gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Apa hazajön

 

Odüsszeusz bolyongásai (Stúdió K Színház)

Kollár Zsuzsanna, október

 

Nem kell gyereknek lenni a Stúdió K legújabb, iskolásoknak készült bábos kalandjátékához, az Odüsszeusz bolyongásaihoz, mert az előadás az egész család számára szórakoztató program. A produkció Tóth Réka Ágnes átgondolt átiratából, Németh Ilona rendezésében és tervezésében Fodor Tamás közreműködésével jött létre, és leginkább egy apa hazaútjáról és hazatéréséről szól.

Az áttetsző, játékos nyelvi megoldásokkal, dallamos szókapcsolatokkal teli szöveg kerek és könnyedén követhető történetet épít fel, és egységes értelmezést nyújt az ókori görög eposzról, amelyben egy család hosszú ideig, rajtuk kívül álló okokból nincsen együtt. Ez az alkotás Odüsszeuszt elsősorban mint édesapát jeleníti meg, és útja is a családjának szemszögéből értelmeződik.

A kalandok közben többször villanásszerűen látjuk a várakozó, fiát dajkáló és vásznat szövő Pénelopét, és látjuk felnőni, apját várni Télemakhoszt. Odüsszeusz többször is hangsúlyozza, hogy haza szeretne térni, így az újraegyesülés mellett teret kap a honvágy és a család utáni vágyakozás is. Kirké szigetén például az előadás tudatosan nem érzékelteti az ott töltött idő hosszát. A női karakterek képi ábrázolása ebből a szempontból külön szót érdemel: az istennők és a szirének a humor vizuális forrásai, Kirkének sincs nőies varázsa, ezzel ellentétben Pénelopé olyan feleség, akinek bájain nem fog az idő.

Sipos György

Az alkotók az Odüsszeia előzményeit, azaz a trójai háború okát egy pár perces jelenetben foglalják össze. Ebben a rövid előtörténetben Menelaosz feleségének, az elrabolt Helenének nincs valódi szerepe. Párisz jutalomként kapta őt Aphroditétől. Mint egy tárgy, úgy kerül el Trójába, majd vissza, de nem beszél, nem reagál, így érzéseiről semmi nem derül ki. Meneláosz egy nála kisebb marionett, bosszankodva toporzékol, mintha játékszert vettek volna el tőle. Az előtörténet tehát egy kívülálló szemszögéből, leegyszerűsítve, humorral mutatja meg a háború bagatellnek tűnő előzményeit, amelyekkel szemben Odüsszeusz családi kötelékei jóval magasztosabbnak látszanak.

Sokszínű, változatos szcenikát tudhat magáénak az előadás. A játéktér egy szűkített, kisebb, intimebb környezetben helyezkedik el a színpad elülső részén, közel a közönséghez. A pasztell árnyalatú mobilis díszletelemek mellett hátsó mozgatású bábjáték dominál.

Az előadás különböző perspektívákat használ: a görög szigetek felülnézetből láthatók, így érzékeljük a távolságokat az első percekben zajló történetmeséléskor. A Trója ellen vonuló bárkák a szigetek között közlekedő papírcsónakok formájában kifüggesztve, egy nagy, kifestett paravánon, mágnesek segítségével vándorolnak. A tenger és a víz többféle megjelenést kap, alul átlátszó plexicsíkon hullámok vannak festve, és kétoldalt ide-oda mozgatható két nagy hullám az, amin Odüsszeusz bárkája közlekedik, és ezek az idő múlását is érzékeltetik.

Minden megjelenített kalandnak külön kis díszlete van, a Szkülla szörny például csálé fogú, lógónyelvű kis kutyafejű-kesztyűbábokból áll, amik kősziklán lévő lyukakból néznek ki, a Kharübdisz egy arccal rendelkező szikla, amelyhez tüllből készült víz tartozik. Aiolosz pusztító szeleit esernyőkre rögzített kis bábfejek és tüllbevonat teszik animálhatóvá, így az esernyők nyitogatása pulzáló mozgást kölcsönöz a szeleknek, a forgatással pedig a szélirány is jelezhető.

A különböző bábtechnikákat ötvöző előadásban a bábok mérete sokszor a fókuszváltást is elősegíti, és a transzcendentális viszonyokat is kijelöli. Az isteneket hatalmasnak látjuk, míg Odüsszeusz három különböző méretben van jelen: a hajón ülve kisebb, a kalandok alkalmával közepes méretű báb jelzi, de egy-egy pillanatban maga Sipos György is helyettesíti. Igaz, ő időnként Odüsszeusz lelkiismerete, vagyis „súgója” is egyben, míg Lovas Dániel Télemakhosz figuráját és Odüsszeusz ellenfeleit, például a Küklopszot és a szelek urát eleveníti meg. Pallagi Melitta, Nyakó Júlia, Homonnai Katalin fekete ruhában és sapkában kizárólag a bábok mozgatására koncentrálnak, amelyek élnek és érvényesülnek a kezeik között. Ők hárman az eposz rengeteg szereplőjét megelevenítik, többször is énekelnek három szólamban, tisztán és szépen, és olyan dalokkal fűzik össze a történetet, amelyek dramaturgiai jelentőséggel bírnak.

Sipos György, Pallagi Melitta, Nyakó Júlia

Mindeközben az előadás zeneszerzője, a nagy zenei arzenált aktivizáló Spilák Lajos több mint húszféle hangszert szólaltat meg, és a Kar szerepében szerves kapcsolatban áll a karakterekkel. Nem csupán Kar, de az előadás karmestere is ő, aki mindenről gondoskodik, szavaival és könnyed mosollyal irányítja az eseményeket. Az eposz előtt történteket is ő meséli el egyszerű, játékos zenei illusztrációkkal, hangelemekkel és persze sok humorral.

A gyerekek sutyorgásaiból ítélve az Odüsszeia – számomra meglepő módon – elég sokaknak ismerős volt. Reakcióikból úgy tűnt, a mese archaikus elemei egyáltalán nem jelentettek számukra nehézséget, hiszen az előadás az ő nyelvükön tudott megszólalni.

Kollár Zsuzsanna

Odüsszeusz bolyongásai (Stúdió K Színház)

Homérosz eposza alapján írta Tóth Réka Ágnes
Szereplők: Sipos György, Nyakó Júlia, Homonnai Katalin, Pallagi Melitta, Lovas Dániel, Spilák Lajos
Játékmester: Fodor Tamás
Zene: Spilák Lajos
Tervező – rendező: Németh Ilona
Stúdió K Színház, 2018. október 7., kb. 50 néző
Fotók: Stúdió K Színház, Véner Orsolya

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?