Öregapám mesefája
Rozsnyói Meseszínház
A Rozsnyói Meseszínház 1997-ben alakult, azóta játszanak Felvidéken, Kárpátalja magyarlakta vidékein, Magyarországon. Erdélybe is rendszeresen eljutnak, legutóbb december elején Sepsiszentgyörgyön jártak, a Cimborák Bábszínház alapítójának emlékére rendezett Nagy Kopeczky Kálmán Fesztiválon az Öregapám mesefájával.
Az ajánló szerint „a népmesevilág és a polgárosodó mesteremberek mesevilága” találkozik ebben az előadásban, és hogy ez nem véletlen, arról Badin Ádám beszélt egy interjúban. „Ez nagyapám egyik meséje. Az ő mesefigurája volt Szerencsés János. Sok év után értettem meg, hogy az ő maga volt. Az életét ilyenformán mesélte el nekünk. Átélte az első és második világháborút, közötte az ilyen-olyan államot, elvették az üzletét, és a saját történeteit beleszőtte a mesékbe.” Az előadást ugyan két évtizede mutatták be és tartják folyamatosan repertoáron, de a játék semmit nem veszített erejéből és öröméből, amelyben a közönség is osztozhatott.
Az Öregapám mesefája ugyanis nem nélkülözi az interaktivitást, amely már a ráhangolódó együtténeklésben is megjelenik, advent idején természetesen karácsonyi dalokkal. Czakó József és Gáspár Burovincz Laura nemcsak muzsikálnak, de a hangszerekkel is megismertetik a nézőket, majd tökéletesen megérezve, mikor érkezett meg mindenki energiában és lélekben is az előadásra, meghívják maguk közé a mesemondót, Badin Ádámot. Badin ízesen, palócul, Gömörországon keresztül vezet be a mesébe, hogy aztán egy kisszékre ülve, kerek, fémkeretes szemüveget felvéve, szalmakalapot a fejébe nyomva, ölében dióval teli kosárral csupa derű Nagyapóvá, azaz Tepóvá alakulva ő maga is belépjen a történetbe.
A színpad közepén álló terebélyes, mívesen faragott mesefa. Gömörben nőtt, ott faragta Ulman István, belőle Szerencsés János címen nem Grimm-, hanem gömöri mese sarjad. Amint megfordítják, kiszínesedik, ágain virágok nőnek, madarak üldögélnek, mókusok rejteznek. Hősünk az egyik tulipánforma virágból születik meg (a bábokat Milo Jaroš készítette). Lenyílnak a szirmok, Badin Ádámról is lekerül a kalap, a szemüveg, kezébe emeli a bábot, amelyet átlényegítve máris ott áll előttünk Jancsika, akiből vitézségek árán lesz Szerencsés János és boldog szerelmes. Ehhez azonban egy kék galambot kell megszabadítania az átoktól, hogy ismét lányként élhesse az életét. A kalandok során le kell merülni víz mélyére, meg kell küzdeni két sárkánnyal, eközben pedig három alma, három vessző és három ló várja, hogy leánnyá, daliává és táltossá változzon vissza. És persze van egy síp is, hogy megfújják, ha segítségre van szükség. János azért indult útnak, hogy a világ szerencséjét megtalálja. Ez sikerül neki, ám ennél fontosabb, hogy megtalálta a maga szerelmét.
A kis faragott fabáb nadrágja zöld, kabátja karmazsin, gombjai nyilvánvalóan aranyak, szőke fürtjein tulipánforma sapka. Csizmája láthatóan hétmérföldes, járja bőszen a hegyet és a völgyet. És ugyan csak a mesemondó térdén, de tökéletesen megképződik a vándorút, míg a Jancsikából Jánossá növést méret- és bábváltás jelzi. Badinban a mesélő és a játszó egyesül, de pontosan elválasztja a mese dramaturgiai szintjeit: amikor Tepóként narrál, rajta van a szemüveg, a kalap, nála a kosár, Szerencsés Jánosként az attribútumokat elhagyja.
A mese további karaktereit Gáspár Burovincz Laura kelti életre, és ő az, aki a gyerekekkel kommunikál. Jó érzékkel választ segítőket, szereplőket a jelentkezők közül, színpadra hívja őket, pontosan elmondja, mit és hogyan kell csinálni, jelzi, mikor van vége a szereplésnek, és megvárja a gyerekek helyre érését is. Ki kell emelni – és ez megint csak a dramaturgia és persze a húszéves tapasztalat érdeme –, hogy nem mindenkit hívnak fel, így a gyerekeknek valóban van feladata, nem értelmetlenül vagy kiszolgáltatott biodíszletként használják őket, hanem közösségben játszhatnak. Amellett pedig, hogy megtanulják az egymásra figyelést, reményt adó tapasztalattal mehetnek haza, mely szerint lehetséges egy olyan világ is, ahol mindenki elégedettségére oldódnak meg az élet dolgai.
Papp Tímea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Szerencsés János – Rozsnyói Meseszínház
Játssza: Badin Ádám
Mesezenészek: Czakó József, Gáspár Burovincz Laura
Díszlettervező, rendező: Környei Alice
Fotó: Izsák Előd
