gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Kukacmese

 

Körforgás (Aranyszamár Bábszínház)

Turbuly Lilla, szeptember

 

Idén harmadszorra rendezték meg a Bakáts Feszt névre hallgató ferencvárosi kulturális fesztivált. A zenei, képzőművészeti és gasztronómiai kínálat mellett színházi előadások is szerepeltek a programban, amelyeket úgy válogattak össze, hogy a kerület színházai mutatkozhassanak meg a helyi és vendég nézőknek.  Így került a gyerekprogramba (a fizetős felnőtt előadásokkal szemben ingyenesen) a Stúdió K Színház kritikusdíjas Szamár a torony tetején című előadása, a Turay Ida Színháztól A kis suszter és az Aranyszamár Bábszínház csecsemőszínháza, a Körforgás.  Utóbbit az esőre álló idő miatt a Kálvin udvar helyett végül a Pinceszínházban tartották meg, és a vasárnapi családi nap keretében a Török Pál utcában játszóházat, a szemben lévő Rombusz udvarban Palya Bea-koncertet is talált, aki előadás után még maradt volna.

Érsek-Csanádi Gyöngyi

A színlap szerint a Körforgást az alkotók másfél és 3 éves kor között ajánlják, és a közönség gyerekrészének összetétele nagyjából meg is felelt ennek, bár voltak kicsit kisebbek és nagyobbak is. Hogy a játék pontosan eltalálta a célkorosztályt, arra az volt a legfőbb bizonyíték, amit az egyik kislány válaszolt az Érsek-Csanádi Gyöngyi által az előadás végén feltett, ki volt a mese főszereplője kérdésre. Én – vágta rá határozottan. És ez jóval pontosabb és fontosabb válasz volt, mint amit vártak tőle, tudniillik, hogy egy kukac lett volna a főhős. (A kérdést az indokolta, hogy a játékrészben a gyerekek is kaptak egy-egy kukacot.) Felnőtt fejjel persze különösebb biológiai ismeretek nélkül is össze lehet rakni, hogy a játék végigköveti egy lepke életét a peteléttől a hernyó állapoton keresztül a bebábozódásig, majd a lepkévé válásig. (Jó, bevallom, rákerestem a neten, hogy nem tévedek-e.)

Baranyai Anita

A kicsik azonban vélhetően nem ezért nézték tátott szájjal a színpadon történteket, hanem mert megfogta őket az előadás játékossága, az, hogy néhány egyszerű színes csőbe mennyi mindent bele lehet látni, és mennyiféle hangon szólalhat meg. Őket nem a kihámozható történet, hanem az előadás világa kötötte le. A figyelmük pedig ott lankadt, amikor az alkotók törekedtek a „biológiai hűségre”, és egy labirintusszerű díszletelemben a peték hernyóvá válását, majd a bebábozódást mutatták meg.

A díszlet egyébként is kettős hatást kelt. A nagyobbik elem vonzza a szemet élénk színeivel, a formák sokaságával. (A gyerekek nem is állták meg, már az előadás előtt „letámadták”.) Ugyanakkor kissé eklektikus látvány az egymás mellett álló, két különböző stílusú díszletelem. A kevesebb itt több lenne, már csak azért is, mert a nagyobbik elem önmagában is sokféle formát, alakzatot mutat meg: kockák, csíkok, körök, víz és föld, fa és virág rejlik benne, és ide kerülnek a mágnessel a színpad mögül mozgatható lények is. (Nehéz eldönteni, hogy amikor egyik-másik leesik, az véletlen „mágneshiba” vagy tudatos baleset-e, Baranyai Anita annyira jól reagál ezekre a helyzetekre.) Az inkább demonstrációs táblára emlékeztető „labirintus” elüt tőle. Mindehhez a játék végén még egy, a levegőelemet jelképező rojtfüggöny is csatlakozik.

A két színésznő, Baranyai Anita és Érsek-Csanádi Gyöngyi érzékenyen, természetes közvetlenséggel fordulnak a gyerekekhez. Játékukban jól eltalálják a kicsit elrajzolt, de még nem harsány vagy mesterséges játékmód közötti mezsgyét, a megfelelő intenzitású gesztusokat. A szavak nélküli, kizárólag hangokkal és némi halandzsával operáló előadáshoz Baranyai Anita egészen meglepő hangokat is képes hozzátenni.

Ahogy ez a csecsemőszínházi előadásokban megszokott, az előadást közös játék követi. Ezt most két részre osztották. Először minden gyerek kapott egy „főszereplő” kukacot, akinek Érsek-Csanádi Gyöngyi  és egy, a játékba bevont apuka segítségével végigjátszották egy napját. Ehhez az irányított játékhoz kevesen tudtak aktívan kapcsolódni, a kicsik inkább csak nézték. A játéknak arra a részére azonban, amikor bemehettek a díszletbe, és kézbe vehették, kipróbálhatták az előadásban látott tárgyakat, szinte mindenki vevő volt.

Turbuly Lilla

(Színházi Kritikusok Céhe)

Körforgás – rezgék kicsiknek (Aranyszamár Bábszínház)
Játsszák: Baranyai Anita és Érsek-Csanádi Gyöngyi
Tervezői ötletek: Szalai György
Zenei munkatárs: Gyulai Csaba
Díszlet, látvány kivitelezés: Tóth Zsuzsa és Kakuszi Zoltán
A Bakáts Feszt rendezvénye a Pinceszínházban, 2018. augusztus 26., kb. 40 néző

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?