Rumini

Pesti Magyar Színház

Gabnai Katalin
2021. január 9.

Lassan tíz éve lesz, hogy Berg Judit saját mesekönyveiből – Divinyi Réka dramaturgiai segítségével megrajzolt és Méhes László rendezői hozzájárulásával életre keltett – mesejátéka sikerrel fut a Magyar Színház színpadán. Valamikor a bemutató évében láttam először, de talán nagyon is közel ültem a tarka és zajos színpadhoz, s nehezen fogtam föl, mire megy ki a zegzugosan épülő cselekmény. Aztán mikor Kubik Anna ádáz „önkényúrnő”-je átvette az irányítást, mindent érteni véltem, de kissé elfáradtam.

Nem is felnőtteknek van ez a jellegzetes rajzfilmdramaturgiával épülő, kicsiket lépő, de a kellő feszültséget mindig bebiztosító történetépítés kitalálva. Számos – mindig ízléshatáron belül maradó – poénját és pár vitriollal festett figuráját viszont a korosabbak méltányolják igazán. Nem véletlen Berg Judit művének népszerűsége a családok és a gyereknép körében. A kiskanállal adagolt izgalmakat és a gyorsan megszerethető vagy épp hamar felismerhető és lélekben távol tartandó figurákat pedig Méhes László csupa zene, csupa ritmus rendezése és Pejtsik Péter muzsikája szépen erősíti fel. (A majdani nézőkre gondolva érdemes megjegyezni, hogy teljesebb lesz az élmény, ha legalább nyolcadik évüket betöltött gyerekek látják a játékot. Kisebbeket nem érdemes odacsalni, mert nekik egyrészt hosszú a két rész, másrészt nehezebben követhetik a libegő cselekményt. )

Bölkény Balázs

Nagy örömmel hírelték a produkció kétszázadik előadását, és senkit nem lep meg, ha eljön majd a négyszázadik is. Kovács Yvett Alida kedves és praktikus jelmezeibe oszlopos helybeliek, régebben és frissen végzett kaposváriak és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei többször is szerepet cserélve bújhattak bele. A mozgásért felelős Gyöngyösi Tamás és Fincza Erika – Méhes Lászlóval együtt – sokat tettek azért, hogy az előadás átütő közösségi jellege megszülessen, mi több, éveken át megmaradjon, s ma is hasson.

Berg Judit színes és ügyes színpadi fogások tömkelegével gazdálkodik. Nem támaszkodik semmire, nem keres és nem fejleszt gyökérzettel rendelkező mesemitológiát – elég, ha csak a roppant változatos nevekre gondolunk, mint például Rumini, Balikó, Ajtony, Molyra, Csincsili, Roland, Nudli, Peonza, Papilla és a többiek. Berg Judit él, és élni is tud a szappanbuborék könnyedségű mese szabadságával, amibe még egy Rinya nevű, sejthetően erotomán hajópapagáj is belefér, hogy a kiskamaszok fölényesen fölnevethessenek. Matrózok és bandatagok serege, mákonygyártó, gonosz pillangók hada és a Ferrit sziget általuk legyűrt, vasból való, könnyen rozsdásodó népe nyüzsög odafent, s a végén összeáll a történet.

A Szélkirálynő nevezetű vitorláshajón kezdődő kalandban Ruminit, az utcagyerekből lett, jólelkű, bár kissé szétszórt, csíkos trikós hajósinast most Keresztény Tamás játssza, legjobb barátját, a lányok iránt már érdeklődni kezdő, fess Balikót pedig Kocsis Gábor alakítja. Cseke Lilla Csenge Molyra, a visszataszító, szürke lepke szerepében kellően gonosz és attraktív, Kovács Panka mint Csincsili, a ferrit király fémektől fényes királylánya kellően kényeske és szépecske. A mágnessel rabosított Ferrit király nyúlfarknyi szerepében jelenleg Szatmári Györgyöt láthatjuk. Emlékeim szerint a 2011-es produkció mintha színészileg kissé telítettebb  lett volna, ezt a mostanit viszont az erőteljes és szépen komponált csapatjáték viszi előre. Ezekből a szerepekből rendre „kinőnek” a játékosok. A Szélkirálynő Negro nevezetű, különös jellemű fedélzetmesterét, aki vagy hétszer elkiáltja, hogy „Na, gyerünk, haladjunk!” – Takács Géza is játszotta hajdan, akire azóta egyre több és nagyobb szerepben kell figyelnünk. A mostani Negrót is egy régi kaposvári, a Mohácsi János osztályában 2009-ben végzett Barsi Márton adja. Erős jelenléte elég ahhoz, hogy az ember azt érezze, szívesen megnézné másban is.

Feltűnt viszont valami: Rizsát, az első jelenet bandavezérét, és Jojót, a később színre lépő ferrit harcosok első emberét ugyanaz a színész játssza, felismerhetően, s így némi töprengésre okot adva. Lehet, hogy a rosszakra bizonytalanul hat a pillangók mákonya? No, de hát erre nincs adat. Ki ez az ember a történetben?

Vannak előadások, amiken nemhogy rontana, de mintha javítana is a kamerára komponálás friss kényszere. Ha jól veszem ki a stáblistából, Fazekas Bence filmes csapatának köszönhető ez a hangban is elfogadható, s mindvégig jó minőségű és indokolt képeket mutató színházi felvétel.

(Három napon át próbálkoztam a megadott módon jegyet vásárolni, szerverhibát jeleztek.  Írtam a cégnek, s mivel nem válaszolt, a színháznak is. A színház visszaterelt a céghez, amely közben jelentkezett:  „A ’szerver error’ hibaüzenet csak látszólagos, tehát ha a kezdőoldal gombra kattint, akkor folytatható a vásárlás.”  Nem volt folytatható, de a hibaüzenet „látszólagossága” azóta is megnevettet.)

Gabnai Katalin
(Színházi Kritikusok Céhe)

Berg Judit: Rumini – a Ferrit szigeten (Pesti Magyar Színház)

Szereplők: Barsi Márton, Keresztény Tamás, Kocsis Gábor, Kisari Zalán / Bölkény Balázs, Szurcsík Ádám, Tóth János Gergely, Urban Richárd e.h., Illés Dániek, Csiky Csongor Ábel, Kovács Panka, Szatmári György, Hábermann Lívia, Cseke Lilla Csenge, Péteri Lilla

Dramaturg: Divinyi Réka
Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida
Zeneszerző: Pejtsik Péter
Mozgás: Gyöngyösi Tamás, Fincza Erika

Rendező: Méhes László

Online előadás, 2020. december 27.

Fotók: Pesti Magyar Színház – Juhász Éva