Nyelven túli párbeszéd

ba bu tapsrend

 

BA BU (Pupilla Bábszínház)

Turbuly Lilla, december

 

A Griff Bábszínház 2016 májusában mutatta be első csecsemőszínházi előadását, a Pöttyöt, és azóta készült még egy, a Piroskaland. Az Aprók Színháza névvel elindított programba azonban ma már rendszeresen hívnak vendégeket is, mivel a szülők és velük a gyerekek rákaptak a kéthetente, szombat délelőttönként tartott előadásokra, és igénylik az új néznivalókat.

Petra Kavaš és Natalija Tumpej

A lendvai Pupilla Bábszínház vendégjátékát is majdnem teltház fogadta. A hét közbeni bérletes előadások sok óvodás – néhány óvónő felállásához képest itt a sok anyuka – sok gyerek variáció mellett nem kevés anyuka – apuka – gyerek hármas is feltűnt, és az előadás előtti-utáni beszélgetésekből az derült ki, hogy többen visszajárónak számítanak. Vagyis úgy tűnik, Zalaegerszegen a csecsemőszínház csekély másfél év alatt elért a célközönséghez.

A november 18-i vendég, a lendvai Pupilla Bábszínház 1993-ban alakult, és különlegessége, hogy Szlovénia egyetlen, magyar és szlovén nyelven is játszó bábszínháza. Alapítója Sabina Šinko képzőművész. A héttagú társulat abban az értelemben nem hivatásos bábszínház, hogy nem ebből élnek. (Hasonlóan Lendva másik, minőségi színjátszást művelő társulatához, az Egy & Más Vándorszínházhoz.)  Fő játszóhelyük a Lendvai Kultúrotthon, azonban sokat járják a vidéket. Repertoárjukon jelenleg hat előadás szerepel, egytől tízéves korig kínálnak néznivalót. Gyakran dolgoznak együtt magyarországi bábrendezőkkel: Bartal Kiss Ritával, Nagy Ilonával, Rumi Lászlóval. Bábkikötő néven nemzetközi bábfesztivált is rendeznek már hosszú évek óta.

A BA BU az első csecsemőszínházi előadásuk. Igaz, ebben a színház fő jellegzetessége, a kétnyelvűség nem játszik szerepet, de mondhatjuk úgy is, hogy a szlovén változat hajszálra megegyezik a magyarral, hiszen szöveg a címadó két szótagon kívül nem hangzik el benne, a hangok azonban annál nagyobb jelentőséget kapnak: a színészek göcögnek, húúúznak, felmorrannak, álmélkodnak, és még tucatnyi hanggal, hangcsoporttal fejezik ki érzelmeiket, elegyednek párbeszédbe. Mindehhez aláfestést, támogatást a színpad szélén ülő rendezőtől, Sabina Šinkótól kapnak, aki néhány egyszerű ütős, pengetős hangszerrel kíséri a játékot.

Ha a BA BU-val kellene szemléltetni a csecsemőszínház műfaji sajátosságait, nem lenne nehéz dolgunk. Mindenekelőtt igaz rá, hogy nem történetet mesél, hanem világot épít. Ehhez a két színésznő, Petra Kavaš és Natalija Tumpej különböző méretű, a rizslámpákhoz hasonló labdákat-gömböket használ. Egyszerű ellentétpárokra épül a játék: fehér a feketének, fény a sötétnek, kicsi a nagynak felelget. És a színészek is felelgetnek egymásnak: hanggal, gesztussal, mozdulattal, kialakul a nyelvtől és életkortól függetlenül dekódolható párbeszéd.

Meghatározó eleme az előadásnak a látványvilág: először a fekete-fehér dominál, a színésznők fekete dresszben játszanak, amire fehér, harang alakú papírszoknyák kerülnek. A gömbök is fehérek, feketék, legfeljebb szürkék. Később kiszínesedik a látvány, különböző színekkel belülről világítják meg a gömböket, lassacskán mintha egy bolygórendszer állna össze a színpadon. Máskor a megvilágított alakzatok fura, titokzatos lényekként kelnek életre.

BA és BU kilétére csak az előadás végén derül fény. Két furcsa kis gyurmafigura (minden bizonnyal nem gyurmából), olyanok, mint a kisgyerekrajzok nagy hasú, pálcikakezű és pálcikalábú lényei. Attól, hogy ők csak végszóra jelennek meg, a felnőtt fejben mégiscsak valamiféle teremtéstörténet körvonalai rajzolódnak ki, a kicsik azonban egyszerűen csak belefeledkeznek a látványba.

Itt sem maradt el a csecsemőszínházban szokásos játék, kézközeli ismerkedés az előadás kellékeivel. Amíg a gyerekek játszottak, a szülők-nagyszülők beszélgettek, és mindjárt prezentálták is a csecsemőszínházi előadást először látó és az e téren már gyakorlott szülők hozzáállása közötti különbséget. Míg egy nagypapa túl komolynak és filozofikusnak találta az előadást, amit a gyerek még nem érthet, azt azért elismerte, hogy kislányunokája figyelt, és kérte, hogy maradjanak még játszani. Egy anyuka viszont azt mondta a másiknak, aki a történetet kérte számon a látottakon, hogy ilyen kicsiknek még nem kell kerek mese, elég, ha a látvány leköti őket.

És ez az előadás, ha volt is az intenzitásában és ezzel párhuzamosan a gyermeki figyelemben is némi hullámzás, lekötötte őket, köszönhetően az igényes látványvilágnak és a színészek játékra és közönségre egyaránt kiterjedő figyelmének.

Turbuly Lilla

(Színházi Kritikusok Céhe)

BA BU (Pupilla Bábszínház, Lendva)

Zene és játék: Petra Kavaš és Natalija Tumpej
Díszlet: Milan Gal
Rendező: Sabina Šinko
Griff  Bábszínház, Zalaegerszeg, 2017. november 18., kb. 80 néző

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból