintézményünk, a Dési Huber István Művelődési Ház, mely a József Attila-lakótelepen található. Ők is szerveznek gyerekszínházat,. A MÜPA természetesen egy egész más kategória, mint mi vagyunk; nem gondolom, hogy egymás elől vennénk el a közönséget.

– Akkor hozzátok a sok szempontból a földrajzi közelség miatt jönnek a környező iskolákból-óvodákból-településekről.

– A kerületből a színházi előadásokra inkább a Ferencvárosi Művelődési Központhoz közel eső óvodák és iskolák csoportjai jönnek,  a lakótelepiek sokszor a hozzájuk közelebb eső Dési-t választják.  De ugye jönnek a 13. és a 18. kerületből is, illetve a felsorolt településekről. Véleményem szerint ennek fő oka az, hogy az áraink rendkívül megnyerők, hiszen egy 3 előadást tartalmazó bérlet ára 1.900 Ft, a szólójegy ára pedig 900 Ft. Ennél inkább csak drágább árakkal találkozhatunk máshol.

– Gondolom, a városrészben ismernek titeket. Hogyan hirdetitek magatokat, mi a fő fóruma a marketingnek?

– Interneten a honlapunkon és a facebookon keresztül hirdetjük a programokat, illetve van egy hírlevelünk is, mely által a feliratkozottak mindig értesülnek legújabb rendezvényeinkről. Szórólapok és plakátok formájában is hirdetünk, az utcán és a művelődési központ kül- és belterületén. Rendszeresen megjelenünk a kerületi újság oldalain, valamint havonta megjelenő programfüzetet készítünk, melyben minden fontos információ szerepel. Az FMK Gyermekszínházat illetően korábban volt egy turnénk, ekkor elmentünk a környező településekre, Gyálra, Vecsésre, Monorra, Százhalombattára, Soroksárra, s megkerestük az óvodákat, vittünk szórólapot, bemutatkoztunk. Ennek lett is eredménye, van egy állandó közönségünk ezekről a helyekről is. Tavasszal márciustól májusig, ősszel októbertől decemberig vannak bérletek, kedd és szerda délelőttönként tíz órakor.

– Vannak olyan társulatok, akiket rendszeresen hívtok?

– Van négy-öt társulat, akikkel hat-nyolc éve dolgozunk együtt, mert nagyon jó meséket hoznak. Vannak olyan társulatok, akik csak alkalmanként jönnek egy-egy darabbal.

– Őket meg tudod nézni előre, vagy zsákbamacska, hogy mit hoznak?

– Igen, most már a Youtube-ra olyan sok előadást feltesznek, hogy lehet látni, mifélék-kifélék. Azért óvatosak vagyunk a vadidegen társulatokkal, volt már rá példa régen, hogy mellényúlásnak bizonyult egy előadás, sem az óvónők, sem a gyerekek nem élvezték. S mivel ez nem egy ingyenes előadás, jobban kell figyelni, hogy ha már befizették a bérletet vagy jegyet, akkor színvonalas dolgokat lássanak.

– Jó előre kell látnod a bérletek kigondolásánál. A szervezés egy évre vagy évadra előre történik?

– Mindig csak egy évadot szervezek, nem egy egész évet, vagyis két-három hónappal az évad előtt összeállítom a tervet. Igyekszünk arra figyelni, hogy ismétlés ne nagyon legyen. Az szokott probléma lenni, hogy vannak nagyon jó társulatok, akiknek az évek során már minden darabjuk többször volt, és akkor muszáj olyat kérni egy idő után, ami már volt korábban. Ám mivel a gyerekek is folyamatosan cserélődnek, olyan azért nincs, hogy egy gyerek ugyanazt lássa kétszer. Az óvónők is úgy választják ki a bérletet, de ha ezen múlik egy bérlet választása, akkor ki is lehet cserélni egy-egy előadást egy másik bérletből.

– Ha már gyerekszínházról beszélünk: bábszínházi előadás is szokott lenni?

– Igen, általában a Mazsola és Tádé vagy a Hamupipőke szokott lenni bábelőadás, de javarészt öt-hat szereplős zenés mesejátékokat szoktunk kiválasztani, akik nagy díszletet hoznak, és olyan jelmezekben lépnek fel, ami a mesébe illik. A bábszínház a Ferenc téren, nyáron fordul elő inkább, ott kevesebb szereplős, kisebb társulatok lépnek fel, de az a tapasztalatunk, hogy a gyerekek azt szeretik, hogyha élőbábos az előadás, tehát ha megjelenik a színész is.

– Azt tudjátok-e követni, hogy a gyerekek, akik nálatok néznek kiskorukban különböző előadásokat, felnőve mennyire lesznek színházba járó emberek?

– Statisztikával nem rendelkezünk, de a gyerekszínháznak a lényege, hogy a színházat már óvodás korban megszeressék, és élményszerű előadást, kikapcsolódást kaphassanak. Szerintem ez működhet, ha korán elkezdik a gyerekek a színházba járást; ráadásul a színes, zenés darabok az élmény mellett indirekt módon tanítanak is.

– Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!