Tóték
Ciróka Bábszínház
Vannak olyan korosztályok, amelyek még ma is úgy képzelik a bábszínházat, hogy ott láthatatlan színészek fekete paraván mögött nyújtogatják a kesztyűsbábos kezüket. Számukra talán meglepő, hogy a kecskeméti Ciróka Bábszínház Örkény István Tóték című drámáját játssza, méghozzá nem szűkkörű, különleges esti kalandként ínyenc felnőttnézőknek, hanem délelőtt, délután, 15 pluszos ifjúsági közönségnek, iskolás csoportoknak.
Szikszai Rémusz rendezése használ ugyan bábszínházi eszközöket – itt-ott árnyjátékot és alkalmanként megfontoltan, célzottan egy-két bábot is –, de alapjában véve élőszínházi előadás, teljes életnagyságban látható szereplőkkel. Ebből következik, hogy a Ciróka Bábszínháznak rendelkeznie kell olyan színészekkel, akik alkalmasak megformálni Örkény István legendásnak is nevezhető drámahőseit, olyan szerepelődök után, mint például…. És itt egy hosszú felsorolást indíthatunk, Latinovits Zoltán, Derzsi János, Cserhalmi György, Trill Zsolt, Blaskó Péter vagy Görög László Őrnagyától kezdve Hacser Józsa, Venczel Vera, Hámori Gabriella vagy Csonka Szilvia Tót Ágikájáig és tovább.
Igen, a Cirókában felkészült, tapasztalt, karakteres színészek dolgoznak, akik magabiztosan foghattak neki a feladatnak. Lendváczky Zoltán alkatilag ideális Őrnagy: inas, szívós embernek látszik, dacára a partizánveszély okozta ideggyengeségnek. (A színész a katonasapkájában, napszemüvegével kicsit emlékeztet is Latinovits Zoltán Őrnagyára.) Bár Lendváczky Zoltán Őrnagya a pszichés állapota alapján egyszerre ijesztő és szánalmas roncs, de a fizikuma, a katonának szabottsága, hadviselő lelkülete intakt. Nyikorgó katonacsizmájába mintha eleve beépítették volna az automatikus sarok-összecsapkodót. Termetre csak kicsit magasabb nála Fülöp József tar fejű, őszülő borostájú Tótja, akiről valószínűleg most először, e kellemetlenül alakuló vendégfogadás közepette derül ki, hogy valójában nem ő az úr a házban. Illetve addig úr, amíg a vele élő nők – Krucsó Júlia Rita szépségesen viseltes Tótné Mariskája és Horgas Ráhel ébredező szívű Ágikája – hagyják neki. Szolidnak látszó, kemény nő mindkettő. Kiemelkedő pillanata a családfőnek, amikor a visszatarthatatlan ásítása egy már-már fenyegető, de legalábbis a világa egyensúlyát helyrebillentő ordításba torkollik, egyenesen bele az Őrnagy képébe.
Az előadás nemcsak a Monori András szerezte élő zenével szolgál gálánsan, de a három muzsikus olykor ki is veszi a részét a színjátékból. Mindenekelőtt a tangóharmonikás Keller-Dénes Emőke, aki csavarokkal a hajában, selyemkombinéban és selyempongyolában tőről metszett Gizi Gézáné, szolgálaton kívül, de a maga és a gyantaszedői érdekképviseletében.
Hoffer Károly tervezte meg a produkció külalakját, a dobozolást véve alapul. Amit csak lehet, kartonból állítottak elő. Karton a Mátra, a mátraszentannai buszmegálló táblája, a virágcsokor, az asztal, a szék, az árnyékszék, sőt egy ügyes kartonhokedli még gyóntatófülkének is beválik, ha a Tomaji plébánost (is) játszó Szekeres Máté a fejére húzza. Karton a Tóték emlékkönyve, amelyből síkbábfejként emelkednek ki a vendégek, akik beleírtak. És talán karton az a két (pontosabban három) báb is, amelyet a színészek használatba vesznek. Van bunraku bábalakja az Őrnagynak – ebben a formájában érkezik. És találkozunk a bábjával a történet végén is, amikor a jelenléte talán azt jelképezi, hogy némely esetben az sem elég jó megoldás, ha négy darabba vágjuk margóvágóval. Tót Lajos községi tűzoltó akkor kicsinyedik bábbá, amikor végső kétségbeesésében megszökik otthonról, és a parókián bújik el aludni. Mindkét bábfigura ráncos-rovátkás arca a kimerültség jegyét viseli magán.
A harmadik báb, a dr. Eggenberger Frédi nevű kisfiú akkor bukkan elő, amikor Mariska kivizsgálni viszi az urát Cipriani professzorhoz. (A professzort ugyancsak Lendváczky Zoltán alakítja.) A drámának ezt a részét, a vizitet gyakran kihagyják a színrevivők, most pedig szinte kulcsjelenetnek hat, amennyiben a dr. Süsünek gúnyolt professzor tapasztalatai nem állnak távol a mieinktől. Minden kornak megvan a maga jellemző vonása, a miénké épp a fogalomzavar – jegyzi meg.
Az Őrnagy gurulós bőrönddel jött, de ezt a csomagot ne mai darabnak képzeljük el. Inkább egy faláda, kerekekre szerelve. Ahányszor az Őrnagy megsértődik, a csomagja indulásra készen előgurul. Mariska nem győzi mindig visszalökni a vendégszobába. A dráma végén ebből a pakkból dörömbölés hallatszik – mint a Jumanjiból –, valamint a dobozolás finom, de félreérthetetlen parancsa. Vannak Őrnagyok, akiktől likvidálás útján sem lehet megszabadulni.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Örkény István: Tóték (Ciróka Bábszínház)
Szereplők: Krucsó Júlia Rita, Keller-Dénes Emőke, Horgas Ráhel, Fülöp József, Lendváczky Zoltán, Szekeres Máté
Zenészek: Révész Tamás, Kuzsella Ákos
Dramaturg: Gimesi Dóra, Szikszai Rémusz
Jelmez, díszlet, bábterv: Hoffer Károly
Zeneszerző: Monori András
Rendező: Szikszai Rémusz
Ciróka Bábszínház, 2024. december 18.
Fotók: Éder Vera
