6. Bábos Drámaíróverseny
Gabnai Katalin
2019. április 6.
Volt népművelők és mai rendezvényszervezők tudják, s tudja minden színházi ember, aki részt vett már fesztiválokon: van esemény, aminek se íze, se bűze, s van esemény, aminek lelke van. Ez utóbbiak egyike ez az immár hatodjára megrendezett Békés megyei találkozó, mely – a sofőröknek, művészeknek, műszakiaknak, zenészeknek, tervezőknek és szervezőknek köszönhetően – idén is megvalósult, sokak örömére.
Pedig van ebben a formában pár idegeket próbáló, nyílt kimenetelű komponens, ami csak bizalommal, humorérzékkel és hosszú évek alatt szerzett szakmai biztonsággal vállalható és élhető túl. Játszmakészség és kötélidegek szükségesek a tervezhető események és a remélhető minőség kettőséhez, amikor szinte óránként termelődik újra a feszültség, s vele a várakozás: Na, most mi lesz?
Nos, először is az lett, hogy – a hagyományoknak megfelelően – csütörtök este kisorsoltak egy cikket a Békés Megyei Hírlap aznapi számából, mely ezúttal „A nők jobban fáznak?” címet viselte. Ennek apropójára születtek meg péntek reggelre a bábszínpadra szánt írói alkotások, Adamik Zsolt, Dániel András és Turbuly Lilla tollából, amiket a bírálók frissiben kaptak meg, villámpostán (e-mailen) keresztül. Következett a második sorsolás, amikor minden darab elnyerte saját rendezőjét, Bereczki Csilla, Halasi Dániel és Perényi Balázs személyében, majd egy következő fordulón a rendezők jutottak játékosaikhoz a békéscsabai Napsugár Bábszínház, a veszprémi Kabóca Bábszínház tagjaiból és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóiból vegyesen összeállított csapatok formájában. S megindultak a próbák, a megfelelő adrenalingőzben. Nem volt ember, aki ne tett volna meg mindent, azonnal és legjobb tudása szerint, a záporozó kéréseknek megfelelően. Azt mondják, errefelé ez így szokás.
Személyes emlékeim dobogóján a színészek és a minden produkciót csodásan szolgáló, óriási munkát végző zenészek állnak. De jó volt az Adamik Zsolt írásával való találkozás is. Igaz, hogy míg Turbuly Lilla és Dániel András munkáiban üdítően jelenik meg a bábos felkészültség, nála ennek nyoma sincs. De van ott más! Szövegének védőszellemeit keresve, a Lázár Ervin-hatás mellé berepül Gulácsy Lajos Na’Conxypanjából Piripiri nagyherceg és Holdkifli kisassszony is, s míg ők fennen társalognak, Cocteau, meg dadaisták is örvendezni kezdhetnek: hatásuk most is érzékelhető. Verbális találmányok (bogárbefőtt és lúdmarócrém), s ráolvasásként a „Papppundekli!” elordítása színesítik a szöveget. Igen, ráül a narráció a dialógusok hátára. Csak hát – szép. Könnyed és áttetsző, s bolondító mód zavaros.
Mikor végre maga a Búhordó is megjelenik, mint a gyerekkori nagy bevésődés, a „kukásautó” sofőrjének pazar felnőtti megfelelője, nem hessegethető el a gyanú, hogy talán egy depressziós klinikai pszichológus párnájára hímezték ezt a mesét. Hálószerűen szakadozott, szivárványos szövegajánlat, költészeti szabadgyakorlat ez. Kellett a sikerhez Perényi Balázs csapatának minden tudása.
Megvan az esélye annak, hogy – mint a rapid módon születő irodalmi alkotások esetében nem egyszer – ha kis idő múlva előveszik munkáikat a szerzők, gyors beleolvasás után maguk csapják össze a lapokat, ki ne szökjék az örökkévalóságba az egy éjszakás kaland zsenge sarjacskája. Nem is ezzel a céllal lettek ezek életre hívva. Mindazonáltal a most induló, s bábos ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező írónemzedék részére hasznos lehetne egy kétévenkénti, háromnapos dramaturgiai-bábdramaturgiai műhely, amit a szakma legjobbjai tartanának. Ennek előkészítésébe szívesen besegítenének az ifjúsági könyvkiadók fejvadász adottságú szerkesztői is. Az eddigi találkozók minden szálát kézben tartó Szantnerné Botyánszki Julin, a Napsugár Bábszínház művészeti titkárán nem fog múlni ennek megvalósítása, de központi segítség nélkül ez nem megy. Ha viszont sikerülne, biztosak lehetnénk abban is, hogy a sajtós Varga Tamás élőben elmondott, elegáns és pontosan formált írott szövegei s Varga Anna fotói a lényeget őrzik meg belőle az utókornak.
Ebben az évben a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és a veszprémi Kabóca Bábszínház társrendezésében valósult meg a verseny, amelynek Kiszely Ágnes által segített zsűrijében a filoszlelkületű színházszeretők (Zalán Tibor, Jászay Tamás és e sorok írója) mellett gyakorló bábosok (Szűcs István és Rumi László) döntöttek a díjakról.
Gabnai Katalin
(Színházi Kritikusok Céhe)
Békéscsaba, VI. Bábos Drámaíróverseny, 2019. március 22-23-24.
A LEGJOBB SZÖVEGAJÁNLAT: Adamik Zsolt: A Búhordó új bánata – LEGJOBB RENDEZŐ: Bereczki Csilla (Turbuly Lilla: Az oroszlánok nem fáznak?) – LEGJOBB SZÍNÉSZ: Balázs Csongor (Békéscsabai Napsugár Bábszínház) a Madárdal-árus szerepéért Adamik Zsolt: A Búhordó bánata című bábjátékában. – LEGJOBB SZÍNÉSZNŐ: Szívós Réka (veszprémi Kabóca Bábszínház) a Búhordó szerepéért Adamik Zsolt: A Búhordó bánata című bábjátékában. – LEGIZGALMASABB KARAKTER: Biró Gyula (Békéscsabai Napsugár Bábszínház) Huba szerepéért Turbuly Lilla: Az oroszlánok nem fáznak? című bábjátékában. – LEGJOBB ELŐADÁS: Turbuly Lilla: Az oroszlánok nem fáznak? Rendező: Bereczki Csilla – KÖZÖNSÉGDÍJ: Adamik Zsolt: A Búhordó új bánata Rendező: Perényi Balázs
Fotók: Varga Anna
