Lenka és a szemüveges lány
JuBo Társulat
Jól ismerjük Szegedi Katalin hőseit, Lenkát és Palkót, és nemcsak könyvekből, hanem színházból is. Minthogy a szerző eredetileg illusztrátor, és csak később kezdett el meséket írni a képeihez, nem csoda, ha az általa kitalált figurák küllemét, kinézetét eleve „kőbe véste”. Vagyis hát úgy rajzolta meg a boglyas vöröshajú, pöttyös ruhás, dundi kislányt, hogy a bábszínházak azóta is az ő elképzeléséhez igazodnak. A Lenka-báb bármelyik színház előadásában ugyanaz a boglyas vöröshajú, pöttyös ruhás, dundi kislány. A társhősnek, Palkónak szintén olyan sok a haja, hogy alig fér el a fején, az orrán pedig jókora szemüveg jelzi az olvasás iránti szenvedélyt.
Lenka és Palkó történetében voltaképp két kitaszított, magányos gyerek köt törvényszerű barátságot. A kislányt az alkata miatt csúfolják az osztálytársai, a kisfiút nemkülönben: a szemüveges, tornából felmentett, verekedésben vagy fociban nyilván nem vitézkedő, könyvmoly gyerek sosem lesz a fiúk társaságának középpontja. Magától értetődik, hogy Lenka és Palkó egymásra találnak, s ez menedéket jelent mindkettejük számára. Ennek már nem egy bábszínház közönsége tanúja lehetett. (Főleg Bartal Kiss Rita jóvoltából, aki határon innen és túl több ízben színre vitte a mesét.)
A JuBo társulat, Kovács Judit és Karádi Borbála kétszemélyes előadása, a Kolozsi Angéla írta Lenka és a szemüveges lány az ismerős Lenkát és Palkót hozza, de egy másik történetben. A szerző igazán eredeti módon járt el, amikor áthelyezte a fókuszt egy harmadik szereplőre, aki voltaképp a következő kiadású Lenka, Lenke néven. Ő egy újonnan érkezett osztálytárs, aki nem olyan, mint a többi vihogós, piszkálódó, csapatban támadó iskoláslány. „Pápaszemes” – úgy tetszik, a szemüveg eleve egyfajta billog –, olvasott, a beszédstílusa elüt a többiekétől; különös szavakat használ. Hamar gúny tárgyává teszik őt az osztálytársai. Lenka váratlanul felszabadul: innentől kezdve más a céltábla, nem ő. Miközben könnyen védtelennek érezheti magát már csak azért is, mert barátja, Palkó fél évre elköltözött. Levelezés révén állnak kapcsolatban egymással. Nem mailben, nem telefonon érintkeznek, hanem papíron, posta útján. Palkó ír – voltaképp egy új mesét magáról, magától, amelynek egy ragaszkodó kóbor kutya a főszereplője –, Lenka rajzol. Lerajzolja minden egyes napját és elküldi a barátjának. Palkó levelei papírrepülőkként érkeznek (légiposta).
A Lenka és a szemüveges lány problematikája az, hogy vajon akinek a helyébe másik áldozatot állítottak, miként viselkedik a megváltozott körülmények között. Megkönnyebbülten meghúzza magát, vagy az „utódja” védelmére kel, fellépve az agresszív főcsitrik, az intrikus véleményvezérek ellen? A semlegesség álláspontját foglalja el – amit nyugodtan titulálhatunk közönyösségnek és/vagy gyávaságnak –, vagy pedig kiáll az új lány mellett? (Hogy csatlakozna a többséghez, az valahogy fel sem merül bennem.)
A döntés hosszabb folyamat során érlelődik meg Lenkában. Eleinte ő sem akarja Lenkét, ő is tiltakozik az ellen, hogy mellé ültessék. Mivel Lenka lassan barátkozó típus. De talán túlságosan elnyúló időszak az, amíg Lenka szemtanúja Lenke ismétlődő csúfolásának. Nemcsak egyiküknek és másikuknak jelent ez pszichés terhet, már-már traumatikus élményt, hanem akár a gyereknézők számára is. Ez aligha pozitív hozama a produkciónak.
Mindazonáltal a darab és a Kovács Judit rendezte előadás – amely meghívást kapott az idei szegedi Thealter fesztiválra, ott volt módom megnézni – élvezetesen, színesen, változatos bábszínházi eszközökkel kelti életre a történetet, egyebek közt Palya Gábor bábtervezői munkájának köszönhetően. A Podlovics Laura szerezte dalok ugyancsak jó szolgálatot tesznek. Lenka és Palkó bábilag adott, bár esetünkben Palkó levélíró inkább csak síkbábként mutatkozik, a kutyával együtt. A két rémes kistini, Roxi és Vivi divatos üvegkulacshoz kapnak lófarkas lánykafejet, így állnak párba. A többi osztálytárs vigyorgó képe csak egy-egy hűtőszekrénymágnes a táblán. A tanárnő, Márti néni képeskönyv-főszereplőként jelenik meg oly módon, hogy a különböző lapokon más-más arckifejezéssel kíséri mondandóját, amelyhez egyébként nehezen viselhető, becéző, édelgő beszédstílus társul.
Lenka sokáig nem vállalja fel a konflikust a bajkeverőkkel. Mentségeket és magyarázatokat keres, nem szegül szembe és nem árulkodik. De előbb-utóbb választania kell. Lenkével lép szövetségre. Elképzelhető, hogy a továbbiakban a három kívülálló gyerek, Lenka, Palkó és Lenke alkot majd baráti csoportot, közösséget. Ők lesznek a normalitás. Idővel talán a többség. Miben lehet bízni, ha ebben nem.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Lenka és a szemüveges lány (JuBo Társulat)
Játsszák: Karádi Borbála, Kovács Judit
Író, dramaturg: (Szegedi Katalin Lenka és Palkó című könyveinek felhasználásával): Kolozsi Angéla
A bábokat Szegedi Katalin rajzainak felhasználásával tervezte és készítette: Palya Gábor
Zeneszerző: Podlovics Laura
Rendező: Kovács Judit
Szeged, Thealter Fesztivál, 2025. július 27.
Fotók: Dajka Viktória
