A mindenható SzMSz
Felesemese
A Felesemese főhőse, a nagycsoportos Barna gazdag képzeletével nem idomul eléggé a kőkemény realitáshoz, emiatt szülei korholják is: hogy megy így iskolába?
Solt Róbert története a kíváncsisága és érzékenysége révén az ellenséges felnőtteket összebékítő, kedvességével embert-állatot lefegyverző gyerek alaptémájára épít, aki nemcsak saját nézőpontja elfogadására veszi rá a környezetét, hanem az állatok, házikedvencek iránti kötődés újrafelfedezésére is.
Márpedig saját szüleivel egyáltalán nincs könnyű dolga, nemcsak hogy nem nagyon figyelnek rá (apja folyton a telefonját nyomogatja, anyja pedig ezen bosszankodik főműsoridőben), de a motiváció érdekében kifejezetten bántó és degradáló mondatokat ejtenek ki a szájukon, a pisisektől a dedósokig és gyogyósokig. A végére persze megbánják, hogy nem voltak megértőbbek, de Pelsőczy Réka rendezése és persze Dunai Júlia és Vitányi-Juhász István játéka olyan meggyőzően hozza létre az érzelmileg elérhetetlen, rideg családi miliőt, hogy az utolsó jelenetnek már szinte esélye sincs ezt a családot meggyőzően rehabilitálni. Pedig a boldog befejezés érdekében a zárás vaskos túlzásokkal operál. A korábban macskát rugdosó közös képviselő égisze alatt a társasház állatbolond kommunává alakul egy mindent elsöprő SzMSz-módosítással, amely a szükséges tulajdoni hányad szentesített erejével még egy tányér palacsintát és Galambosné Londonban dolgozó fiát (Bársonyosi Dávid) is képes előhúzni a semmiből.
Michac Gábor nagyszabású látványvilágot tervezett: a markáns gyémántminták és a domináns lila, pink, narancssárga színek is megragadják a figyelmet. Az emelet három lakását, Barnáékat és szomszédaikat a színpad különböző padlómintázatú és kissé eltérő szintekbe hozott platformjai érzékeltetik, így szellős és frappánsan megoldott a szoros társasházi együttélés. A jelmezek már csak az extravagáns színek és minták miatt is bogarasan egzotikus közeget teremtenek, de a hajakkal és kiegészítőkkel sem fukarkodott a tervező: Róka bácsi bozontos arcszőrzet-költeménye és Barna anyjának tiszteletet parancsoló, retró tupírja önmagában is kiírhatnák ezt a történetet a néző valóságából.
A szereplők világa az élőszereplős felnőttek és az állatok, illetve Barna bábokkal megjelenített alcsoportjaira oszlik szét, ahol látjuk megelevenedni Barna képzeletének és rajzainak sokat emlegetett lila lovát is. Az élőszereplős szüleinek való kiszolgáltatottságát is hangsúlyozza Barna törékeny, ábrándos bábmivolta, ugyanakkor az állatok világához való közelségét is megjeleníti a bábdimenzió. Az állatok beszédét kezdetben csak ő érti, majd fokozatosan segít megnyitni erre a felnőttek figyelmét is. Urszinyi Ádám főmozgató (és persze a rendezés) legnagyobb kihívásának az tűnik, hogy Barna ne váljon szirupossá vagy üresen sajnálatra méltóvá, és ezzel egész jól is boldogulnak: a folyamatosan csacsogó Barna időnként bizony eléggé fárasztó.
Az alakítások megnyerőek, Darvas Emőke simulékonyan lázadó kölyökmacskája és a nyugdíjas tanár veterán kutyája Rab Viki bábjátékában figyelemre méltó páros, nagyon szórakoztató Kocsis Rozi a lépcsőházat mániákusan takarító, pintytartó Galambosné szerepében, állandóan okostelefonjával küszködve. Ugyancsak élvezetes a pintyeket mozgató, idegesítő csivitelés gyanánt egymás keresztnevét mondogató Bánky Sára és Sebestyén Bernát is.
A szereplők megformálásában nem elhanyagolható a Rab Viki zenéjéhez illesztett koreográfia (Feledi János), illetve az első jelenetben látható, bemutatkozó koreográfiák: a kutyás nyugdíjas tanár, gúnynéven Róka bácsi már Szukenyik Tamás első megjelenésekor is mutat valami rókaszerű kecsességet, a Ragán Edit játszotta közös képviselő pedig a hozzá illő, fenyegető, baljóslatú finomsággal mozog, egészen addig, míg Róka bácsi el nem csábítja. Merthogy ez a kissé szokatlan megoldás is kell ahhoz, hogy a dolgok elsimuljanak a házban.
Gergics Enikő
(Színházi Kritikusok Céhe)
Felesemese (Vaskakas Bábszínház)
Író: Solt Róbert
Szereplők: Urszinyi Ádám, Bársonyosi Dávid, Dunai Júlia, Vitányi-Juhász István, Ragán Edit,
Szukenyik Tamás, Kocsis Rozi, Rab Viki, Darvas Emőke, Bánky Sára, Sebestyén Bernát
Dramaturg: Perczel Enikő
Tervező: Michac Gábor
Zeneszerző: Rab Viki
Mozgásterv: Feledi János
Rendező: Pelsőczy Réka
Szerzőnk felvételről látta az előadást.
