gyermek- és ifjúsági színházi folyóirat

Értelmes találkozások bábokkal és bábosokkal

 

Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója (2.)

Török Ákos, október

 

Nem csupán magának a találkozónak van ritkán vagy akár sosem látott elméleti és gyakorlati értelme ebben a különféle fesztiváloktól tarkálló színházi szakmában, de a korábban említett szakmai beszélgetések sem úsznak el a máshol megszokott majdnem semmibe. Ahogy az utolsó napon Boráros Szilárd tervező megfogalmazta, ők azt várják ettől a diskurzustól, hogy miután elmondják, miért és hogyan hozták létre az előadásukat, a többiek arról (is) beszélnek majd, mi az, ami mindebből sikerült és mi az, ami nem. És valóban ez a fajta érdeklődő nyitottság jellemezte a hol aktívabbra, hol kevésbé pergőre sikeredett beszélgetéseket.

Harlekin Bábszínház: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

És ha már az értelemnél tartunk, abból a szempontból is sokféle volt a fesztivál kínálata, hogy egy-egy előadás mit akart a fiatal nézőitől, mennyire volt és volt-e tétje az általa megmutatottaknak.

A harmadik nap első bábprodukciója, a Harlekin Bábszínház Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című előadása azonnal frappáns választ adott erre a kérdésre. A Gimesi Dóra letisztult és míves átiratából készült előadás az időt és teret lebíró szerelemről, a maga érzelmekre és érzékekre ható, összetett szépségével jól példázta, hogy nem feltétlenül kell húsba és intellektusba vágó kérdéseket oltani egy gyerekelőadásba. Grosschmid Erik varázsporos látványvilága, a bábok finommozgásainak szellemes és pontos kidolgozottsága, a humorral oldott és felszorzott érzelmesség, Mészáros Pancsa énekhangja és színésztársainak gondos játéka a találkozó legmegejtőbb szórakoztató előadásává tették Veres András rendezését.

Ziránó Színház – Mesebolt Bábszínház: Ágoston, avagy egér a felhők között

A nap második produkciójának, az Ágoston, avagy egér a felhők között előadásának legerősebb elemét szintén Grosschmid Erik jegyezte tervezőként. Az egy kisegér kalandjait bemutató előadás mondandója, hogy a könyvekben minden tudás benne van, amire csak szükségünk lehet. Ennek szellemes és szemléletes játszóteret kínálnak a hatalmas könyvek, amelyeknek háromdimenziós lapjai között zajlik a történet. A néha következetlen dramaturgia, a kevéssé jó énekhangok és annak ellenére, hogy valódi izgalmakra nem ad lehetőséget az előadásbeli bárgyúan tehetetlen macskafigura, mozgalmas és szerethető történetet elevenít meg a Ziránó Színház és a Mesebolt Bábszínház közös produkciója.

Kövér Béla Bábszínház: Hurka Gyurka

A Kövér Béla Bábszínház Hurka Gyurka című előadása a folyton éhes kisfiúból állandóan éhes felnőtté váló Gyurkáról szól, aki földfeletti és földalatti birodalmakat jár be éhsége csillapítása és eközben lángra lobbanó szerelme miatt. Halasi Dániel a kortárs japán és európai rajzfilmek világát hentesmeseként színre állító rendezése mintha nem tudná eldönteni, hogy a gyerekeket vagy a felnőtteket szeretné szórakoztatni. Pedig ez jó esetben nem vagylagos kérdés. A színészi játék terén vegyes színvonalat képviselő bábosok azt mindenesetre megmutatják az emberbáboknál, hogy a műfaj szakavatott és összeszokott művelői.

A találkozó egyik legkülönösebb előadása a Mesebolt Bábszínház A császár új ruhája című  bábdarabja volt Somogyi Tamás rendezésében. Árvai György tiszta vonalvezetésű, fonalakból szövődő és ezáltal pókhálóként is funkcionáló díszlete és Szűcs Edit jelentékeny és jelentéses jelmezkészlete önmagában egy egészestés installáció. Ebbe a látványvilágba ömlik bele Parti Nagy Lajos játékosan virulens, aktuálpolitikai felhangoktól sem mentes szövege a követlen környezetét és közvetett népét feltétlen engedelmességre és magára irányuló csodálatra kényszerítő uralkodóról. Az alkotók ebben az esetben meg tudják oldani, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek megtalálják a maguk mulatságát és fajsúlyos tanulságait a hatalom működéséről és e működés elbuktatásának lehetőségéről, még ha nyilvánvalóan nem ugyanazt értik is a duplán burjánzó előadásból. A minden ízében szellemes produkció fő gondja éppen ez a kétszeresség, ugyanis a látvány és a szöveg önereje nem erősíti, inkább befékezi egymást. A szombathelyiek előadása így egy kicsit sok lett.

