Csák György villáminterjúja Bretus Imrével

Spirituszonline.hu Facebook-oldal, 2020. október

 

Csák György: Mit tehet egy művelődési intézmény a várhatóan hosszan elhúzódó kulturális katasztrófa kapcsán? Lehet-e ezt kezelni, programokat rendezni, valahogyan szinten tartani a működést mégis…

Bretus Imre, a gyalikozhaz igazgatója: Szerteágazó kérdéskör. Az idei évben a járványhelyzet alapvetően állította fejre az országot, a kultúra minden területét, benne a települési színtérben jellemzően kizárólagos szereplőket, a kulturális ágazat szolgáltatóit: a közművelődési intézményeket, könyvtárakat, múzeumokat, a levéltárakat is. A járási székhelyen Gyálon, az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár egy nagyjából 50 ezer fős területen nyújt kulturális szolgáltatásokat. Fő feladata a 25 ezer lakosú település kultúratranszfere. A feladatot a fenntartó önkormányzat finanszírozásában látja el, de az éves költségvetés ötödét saját bevételek adják. 2017-ben a látogatószám 65 ezer volt, a napi programszám átlagosan kettő, ami azt is jelentette, hogy az intézmény elvesztette települési integráló szerepét. 2018-ban vezetőváltás történt. Az új irányítással 2019-ben már 114 ezer látogató fordult meg az intézmény programjain, a napi programszám 8,8 volt. A számok egyértelműen mutatják, hogy a településeken határozott igény van a kulturálódásra, az intézményeknek pedig óriási a felelőssége, hogy hogyan értelmezik a saját közösségintegrátori és fejlesztési szerepeiket. A passzivitásból egy aktív, alkotói pozíciót kell felvenni, mert ez szolgálja a lakosok és a magyar kultúra érdekeit is.
Gyálon a kulturális fejlesztéseinkre, a napi kulturális szolgáltatás fenntartására a covid jelentős hatást gyakorolt. Négy hónapon át – a kormányrendelet értelmében – nem fogadhattunk látogatókat, a saját bevételek (a működési keretek ötödének) alakulása is 70 százalékkal maradt el a tervezettől. Ezen túl a költségvetési források átcsoportosításával az intézményünknek is feladatot kellett vállalnia a vírusvédekezésben, összességében az éves működési forrás 15 százalékát emésztette el a járványhelyzet. Mivel a bérköltség és rezsiköltség kötött, így a programkínálat és az épületüzemeltetés területét érintette a forráskiesés. A globális víruskommunikációban tapasztalható ellentmondások miatt a rendszeres kultúrafogyasztók is óvatosabbak lettek, az intézményi látogatószám 20-25 százalékkal esett eddig vissza és a folyamat még nem állt le. Az oktatási rendszerrel meglévő, a gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai együttműködés is elnehezedett. Az óvodákra és iskolákra vonatkozó szabályok úgy tarthatók be, hogy a gyerekeket ki sem hozzák az intézményből. Gyálon – hogy konkrétumot is mondjak – a rendkívül sikeres gyermekszínházbérleti sorozat, amelynek keretében havonta 1000 gyermek láthatott színvonalas, az oktatói-nevelői munkát támogató színházi előadásokat, havonta ötöt, a félelem és a központi szabályozás miatt teljesen leállt. Még egy példa – az ősz folyamán volt olyan program, ahol annak ellenére sem jött el a közönség fele, hogy a jegyeket megvásárolták.
Jelenleg célzott kulturális tartalmú és kiscsoportos programok fenntartása, megóvása a célunk, az egészségügyi szabályok maximális betartása mellett.

Cs.Gy.: Gyál közel van Budapesthez. Az ember azt gondolná, hogy kulturális szempontból csendesek a folyamatok, hisz a főváros tele van (volt!) programokkal, amikkel nehéz lehet versenyezni. Nem túl bonyolult kiruccanni a fővárosba. Ahogy mondtad az előbb, ez egyáltalán nem nevezhető csendesnek…

B.I.: A gyáli közművelődés az elmúlt két évben sikertörténet volt. Ahogy utaltam rá, a programkínálat és a programok színvonala igen gazdag és színvonalas lett, a látogatók száma megduplázódott. Ez a gazdag paletta vonzást gyakorol nemcsak a környező településekre, hanem a budapestiekre is. Számos esetben egy-egy programunknak országos vonzereje is van. Az agglomerációs helyzet számunkra nem probléma, hanem lehetőség. Persze azt is tudomásul kell venni, hogy akinek a családja csak aludni jár haza, annak nehéz bármilyen kulturális szolgáltatást vonzóvá tenni, még akkor is ha itt jobbat, többet, vagy ugyanazt kapja mint a fővárosban. A mi célközönségünk a „középosztály” és azok, akiknek a lehetőségük kevesebb a kulturálódásra, mint az anyagilag jobban eleresztetteknek. Fontosak a családosok is, hisz alapesetben a gyermekének a szülő minden kulturális többletet szeretne megadni. Emellett kiemelt célcsoport az aktív idős korosztály.

Cs.Gy.: A vírus megérkezésekor be kellett a Házat zárni. A munkatársak talán megmaradtak, talán elbocsátások is voltak, mindenki “kényszerpihent” vagy home office-ban dolgozott.

