Ilók és Mihók

Vaskakas Bábszínház

Turbuly Lilla
2021. február 6.

 

Mindig meglepődöm, hogy Ilók és Mihók meséjét miért veszik elő viszonylag gyakran a bábszínházak. Igaz, ismert népmese, köszönhetően Illyés Gyula külön mesekönyvben megjelent átiratának, és annak, hogy az általános iskolai tankönyvekben is sokáig szerepelt. Gender szempontból azonban kifejezetten idegesítő. Legalábbis a magyar lakosság azon részének, akiket a legutóbbi alkotmánymódosítás is idegesített.

Így látják ezt a moly.hu olvasó(nő)i is, mert ilyen kommentárokat fűztek a mesekönyvhöz: „Erre a ’mesére’ úgy rátenném a ’női sors’ címkét, mint a huzat. Számomra ez a mondanivalója: ha nő vagy, mindegy, milyen fogyatékos / életképtelen a pasi, hozzá KELL menned, meg KELL hunyászkodnod a többség akaratának, akár tetszik, akár nem.”; „Mit szerettem ezen én gyerekkoromban?” És itt csak a szalonképesekből idéztem.

Nagy Petra

Mihók ugyanis a mese szerint egy gyengeelméjű fiatalember, aki szeretne megnősülni. Édesanyja terelgeti, hogy sikerüljön a leánykérés, de ő képtelen arra, hogy az anyai jótanácsokat értse, mindig lemarad egy lépéssel, és bolondságokat művel. Ilók azonban mégis hozzámegy feleségül, azok után is, hogy a vőlegény (igaz, csak mert képtelen az adaptív gondolkodásra) borjúkötélen vezeti haza.

A Vaskakas Bábszínház előadásának nagy erénye, hogy újragondolja ezt a mára erősen kérdésessé vált alaphelyzetet, mégpedig úgy, hogy az eredeti mesét sem hamisítja meg. (A színpadi átirat Kocsis Rozi rendező és Nagy Orsolya dramaturg munkája.) Egy kerettörténetet illesztettek hozzá, amelyben az elbeszélés nehézségei is szóba kerülnek. Biztos, hogy „ami az újságba bele van írva, az úgy van, ahogy”? Hogy is történt valójában Ilókék és Mihókék esete? Hogy lehet úgy elmondani, hogy ne legyen belőle félreértés?  Fellengzősen úgy is mondhatnánk, hogy példát mutatnak a forráskritikára.

Közben pedig a szöveg tele van nyelvi játékokkal és humorral, ahol a humor forrása legtöbbször az, hogy Mihók egy az egyben értelmezi a szólásokat és közmondásokat. Anyja visszatérő Kire ütött ez a gyerek? kérdésére például azt bizonygatja, hogy ő aztán senkire, csak egyszer a csacsira. Van kis odabökés a dél-amerikai sorozatoknak is: Ihókék és Mihókék portáját  haciendaként emlegetik.

Rab Viki

Azért maradt egy-két kérdéses pont a történetben. Például: gyermekeknek szóló humor-e, hogy a templom felújítása alatt az istentiszteleteket a kocsmában tartják, vagy hogy Mihók édesanyja is szívesen legurít egy félliternyit. Azt pedig remélhetőleg viccnek veszik a nézők, hogy Mihókot olyan instrukciókkal küldi lánykérőbe az anyja, miszerint a férfi nem beszél, ellenben jó nagyokat köp és néz. A hagyományos „férfiértékek” hangsúlyozása és Mihók nőkkel szembeni elvárásai (köt, főz, jószágot nevel, egyben tartja a családot) már csak azért sem veendők nagyon komolyan, mert a mesében egyértelműen a nők a meghatározó szereplők.

E dramaturgiai újítások mellett Kocsis Rozi rendezése megtartja a népmesei kereteket és hangulatot. Nagy-Kovács Géza egyszerű, praktikus színpadképét a kerek, de legalábbis lekerekített formák uralják. A színpad két szélén a két porta, középen a kocsma is mentes a szögletektől, a bábok feje, a nők keble pedig méretesen gömbölyödik. Kék, zöld, piros és sárga alapszínek hoznak harsány árnyalatokat ebbe a kerek világba.

A keretjátékban báb nélkül játszanak a színészek, majd bábokkal mesélik el a történetet. Közben részben meg is kettőzik azt, hiszen Vitányi-Juhász István Mihók elbeszélőjeként diszlexiás, az újságban feltétlenül megbízó, gyámoltalan fiút játszik, míg Nagy Petra talpraesett, kettejük kapcsolatát a saját kezébe vevő lányt. A felnőtt elbeszélők (Rab Viki és Szúkenyik Tamás) is összeboronálódnak, nem csak Ilók és Mihók szülei, így a végén a kettős lagzi lényegében négyesként is értelmezhető. A lendületes, jó hangulatú játék a képernyőn keresztül kissé harsánynak hallatszik, de az is átjön a közvetítésen, hogy a gyerekközönség jól reagál az előadás humorára, a színészek pedig a közönségre.

Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)

Ilók és Mihók (Vaskakas Bábszínház)

Játsszák: Nagy Petra, Vitányi-Juhász István, Szúkenyik Tamás, Rab Viki

Illyés Gyula nyomán írta Kocsis Rozi
Dramaturg: Nagy Orsolya
Tervező: Nagy-Kovács Géza
Zeneszerző: Rab Viki
Rendező: Kocsis Rozi

A Vaskakas Bábszínház online matinéja 2021. január 10-én.