Borsszem Jankó
Kövér Béla Bábszínház
Czabala Zsófia
2022. május 14.
A borsszem nagyságú fiú története mindenki számára ismerős. Egy messzi faluban lakott egy házaspár, amelynek három leányát elrabolta a sárkány. Egyszer az asszony lenyelt egy borsszemet, kívánt egyet és harmadnapra rá fia született. Jankó az udvarukon álló körtefa segítségével az eltűnt nővérei után eredt a másvilágra, hogy megszabadítsa őket a három-, hat- és tizenkétfejű sárkányok karmaiból.
A szegedi Kövér Béla Bábszínház újragondolt Borsszem Jankó-előadásában címszereplőnk egy kapun keresztül jut az űrbe, ebben az adaptációban ugyanis az lesz a túlvilág. Egy Földön túli hely, ahol mindannyian aprónak érezzük magunkat, ahogy távolodunk a bolygónktól, ilyeténképpen könnyebben tud a néző azonosulni Jankóval. Aki esetleg úgy véli, ismeri már jól ezt a székely népmesét, annyira, hogy a kisujjában van a történet, az is rácsodálkozik erre az újfajta előadásra.
A fantasy filmek és a videójátékok hangulata keveredik Sardar Tagirovsky rendezésében. Michac Gábor sajátos látványvilágot teremtett az előadásnak. A háttér egy hatalmas, kifeszített molinó, ami a színes, ragyogó csillagokkal teli univerzumot ábrázolja. Az előszínpadon álló aranyozott, széttolható kapu mögött két kör alakú, egymáson elcsúsztatható tengely, melyeken a különféle bolygók keringenek. A színészek autóversenyzőkhöz hasonló kék szkafanderben vannak, ami az űrruhát és a videójátékos hangulatot is behozza.
Borsszem Jankó kis hercegként bolyong az űrben, bolygóról bolygóra száll, kutatja elrabolt testvéreit. Mintha szinteket lépne egy videójátékban, úgy küzd meg az egyre hatalmasabb és rémisztőbb sárkányokkal. A tervező a bábok esetében a bunrakut és a pálcás típusokat váltja, külsejüket magyar motívumokkal és steampunk stílusjegyekkel vegyíti.
A három-, hat-, és tizenkétfejű sárkányok félelmetesek és meghökkentőek; azt a hatást váltják ki, mint amit valószínűleg egy valódi sárkány látványa okozna. Kerek(ek)en gurulnak, kézfejük leszerelhető buzogány, fejek helyett szemek tarkítják testüket. Felemelésük és mozgatásuk kellő fizikai erőt és ügyességet igényel, amit Presits Tamás kiválóan kivitelez.
A három nővér – akiket Balasi Jolán, Nikodémusz Hajnalka és Rózsa Teodóra kelt életre – geometrikus, űrlényszerű bábok, akik életkor szerint réz, ezüst és arany színekben pompáznak. Kissé komikussá teszi őket lecsüngő vagy épp kerekded lufimellük, amely egy-egy mozdulat révén automatikusan életre kel. A népmesével ellentétben jószívvel és gondoskodó szeretettel fordulnak öccsük, Jankó felé.
Borsszem Jankó szürke, zöld magyar népi motívumokkal díszített ruhát, pilótasapkát és űrbakancsot visel. Robotéra emlékeztető kesztyűjét zöld zsinórok kapcsolják vállához, amivel Kalocsányi Gábor mozgatni tudja a báb kezeit. A színész fiatalos hangszíne is segíti a teljes egybeforrását Jankóval.
A bábszínház adaptációjában Spergel Anna kölcsönöz hangot a királylánynak. A népmesében csupán említés szintjén szerepel a történet legvégén, ebben a verzióban azonban végigkíséri Jankó kalandjait a másvilágon. Mintha halk suttogás lenne a fiú szívében, úgy vezérli őt útján szavakkal, de fizikailag sosem találkoznak.
Az előadás szövege talán kevéssé kidolgozott, de vannak benne nagy, velős igazságok. Már-már szállóigévé vált mondatok repkednek más megfogalmazásban, mint a „Kicsi a pogácsa, de ismerős” vagy „A legjobb otthon, de mindenhol jó”. A történet hirtelen, az „eredeti” népmeséhez képest eltérő módon ér véget. A székely verzióban Jankót nővérei a másvilágon hagyják, aki végül griffmadarak segítségével jut vissza falujába, hogy megbüntesse testvéreit. Tagirovsky feldolgozásában elbúcsúzik nővéreitől és egy steampunkos könyv-griff hátán szállva néz újabb kalandok után.
A Kövér Béla Bábszínház előadása minden érzékre hat, a látvány mellett kiemelt szerepet kap a zene is, amit Bakk-Dávid László szerzett. Fülbemászó dallamok kísérik végig a játékot, ami még intenzívebbé teszi az esztétikai élményt. A szegedi Borsszem Jankó tökéletesen leköti a mai, vizuális ingerektől hemzsegő világba született digitális nemzedék figyelmét is.
Czabala Zsófia
Borsszem Jankó (Kövér Béla Bábszínház)
Játsszák: Kalocsányi Gábor, Presits Tamás, Balasi Jolán, Nikodémusz Hajnalka, Rózsa Teodóra, Spergel Anna, Rácz Mihály
Tervező: Michac Gábor
Zene: Bakk-Dávid László
Székely népmese alapján írta és rendezte: Sardar Tagirovsky
Szeged, Kövér Béla Bászínház, 2022. április 14., kb. 25 néző
