Nemes összjáték

nyito

NEM mese

Soltis Lajos Színház

Ott, ahol a celldömölki Koptik Odó utca (aki kíváncsi rá, ki is volt ő, nézze meg a Szerencsés Mária című előadást) a Dr. Géfin térbe torkollik, van egy hely, ahol nemcsak színház működik, hanem egy színiiskola is. A környékbeli gyerekek és ifjak a pécsi székhelyű Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola intézményi keretében tanulják itt a színészmesterséget. Közülük kerültek ki a legutóbbi bemutató, a NEM mese szereplői, az előadást pedig a színházhoz (színésznő édesanyja, Ecsedi Erzsébet révén) szintén gyerekkora óta kötődő Ecsedi Csenge Berta rendezte, aki idén fejezte be bábrendező szakos tanulmányait.

Pintér Zsolt Gergő

A szerző, Kertész Erzsi egyben pszichológus is, aki gyermek- és ifjúsági könyveiben igen jól használja ezt a tudását. A NEM mese a nemet mondás nehézségeiről, az alkalmazkodás, megfelelés és a saját magunkért való kiállás közötti mezsgyékről beszél a kicsiknek. (A színlap négyéves kortól ajánlja.) Főszereplője, Ádám nem tudja, mi a baj vele. Nem csoda, hiszen leginkább az, hogy vele sosincs baj: jó kisfiú, aki senkit nem akar megbántani, szófogadó otthon és az iskolában, és akkor sem mond ellent a szomszéd néninek, ha a hatodik túrós pitét akarja vele megetetni, amit különben egyáltalán nem is szeret. Aztán csodálkozik, hogy mindig ő az, akinek a suliban leverik a sapkáját, ideális célpont, ha a többiek viccelődnének valakivel. A mese vállalt célja, hogy segítsen megtanulni, hogyan kell jól nemet mondani, és arra is rávezesse a gyerekeket, hogy a helyzettől és a szereplőktől függően milyen sokféle nem létezik.

És hogy ebből a kétség kívül didaktikus szándékból egy kedves, szerethető, játékossággal teli előadás kerekedik, az (a szerző mellett) a rendező, a játszók és a látványtervező közös sikere.

Csiszér Csilla Viola kék-piros díszlete eleve jó hangulatot teremt. A könnyen variálható, ággyá, belső és külső terekké tologatható kék-fehér bútorelemek és a szereplők piros-kék ruhái adják ezeket az alapszíneket.  És van egy különleges szereplő, a kisfiúban egészen eddig ott szunnyadó NEM, ez a manószerű báb, aki tulajdonképpen egy miniatűr, ruháját tekintve inverz Ádám, akit bunraku technikával hárman mozgatnak. Tudjuk, ezt a technikát megtanulni a bábszínész képzésben sem számít könnyű feladatnak, ezért okoz jóleső meglepetést Nagy Gergő, Badics Zsófia és Pörneczi Zsófi teljesítménye, akik érzékenyen, minden kis jellemábrázoló mozdulatra odafigyelve keltik életre NEM manót.  Mindhárman több szerepet is játszanak, a „cincogó” NEM-től a jóval harsányabb és határozottabb NEM-ig, vagy a dackorszakból ismert toporzékolós tagadásig. Mellette osztálytársak, szülők vagy a már emlegetett szomszéd néni szerepében is feltűnnek, jól abszolválva a gyors karakterváltásokat. A manóbáb mellett kipróbálják a tárgyanimációval életre keltett, seprűs óriásbáb mozgatását is, aki az Ádám álmaiban feltűnő szomszéd néni megnövesztett és elrajzolt változata.

Az Ádámot játszó Pintér Zsolt Gergő már most birtokában van annak a képességnek, hogy színpadi jelenlétével, természetességével és humorával figyelmet keltsen. A beszédtechnika terén még van mit tanulnia, de hát ezért jár színiiskolába. Ádámot, ezt a világra jóakarattal rácsodálkozó, a saját határait keresgélő kiskamaszt mindenesetre remekül adja.

A Soltis Lajos Színház előadásainak markáns zenei védjegyét a Gregorich-testvérek (mintha egy Mikszáth-regényből kapták volna a nevüket) garantálják, most éppen Domonkos és Bálint – míg Zsófiának pár hónapos kisfiával ezúttal a néző szerepe jutott.

Az előadás elején színes labdákat dobálnak az akkor még láthatatlan kezek a magasba, előbb kisebbeket, aztán nagyobbakat. A gömbmotívum az előadás végén tér vissza, aprócska szappanbuborékok formájában. A látványon kívül talán arról is szól ez a keretjáték, hogyan lehet felismerni és megérteni egy fölénk tornyosuló, életünket nehezítő problémát, hogy aztán megoldást keresve és találva tünékeny buborék váljon belőle.

Érdekes, hogy a gömbmotívumos keretjáték – persze más tartalommal és vetítéses technikával – feltűnik Ecsedi Csenge Berta másik rendezésében, a szintén a közelmúltban bemutatott Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfiban (Griff Bábszínház) is. Lehet, hogy ez lesz az egyik rendezői védjegye?

Turbuly Lilla

(Színházi Kritikusok Céhe)

NEM mese

Soltis Lajos Színház

Szereplők: Pintér Zsolt Gergő, Tóth Ákos / Nagy Gergő, Horváth Jázmin / Badics Zsófia, Pörneczi Zsófi / Nagy Eszter / Szalai Sára
Írta: Kertész Erzsi
Látványtervező: Csiszér Csilla Viola
Zene: Gregorich Domonkos, Gregorich Bálint
Rendező: Ecsedi Csenge Berta
Soltis Lajos Színház, 2022. november 6., kb. 70 néző
Fotó: Büki László

close
SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból