Szépen szóló Babukamadár

Griff Bábszínház

Stuber Andrea
2021. január 2.

A babukamadárról azt gondolná az ember, hogy ilyen állat nincsen. Sok minden elképzelhető a babukáról, lehet például kisbaba becézése – hindiül a gyereket babuának mondják –, lehet tó Háromhután, de a madárságában hajlamosak vagyunk kételkedni. Pedig tényleg madár, nagy tollbúbbal. A Czuczor-Fogarasi szótár szerint vándorló fajta, és mivel a ganéjféreg a kedvenc eledele, rászolgált a büdösbanka névre is.

A Veres András írta Babukamadár mentes az előnytelen tulajdonságoktól. Olyan szépen, szívderítően tud énekelni, hogy felvidított és folyamatosan kondicionált egy kedélytelen királyt. Hanem egyszer elrepült a palotából, s azóta az uralkodó annyira unatkozik, hogy belealszik a saját, korholó beszédébe is. Nem akar már akarni. Múlhatatlan mélabúja láttán az ő együttérző lánya felajánlja a kezét és a koronát annak, aki visszahozza a hangulatjavító szárnyast.

Lovászi Edina, Szilinyi Arnold

Innentől kezdve a történet a meseműfaj jellegzetes attribútumai mentén halad: Jancsi, az udvari szolga – aki gyengéd érzéseket táplál a kiskisasszony iránt – elindul felkutatni a madarat. Mindjárt az elején összetalálkozik egy öreggel, akitől kap segítségül egy sípot. Abba vészhelyzet esetén ígéretesen belefújhat. Jancsinknak a vándorútja során háromszoros próbatételt kell abszolválnia, és bár bosszantóan nem éles eszű, hiszen egy gonosz banya háromszor is csőbe tudja húzni ugyanavval a trükkel, végül mégis eléri célját és a mindenkire kiterjedő általános boldogságot.

A zalaegerszegi Griff Bábszínházban Boráros Szilárd rendezte meg Veres András darabját három színésszel, két zenésszel és a maga tervezte tárgyakkal, bábokkal. A produkció minden elemében igényes és színvonalas. Fülhallás útján irodalmi értékkel bírónak ítélhető a helyenként verses szöveg. A zeneiségnek meghatározó a szerepe: Takács Dániel nemcsak muzsikát komponált, de a két zenész, Üveges Anita és Nagy Csaba minden mozdulata és hangszeres megszólalása vagy megnyikkanása dramaturgiai funkcióval bír. Már eleve a három színész, Lovászi Edina m. v., Kosznovszky Márton és Szilinyi Arnold tapsos ritmusjátékkal kezd bele a történet elmesélésébe. Feltűnő, hogy milyen szép színpadi beszéddel, pontosan intonálva és karakteres hangon mondják a szöveget, és ugyanilyen imponáló az is, amikor három szólamban énekelnek.

Szilinyi Arnold

A meleg színekben, bordó és barna ruhákban játszó színészek sok-sok figurát elevenítenek meg, különböző technikájú bábokkal. Kosznovszky Márton egérkirálya például ujjbáb, Lovászi Edina pedig képzőművészetileg értelmezhető, kör alakú, cizellált, sík fejábrákkal és álarcokkal is dolgozik. (Amikor banyaként lelepleződik, akkor a maszkja alól egy konyhai szűrőszerű vasorr-vasarc kerül elő.) A főszereplő bábokat ketten mozgatják, könnyed és precíz összjátékkal. Maguk a bábok felismerhetően Boráros-fazonok; majdnem festetlen, hosszúfejű, megnyúlt orrú, emberizületeknél összeillesztett fabábuk. Evvel az alkattal Jancsi féltérdre ereszkedni is képes a meghódított királykisasszony előtt, akinek még a hegyesorrú cipőcskéje is igen tüchtigen van kifaragva. (Csókolózni is tud a két  báb, szolid és illedelmes módon.)

Az előadás szép, szabatos, zárt formáját nemcsak kitöltik a színészek és a bábok, de helyenként fölébe szárnyalni is képesek. Mert az, hogy a híd, amelyen Jancsinak át kell mennie, voltaképp zenehíd – Üveges Anita vonóval csal ki hangot a „pillérből” –, az áthaladó bábbal pedig valóságos légibalettet mutat be a mozgató két színész, az szinte költészet. Akárcsak az, hogy már-már az univerzumig tágul az érzet, amikor Jancsi úgy mozog, mintha súlytalanul lebegne-haladna az űrben. Hát ilyen a világ vége? – hangzik el a kérdés egy ponton.

Végül a babukamadár visszakerül a király udvarába, s Lovászi Anita két gyors mozdulata nyomán sugárzó Nappá válik a recés szárnyú, arany madár. Jancsi, a felesége és az apósa boldogok lesznek mindörökre. Nagyon remélem, hogy az a színes, mintás szoknyában végződő ló is megállapodhat végre, akit eddig folyton elvarázsoltak, hol szúnyoggá, hol egérré, hol hallá. Neki is kijár már a stabil identitás.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

Veres András: Szépen szóló Babukamadár (Griff Bábszínház)

Játsszák: Lovászi Edina m.v., Kosznovszky Márton, Szilinyi Arnold

Zenészek: Üveges Anita, Nagy Csaba
Dramaturg: Boráros Milada
Báb-, díszlet és jelmeztervező: Boráros Szilárd
Zene: Takács Dániel
Koreográfus: Fosztó András

Rendező: Boráros Szilárd

Griff Bábszínház Youtube-oldala

Fotó: Umberto Pezzetta