Holle anyó
Szigligeti Színház Lilliput Társulat
A nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadásplakátja alapján, a víztiszta és a pasztellkék kombináció miatt azt hittem, a Holle anyó fókuszában a négy évszak és az időjárás változása áll. Mert ahogy azt a meséből egykor megtanultuk: akkor esik a hó, ha Holle anyó fönt a dunyháját megpaskolja, akkor esik az eső, ha a virágait öntözik, akkor van meleg, ha befűti a kemencéjét, és a kisült cipó a Nap, a kifli meg a Hold. Az óvodások és iskolások azonban valami egész más, a játékos környezetismeret mellett egy ahhoz kevéssé köthető, ám legalább annyira fontos útravalóval távozhatnak az előadásról. De nem feltétlenül arra gondolok, hogy csodahárfájának hangjára ébred a szerelem fiú és lány közt, ahogy az Pozsgai Zsolt színpadi adaptációjában szerepel.
Biztosan korábban is ennyiszer szerepelt a szövegben a „szép” szó különböző alakja, csak én lettem erre mostanság érzékenyebb. Nemrég megjelent egy influenszerlista, amelyen feltűnően magas arányban vannak azok a tartalomgyártók, akik a szépség- és divatiparban működnek. Nem az a lényeg, hogy ezt az én ízlésemnek meglehetősen agresszív intenzivitással, alacsony szórakoztató-, magas irritációs fokkal teszik. Hanem az, hogy a döbbenetes eléréseket a statisztikák szerint inkább a kis-, sőt gyerekkorúak, mint a valódi fizetőképes kereslettel rendelkezők körében produkálják. Boomer demagógia, hogy azért közvetítenek rossz üzenetet, mert nem áll mögöttük teljesítmény, én X-generációsként irigységgel vegyes csodálattal nézem őket, akik a technológia fejlődéssel abszolút lépést tartanak. A hamis, agyonfilterezett világukkal van problémám, ahol a szépség és a tökéletesség alapkövetelmény, ahol kevés az igaz és a valódi. És mivel az okostelefon képernyőjén már az aprócska ovisujjak is húzkodják le meg föl a TikTok-videókat, fontos statement, hogy a nagyváradi előadásban Majoros Gyula nem a Disney-esztétikából merít, bábjaira a békebeli bumfordi báj jellemző.
Susa szőke, ő a szorgalmas, a kedves, a jólelkű lány, Lina meg a barna, aki viszont nem ártó szándékú rossz, nem gonosz, hanem inkább elkényeztetettségből fakadóan rest, nyafogós, nyegle, de persze végül ő is megérti a leckét. Benczi Tekla belső tartásos, ám kedvesen naiv Susa, Oláh Anikó Katalin szerethető, a kemence és az almafa előtti bénázásaival pedig csodásan komikus Linát hoz. Ők éldegélnek Genti nénivel, aki szintén nem démoni, inkább egy részrehajló és számító karakter Stéfán Bodor Mária alakításában. Ebben az előadásban ugyanis nincsenek morális végletek. Ruháik alapján a történetet a 20. század harmadik negyedébe tenném, egy nagyobb faluba vagy egy kisebb városba. Bár a rokkához és orsóhoz kevésbé passzol, a kísérő óvó és tanító néniknek saját gyerekkori fényképeikről megvan az ismerősség, a célközönségnek viszont időben ezt pont annyira távoli, mint a középkor.
A cseréptetős paraván a ház, hátsó függönye kék-fehér, mint a plakát és mint az ég. Itt áll a kút is. Előtte egy alacsonyabb paraván, itt nő az Almafa, itt ég a Kemence (Szentpéteri Lenke árnyalatokkal karakterizálja a két, dramaturgiai szerepében gyakorlatilag azonos próbatevő lényt), és itt már látszik a mozgató is, a bábok pedig kesztyűsből hátulról mozgatottra változnak. A két világ révésze a barátságos Óriásbéka, egy méretes békafejjel, sportosan elegáns kék-zöldben, bohémül kockás gérokkban Daróczi István, aki az előadás rendezője is.
A címszereplő nem báb, hanem élőszereplő, Németi Emese játssza. Hosszú ujjú, földig érő fehér ruhájában, virágdíszes piros kötényében, piros hajpántjával ugyanúgy lebeg a gyereknek mesebeli, a felnőttnek retrósan ismerős között. Holle anyó az ideális pedagógus: világának kulcsszava a rend, a biztonságot jelentő, tisztán lefektetett szabályokat szigorúan betartatja, ugyanakkor érdem és teljesítmény szerint ítél meg mindenkit. Itt a külsőségek sokadlagosak, a nyitottság, a munka, az empátia számít értéknek. Az előadás ugyanakkor nem didaktikus, nem húzza alá sokszorosan az ún. üzeneteket, nincs felemelt hüvelykujjal magyarázgatás, mégis nagyon pontosan megfogalmazza egy generációnak azt, ami az influenszerkultúrából nem jön le.
Papp Tímea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Holle anyó (Nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulat)
Játsszák: Benczi Tekla, Daróczi István, Németi Emese, Oláh Anikó Katalin, Stégan Bodor Mária, Szentpéteri Lenke
A Grimm testvérek meséje alapján írta: Pozsgai Zsolt
Tervező: Majoros Gyula
Zeneszerző: Csepei Róbert
Rendező: Daróczi István
MAFESZT, Temesvár, 2023. január 25., 80 néző
