Moll tündér álma
Harlekin Bábszínház
Turbuly Lilla
2022. július 2.
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a bábszínész többnyire láthatatlan volt, mára a mérleg nyelve annyira átbillent a bábjáték és az élő színészi játék ötvözése felé, hogy a kecskeméti bábtalálkozó programjában egyetlen előadás akadt, amelyben csak a tapsrendnél ismerhettük fel a játszókat. Az egriek Moll tündér álma című munkájában Szűcs Réka és Zádori Szilárd fekete, formájában a méhészek archálós védőkalapjára emlékeztető maszkkal takarták el az arcukat. Ebben és fekete ruhájukban teljesen beleolvadtak a szintén fekete háttérbe, így tökéletes volt az illúzió: az általuk mozgatott pálcás bábok önálló életet élnek.
A címszereplő tenyérnyinél alig nagyobb, finom, kecses alakja emlékeztet is egy folyton repkedő méhecskére. Hosszúkás fejformája a szintén hosszúkás fülekkel, nagy, kerek szeme, vékonyka keze és lába, finoman kidolgozott ruhája tényleg mesébe illő, és messzemenően kielégíti a bennünk élő tündérképet. Az aprólékosan kidolgozott díszlet is bőven ad néznivalót. Egy padláson vagyunk, régi játékok, titkos tartalmú bőröndök között. Hősünk itt keresi a repülés titkát, tündérségének ez az attribútuma ugyanis hiányzik. A kísérletekhez készül egy különleges installáció is, egy szerkezet, amelyben a varrógép egyesül az írógéppel, az óra mindenféle más kerek szerkezetekkel. A tárgykollekció, ahogy a tündér maga is egy klasszikus, 19. század végi – 20. század eleji mesevilágot képvisel.
Ebből az egységes hangulatú látványvilágból nagyon is kilóg a másik főszereplő, a hernyó a kifinomultan elegánsnak nem mondható kinézetével, földhözragadtan darabos mozgásával. A kontraszt szándékos, hiszen a történet meglepő fordulata éppen az lesz, hogy ebből a csúnyácska hernyóból válik majd a bebábozódását követően délceg pillangókirályfi. A hernyóbáb mozgása humorforrás is, mert hullámvonalas araszolása kreatív megoldásokra kényszeríti.
A Szűcs Réka és Zádori Szilárd által kitalált történet egyszerű: a tündér repülni szeretne, ezért a padláson található tárgyakból folyton barkácsol valamit. Hol egy szárnyaszegett játékrepülővel kísérletezik, hol egy mozgatószerkezetet szerel össze. Mindebben a hernyó a segítője. Van még egy szereplő, a padlás sarkában fészket rakó fecske, akivel nincsenek mindig jóban, de az ő repülése is példát és inspirációt jelent a tündérnek. Moll rendkívül aktív, találékony tündér, aki – ellentétben a folyton másokat szolgáló tündér archetípusával – a saját álmát szeretné megvalósítani.
Az előadás nonverbális, pontosabban minden szereplőnek egyetlen szó jut, a saját neve. Ezt ismételgeti az adott szituációnak megfelelő hangsúllyal. A tündér a Mollt, a hernyó a Dúrt, a fecske a Tát, fiókái pedig a Tit. Az alkotók nem véletlenül nevezték el zenei fogalmakról a szereplőket, hiszen Zádori Szilárd hangulatos, a látványvilághoz és a történésekhez pontosan illeszkedő zenéjének is fontos szerepe van az előadásban. Például abban a jelenetben, amelyben Moll a gramofont bekapcsolva táncol. A hátulról mozgatott pálcásbáb minden ízében mozog. Kopognak a minicipők, hajlik a térd, mozdulnak az ujjai, a lábfeje. Szűcs Réka precízen kidolgozott koreográfiája az előadás emlékezetes jelenete.
A pálcás bábok mellett használnak másfajta bábtechnikát is: Tá, a fecske karra húzott báb, amely másfajta, lendületes, kevésbé részletező mozgásvilágot képvisel. A tetőhöz rögzített fészekből időnként a fejüket kidugó, éhesen tátogó fiókái ezzel az egyetlen mozgásgesztussal vannak jelen.
A Moll tündér álma egyszerre technikás és letisztult előadás. Olyan, amelyben a magát háttérbe szorító mozgató és a kifinomult bábtechnika a végeredményt, az életre keltett bábot, a néző előtt megszülető varázslatot szolgálja. A fesztiválon több olyan előadást is láthattunk, amely rákérdezett a mozgató és a mozgatott, az ember és a báb viszonyára. Láttunk példát magára hagyott bábra, kettejük egyensúlyára és a báb fölé növő színészre is. Jó volt látni egy olyan előadást is, amelyben a színész magát láthatatlanná téve teljesen átengedte a terepet a bábnak. Az előadás után aztán a gyerek- és felnőtt nézők egy „bábsimogató” keretében azt is megtapasztalhatták, milyen a mozgató nélkül maradt báb, és mekkora feladat életre kelteni.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Moll tündér álma (Harlekin Bábszínház)
Írta: Szűcs Réka és Zádori Szilárd
Játssza: Szűcs Réka, Zádori Szilárd
Közreműködik: Ádám Flóra
Zeneszerző: Zádori Szilárd
Báb- és díszlettervező: Csonka Erzsébet
Rendező: Szűcs Réka
Magyarországi Bábszínházak Találkozója, Kecskemét, Ruszt József Stúdiószínház, 2022. június 12., kb. 60 néző
