Gabi és a repülő nagypapa
Ariel Ifjúsági- és Gyermekszínház
Turbuly Lilla
2022. május 21.
A svéd Ulf Stark meséje egy kislány és egy magányos öregember története, akik lassú közeledés után örökbe fogadják egymást, így lesz belőlük unoka és nagypapa. A kislánynak aztán meg kell élnie a nagypapa elvesztését is. A Gimesi Dóra által készített színpadi változatot játszották már a Ciróka Bábszínházban és a Soltis Lajos Színházban is. A marosvásárhelyi előadás azonban néhány ponton eltér az előzőektől, az alkotók ugyanis figyelembe vették, hogy egy kétnyelvű városban játszanak, ahol napi tapasztalat a különböző nemzetiségek együttélése. Így a kislány magyar, az öregember román, nehezen és akcentussal beszél magyarul, beszédjében keveredik a két nyelv, amint azonban haladunk előre, és egyre többet találkozik a kislánnyal, a magyarja is javul. (Az előadást a Kolibri Színházban láttam, de úgy tűnt, ez a kétnyelvűség a budapesti gyerekeknek sem okozott problémát.)
A mese világos vonalvezetésű, egyszerű, a lineáris időrendet azonban néha megtöri a „Tata” (Puskás Győző) visszaemlékezése a fiatalkorára, amikor a későbbi (és a történet jelen idejében már nem élő) feleségének (Gönczy Katalin) udvarolt.
Gabi (Halmágyi Éva) és fiúpajtása (Szabó Dániel) fogadást kötnek, hogy Gabinak is sikerül találnia egy belevaló, az unokáját süteménnyel és némi készpénzzel ellátó nagypapát (a pesti gyerekek legfeljebb azon akadhattak fent, hogy mire megy valaki egy tízessel – ami leiben azért jóval több, mint forintban). A nagypapaság fontos feltétele még, hogy valamiben „világbajnoknak” is kell lennie, legyen az horgászat vagy papírsárkány-készítés. Azt viszont nem volt jó hallani, hogy a fogadás tárgya a kisfiú kitépett pókláb gyűjteménye, akkor se, ha tudjuk, hogy sok gyereknél van ilyen „szadizós” életszakasz.
Egyre több olyan gyerekelőadást látunk, amely a halált, köztük a közeli hozzátartozók halálát tematizálja. Vidovszky György egy másik rendezésével, az anya haláláról szóló Szólít a szörnnyel éppen a közelmúltban nyert Üveghegy-díjat a kaposvári biennálén. A Gabi és a repülő nagypapának ez csak az egyik, ám lényeges aspektusa. És hogy mennyire fontos erről a színházban is beszélni: a mellettem ülő 6-7 éves kisfiú keservesen sírni kezdett, amikor az előadásban a nagypapa meghalt. Nyilvánvaló volt, hogy maga is átélt hasonló veszteséget. Az előadás azonban figyel arra, hogy feloldja ezt a feszültséget, tovább vigye a mesét, és a gyerekek figyelmét arra terelje, hogy Gabi hogyan építi be a nagypapától szerzett tudást (a fütyülést vagy a cseresznyemagköpő versenyt) az életébe.
Vidovszky György visszatérő vendég Marosvásárhelyen, legutóbb a Völgyhidat rendezte ott. Azonban most először dolgozott a társulattal egy bábelőadáson. Mátravölgyi Ákos többféle bábot tervezett. Gabit és vele egykorú barátját életnagyságúnál kisebb bunraku bábok jelenítik meg, Tata bábja életnagyságú, egy férfizakóra építették fel. A két másik, nem túl pozitív felnőtt szereplő arcmaszkban, de élőjátékkal van jelen, míg a Tata és felesége fiatalkori énjét maszk nélkül idézik fel. A színészek váltogatják a bábos, maszkos és az élőjátékos szerepeket. A Gönczy Katalin által játszott újgazdag asszonyság elrajzolt, groteszk figura, amire a jelmeze is ráerősít. Stílusában élesen elüt a többiek egyszerű, mindennapi ruháitól.
A díszlet inkább jelzésszerű, de realista elemekkel, amilyenek a falu kivilágított házacskái. A fontos szerepet játszó papírsárkány alakja azonos az igazival, de színes lámpákkal varázsszőnyeggé változik, és az egymásban megtalált szeretet, az összetartozás metaforájaként is működik. Szép a díszletelemek megvilágítása – hangos „aszta!” kiáltásokat vált ki a gyerekközönségből a virágoskert kivirágzása vagy a papírsárkány világítása.
A négy színész ott vár bennünket a színpadon, amíg elfoglaljuk a helyünket, mégis elcsodálkozik az ember a tapsrendnél: csak ennyien vannak? Az átváltozásaik elfeledtetik a tudott számot. Nagyon szépen mozgatják együtt a két gyerek bunraku bábját, és a nagypapa már nehezen mozgó testét, sántikáló lábát.
Nekem azt juttatta eszembe az előadás, hogy gyerekkoromban évekig vártam a csak családi legendákból ismert, a Don-kanyarban nyomtalanul eltűnt nagyapám visszatérését, különböző okokat kitalálva, hogy eddig miért nem jöhetett haza. Ahogy a történet a síró kisfiúban is valami személyeset mozgatott meg. A feloldással együtt is szomorkás, szép játék a Gabi és a repülő nagypapa a bennünk élő hiányokról, és arról, hogy megpróbálhatunk tenni ellenük.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Gabi és a repülő nagypapa
Bábszínpadra írta: Gimesi Dóra
Szereplők: Halmágyi Éva, Puskás Győző, Szabó Dániel, Gönczy Katalin
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Zeneszerző: Monori András
Rendező: Vidovszky György
Kolibri Színház, 2022. április 27. , kb. 200 néző