Fabók Mancsi Bábszínháza: A háromágú tölgyfa tündére

Ha már uralom, Fabók Mancsi A háromágú tölgyfa tündére című előadásában az egész találkozó nagyasszonya volt. Se szív, se szem nem marad szárazon a természetes és mindent elsöprő játékosságtól, ahogy két pillanat alatt egy szál magában kanyarít egy drámai jelenetet, majd a következőben évődve szól ki nekünk vagy éppen be színpadi játszótársának. Nem véletlen, hogy a sötét erők legyőzéséről szóló előadása a kritikusoktól is díjat kapott. Ahogy a szakmai beszélgetésen is elhangzott: Fabók Mariann a bábműfaj igazi mágusa.

A negyedik nap első, a Vaskakas Bábszínház A halhatatlanságra vágyó királyfi című előadása nem kisebbet vállal, mint az élet és a halál kérdéseit vetni fel óvodásoknak és kisiskolásoknak. Szálinger Balázs népmesei átirata Markó Róbert rendezésében ezt a vállalását maximálisan teljesíti is. Cziegler Balázs rozsdásan kopottas körszerkezetén, amely teret ad földi, földalatti és földfeletti, de még földön túli királyságoknak is, egy szép és komoly mese születik, amely messze nem a halálról, hanem az életről szól. A tanulságot, mely szerint nem az elkerülhetetlent kell elkerülni, hanem annak bekövetkeztéig valódi tartalommal élni, az előadás legemberibb szereplőjeként a Halál (Kocsis Rozi) mondja ki, ami gyereknek és felnőttnek egyaránt érvényes útravaló.

A csecsemőszínház szerepe még a bábos szakmán belül is kérdéses, noha egyre többen foglalkoznak vele, nem utolsósorban azért, mert nagyon komoly a szülői igény a három éven aluliak számára készített előadásokra. A Kolibri Színház tíz éve mutat be ilyen előadásokat, amelyek közül a Hengergő címűt hozták el a találkozóra. A színes formákkal, zenékkel és különféle emberi hangokkal operáló darab Török Ágnes és Szívós Károly előadásában a cikk szerzőjét nem győzte meg a műfaj értelméről, de tény, hogy a gyereknézőket (akik zömmel idősebbek voltak háromévesnél) jórészt lekötötte a produkció.

Hepp Trupp – Magamura: Jancsi és Juliska édes álma – Nagy Viktória Éva, Schneider Jankó

A Hepp Trupp Családi Bábszínház és a Magamura Alkotóműhely Jancsi és Juliska édes álma című előadása a jól ismert mesét ültette át mai, egymás mellett elrobogó korunkra. Schneider Jankó és Nagy Viktória Éva egymásból építkező, egymásra érzékenyen figyelő, szellemes játéka azzal együtt mívesen kellemes bábszínház, hogy frissen elsajátított marionett-tudásuk gyakorlatlansága következtében akadtak nehézségeik a bábok mozgatásával, és a történet álomjellege sem jött át mindenkinek.

A találkozónak méltó zárása volt a Griff Bábszínház Varázskert-előadása: egy távol-keleti történet a harcból hazatérő hősről, aki otthona helyett csak romokat és szenvedést talál. Boráros Milada ihletett rendezésében valóban varázslatosan működtek Boráros Szilárd fából készült díszletei és bábjai. A zalaegerszegiek pontos és alázatos összjátéka pedig azt is megmutatta, milyen az, amikor nem a bábszínész játszik, hanem a báb.

Török Ákos

(Színházi Kritikusok Céhe)

Magyarországi Bábszínházak 14. Találkozója, Kecskemét, 2018. október 3-6., 3. és 4. nap

Fotók: Harlekin Bábszínház, Mesebolt Bábszínház, dr. Németh Szilveszter

Ön megosztotta már?

Vélemény, hozzászólás?