Lúdas Matyi

Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház

Turbuly Lilla
2021. április 3.

 

Ha valaki utoljára negyven éve, a gyerekével volt bábszínházban, és most az unokájával ült be a marosvásárhelyi Lúdas Matyira (megtehette, erősen redukált nézőszámmal, de ott éppen lehet élő színházat látni), ismerősnek találhatta a játék kereteit. Paraván, kézre húzott bábok, archaikus faluképek, népdalok. Aki mostanában jár többet bábszínházba, tapasztalja, hogy a paravános, a színészt elrejtő játékstílus egyre ritkább. Itt azonban egy klasszikus előadás felújításáról van szó, amit a képzeletbeli nagyszülő gyerekkorában akár láthatott is. A marosvásárhelyi bábszínház legendás rendezője, Antal Pál még 1976-ban állította színpadra ezt a Lúdas Matyit, amit 2020-ban újítottak fel.

Ő készítette a színpadi átiratot is, amely egy, Fazekas Mihálynál nem szereplő szállal egészíti ki a történetet, és árnyalja Döbrögi karakterét. A jobbágyain harácsoló kiskirályként uralkodó földesúr alakját számtalan feldolgozásból ismerjük, erre a Döbrögire azonban ráférne egy pszichoterápia is. Szeretethiányban szenved, és ezt veszélyes módon kívánja orvosolni. Magához hurcoltatja Matyi gyerekkori pajtását, a fiúba régóta szerelmes Julist, akitől azt várja, hogy parancsszóra szeresse: „Drága kicsi békám, gyere ide és szeress!” Amikor a lány erre nem hajlandó, erőszakoskodik vele. Felnőtt szemmel nehéz ezt másnak nézni, mint szexuális abúzusnak. Ráadásul Matyi és Julis is inkább gyereknek vagy serdülőkorúnak tűnnek a bábok mérete és környezetük megszólalásai alapján, mint fiatal felnőttnek.

A bemutató óta eltelt évtizedekben, különösen pedig az utóbbi néhány évben e téren is sok minden változott. Tanulgatjuk, hogy lehet ilyen nehéz témákról a közéletben és színpadon, akár gyerekeknek is beszélni. Talán érdemes lett volna ezt a szálat újragondolni. Mindenesetre adhat a szülőnek feladatot, ha a gyerek a „Mit akar? Azt!” párbeszéd után megkérdi, mi az az „az”, amit annyira akar Döbrögi.

A Julis-szálat leszámítva a történet igazodik Fazekas Mihályéhoz. Matyi itt is kényelmes, lusta legényke, akit a sérelem tesz cselekvő hőssé. Döbrögi és „alattvalói” viszonya pedig ezúttal is alkalmat ad a (felnőtt) nézőnek az aktualizált olvasatra. Ezeket a viszonylatokat jól tükrözik a bábok is. Döbröginek hatalmas szeme van (hiszen mindenre szemet vet), az őt mindenben kiszolgáló ispánnak viszont a csákójától egyáltalán nem látszik a szeme, így rebbenni sem tud az újabb és újabb földesúri kívánságoktól.

Az előadás nyelvezetében is megőrizte az eredeti ízeket, ilyen szavakat hallunk: „tarisznyálok az útra”, „elkonfiskálom”, „meglazsnakol”. Ezekből azonban nincsen olyan sok, hogy a gyerekeket zavarhatná a szövegértésben.

Szépen kidolgozták a bábmozgatást, főleg a kezeket érdemes figyelni. (A kézre húzott bábok miatt a lábak kisebb hangsúlyt kapnak, sokszor nem is látszanak teljesen. Ebben az is közrejátszhat, hogy milyen szögből veszi a kamera a paravánt. De élőben is más lehet a rálátás, attól függően, hogy a néző hol ül.) A főszereplőknél mindkét kezet pálcákkal mozgatják a színészek, pontos, kifejező gesztusokat látunk. A kivétel Döbrögi, neki csak az egyik keze mozog, lehet, hogy a hatalmas hasától képtelenség lenne mind a kettőt mozgatni – meg minek is, ha minden szavára szolgák hada ugrik. („Küld be azt a vénasszonyt, jajgasson helyettem!” – mondja az ispánnak első elnáspángolása után.) A többi bábnál is általában az egyik kéz mozog, a másik esetleg valamilyen jellemző tárgyat tart. Így zenél például egy háromtagú zenekar.

A zene is az előadás erősségei közé tartozik. A Szerelempataktól a Bánatfáig terjed a népdalok skálája, és mindegyikhez van éles, tiszta női vagy öblös férfihang. Lúdas Matyi életre keltője Gönczy Katalin, aki hetyke, pimasz sihederhangot és ehhez illő magabiztosságot kölcsönöz a kislegénynek.

Fazekas Mihály optimista véget írt az elbeszélő költeménynek, a harmadik elveretés után Döbrögi jó útra tért: „És törvénytelenűl nem bánt, hanem úgy a’ hogy illik, / Ember társaival; jól is végezte világát.” Antal Pál az 1970-es évek Romániájában nem volt ilyen derűlátó. Itt az erőszakból erőszak születik, megbocsátás, jobb útra térés és magunkba nézés nem. Az előadás végén Matyi valósággal földbe döngöli Döbrögit. Minden botütéssel mélyebbre süllyed, majd végleg eltűnik a paraván alatt. És ez a befejezés 45 évvel később sem tűnik életidegennek.

Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)

Lúdas Matyi (Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház)

Fazekas Mihály meséje alapján írta: Antal Pál

Szereplők: Balogh Annamária, Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Máthé Rozália, Szabó Dániel, Szöllősi-Pénzes Szilárd

Tervező: Müller Katalin
Zene: Csíki Csaba
Bábkészítő: Horváth Ödön

Rendező: Antal Pál

Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, Marosvásárhely, stream, 2021. március 12.