B.I.: A márciusi kormányrendelet nem hagyott kiskaput, négy hónapon át közönséget a kulturális terek nem fogadhattak. A munka azonban nem állt meg. Az intézményben szervezeti, szakmai és kommunikációs területekre koncentráltunk. Munkatársat a járványhelyzet miatt nem kellett elküldeni. A virtuális kommunikációs területek lehetőségeit felhasználva interakcióban tudtuk tartani a közönségünket. Folyamatosan végeztük az épület korszerűsítését, átépült, megszépült az aulatér. A több mint 60 ezres kötetszámú könyvtárban teljes körű állományi revíziót végeztünk.

Cs.Gy.: Eljött a vészhelyzet feloldása. Hogyan éltétek meg? Tervek és a valóság, visszarendeződés, újrakezdés…

B.I.: A rendezvénykorlátozások részben megszűntek, igen. Jelenleg fesztiválprogramokat nem rendezéshetünk. Ez a korlátozás három nagyrendezvényt is érintett Gyálon. Ezek látogatószáma 2019-ben 14 ezer fő volt! Újra kellett pozicionálni a terveket. Augusztus-szeptemberben a rendezvények jelentős részét a tervek szerint meg tudtuk tartani, de az októberi-novemberi programtervezésben jellemzően már csak kamara jellegű, kiscsoportos eseményekre koncentrálunk. A városi könyvtár idén 60 éves. Sajnos az évfordulóhoz kapcsolódó eseményt sem tudjuk a tervezettek szerint megünnepelni. Csendesebb, kisebb rendezvényekkel állítjuk reflektorfénybe a Gutenberg galaxist. A decemberi és a jövő év eleji munkánkat alapvetően az akkori járványhelyzet fogja meghatározni.

Cs.Gy.: Vészhelyzet hivatalosan nincs jelenleg, de a gyakorlatban azóta is tart. Mi a napi rutin jelenleg?

B.I.: Az intézmény nyitva tart, szolgáltat reggel 8 és 22 óra között, ebben a tekintetben a napi rutin nem változott. A munka folyamatos, készülünk a 2021-22-es évre.

Cs.Gy.: A ház nyitva, működik, szolgáltat, rendezvények is vannak nyilván másképp, mint szokott. A mostani gyakorlat, illetve az eltelt időszak alatt volt-e a nálatok gond? Lehet-e kockázatmentesen mégiscsak dolgozni, illetve mekkora ez a kockázat egyáltalán, kell-e félni vagy inkább az óvatosság szükséges?

B.I.: Az egészségügyi előírások szigorú betartásával és a közönség felelős magatartásával a kockázatmentes működés fenntartható. Az intézményünk minden szempontból biztonságos színtér, minden nap fertőtlenítő takarítunk és kétóránként is fertőtlenítenek a kollégák. Ma már a maszkviselés előírás, kézfertőtlenítők rendelkezésre állnak. Racionális oka nincs annak, hogy bárki távol maradjon, ne merjen eljönni programokra. Természetesen szükség van a megfontolt óvatosságra, de a pánik és a félelem indokolatlan. Sir Winston Churchill gondolatait szeretném idézni ”Az optimista minden vészhelyzetben lehetőséget lát, a pesszimista veszélyt lát minden lehetőségben.”

Cs.Gy.: Hogyan látod a jövőt? Mikor és főleg hogyan lesz, lehet a visszarendeződés?

B.I.: A helyzet kezelése nem könnyű. Azt gondolom, hogy a covid jelenség 2021. április-májusig velünk marad, azt követően pedig a gazdaság alakulása és a közhangulat alapvetően befolyásolja majd a kultúrafogyasztási szokásokat. Úgy vélem, hogy a kulturális ágazat 2022-23-ra tudja csak konszolidálni önmagát.

Cs.Gy.: Van-e, volt-e konkrét megbetegedés nálatok?

B.I.: A járványügyi előírások betartásának és a fegyelmezett közönségnek, kollégáknak köszönhetően nem tudunk covid megbetegedésről. Nem volt olyan problémahelyzet, amit kezelni kellett volna.

Köszönöm a beszélgetést!

BRETUS IMRE közművelődési és kommunikációs szakember, pedagógus, andragógus. Tanulmányait követően közművelődési munkáját 1992-ben Tiszakécskén kezdte, majd Csömörön volt intézményvezető. 2014-ben a Ferencvárosban vett részt a közművelődési intézményrendszer kommunikációs, pályázati és közművelődési munkájának újraszervezésében. 1997-től tapasztalatokat szerzett az üzleti világban, majd olyan országos projektek tervezését és megvalósítását irányította, amelyek a közösségfejlesztés, a különböző kulturális területek és az üzleti mecenatúra egymást erősítő hatásait innoválták, alkalmazták. Kutatás- és projektvezetője, kurátora volt számos művészeti, képzőművészeti, CSR, társadalomfejlesztési és a környezettudatosságot erősítő fejlesztési programnak. A Nemzeti Művelődési Intézet Stratégiai Fejlesztési Főosztályának vezetője 2016-ig, jelenleg a gyáli Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár igazgatója.