A cipők a mennyországból jönnek

cipok_nyito

Simon és a cipője

The Tank

Simon egy amerikai fiú, aki pont olyan, mint sok más kamasz a világ szerencsésebb országaiban. Ül a számítógép előtt és játszik. Legszívesebben ki sem mozdulna a szobájából, nézi a monitort, amíg ki nem folyik a szeme.

Mondjuk egy dologban különbözik a többi hasonló gyerektől: szakképzetten énekel, mivel a Manhattan nyugati 36. utcájában működő The Tank színház gyerekmusicaljének főszereplője. Nyakigláb, fekete üstökű, vékony fiú, nemrégiben végzett az Institute for American Musical Theatre diákjaként. Sammy Pignalosa a neve, fölöttébb illúziókeltőn mozog és dalol a Stephanie Singer és Laurel Haines jegyezte zenés műben.

De mielőtt őt megismernénk, leszögezhetjük, hogy a The Tank hangulatos, szerény kisszínház, 80-100 fős befogadóképességgel. (Az egyetlen hely New Yorkban és Chicagóban, ahol ezen az őszön oltási igazolást és maszkhasználatot kértek tőlem.) A vasárnap délutáni előadásra gyerekes családok érkeztek, és miután elfoglalták helyüket a nézőtéren, a színpad elé lépő színházi lány cipőt kért tőlük. Rögtön akadtak is hárman, akik levették és átnyújtották a cipőjüket, amelyek nem sokkal később pingponglabdaszemmel ellátva részt vettek a zenés nyitányban. A játszók kezükbe fogták a lábbelit és a kicsit felhúzott függöny alatt táncot jártak velük. Csak ezután tárult fel előttünk a színpadkép, Simon szobája, ahonnan Simon és a cipő kalandja, afféle road movie-ja indul. (És mivel a Christopher és Justin Swader tervezte díszlet alapjában véve cipősdobozhegyekből állt össze, az sem kizárt, hogy a történetet talán egy üres cipőboltban álmodta az eladó, vagy épp az unatkozó, eladatlan cipő.)

Simon a születésnapjára kapott egy pár cipőt húgától, a rövidnadrágos, kislányos, rajzfilmfigura hangú Izzytől (Saydie Jayne Kennedy). De mivel ki sem tette a szobájából a lábán a cipőjét, az sértődötten világgá ment. Ez az a pillanat, amikor Simon végre elég indíttatást érzett ahhoz, hogy elhagyja a lakást és a cipők nyomába eredjen. Amin nem is csodálkozhatunk, mert nem akármilyen cipők ezek. Hanem vezetőpálcás marionettbábok, amelyeknek pingponglabdaszeme lehunyható, nyelve mozog a beszédhez, a cipőfűző végét pedig két zsinór emelgeti, széttárt karokként idézve meg a használatlan cipő tanácstalanságát.

A cipőket veszedelem fenyegette, mert egy avantgárd szellemű temetkezési vállalkozónő látókörébe kerültek, aki kétezer darab cipőt igényelt ahhoz az installációhoz, amit a következő temetésre álmodott meg. Megbízta munkatársát, Susant (Madelyn Robinson), hogy szerezze be a szükséges kelléket, mire Susan egy banyatankkal nekiindult a városnak. A cégvezetőnőt játszó Layla Khoshnoudi volt a legkicsattanóbb szereplője az előadásnak. Minden hájjal megkent színésznőnek látszott, dögös alt énekhanggal, erős karakterizáló képességgel és viharzó energiákkal.

Mindeközben a kóricáló cipők egyikére lecsapott egy bábkutya, az árván maradt párját pedig jóindulatúan patronálni kezdte egy papucs. El is vitte a papucs a Simon fél cipőjét a krokodilszájú krokodilcipőhöz. Alighanem ő a főnök a Shoe Heaven (Cipőmennyország) nevű boltban, és a krokodilszájával megígérte, hogy segít a másik cipő megtalálásában. Az elhurcolt cipő hamarosan előkerült a cipőalvilágban, a metróban, s Susan foglyul ejtette. A temetkezési vállalkozónő ezalatt bezárta Simont a cipődobozhegyek közt kialakított cellába, hogy ne zavarogjon. Ám Izzy, a kishúg kiszabadította a fiút, s még éppen sikerült odaérniük a sokcipős temetési performanszra, megakadályozni, hogy a koporsóból kikandikáló Simon-cipőt végső nyugalomra helyezzék a halottal együtt.

A zenés finálé és a taps után a segítőkész nézők visszakapták a cipőjüket. Nem pontosan úgy, ahogy kölcsön adták, hanem némi plusszal: a ráapplikált pingponglabdaszemekkel együtt. Távozáskor a liftben összeakadtam az egyik kisfiúval, akinek a cipője részt vett az előadásban. Látszott rajta, hogy ő most legszívesebben nem is a lábán, hanem a kezében hordaná a dicsőséges lábbelit.

Visszatérnék még ennek a lendületes, jókedvű, arányosan zenés-bábos előadásnak az elejére. Amikor Simon a szobájában játszott, az úgy valósult meg Meghan Finn rendezésében, hogy a cipődobozhalmokra rávetítettek valamilyen számítógépes játékpályát, amin haladni kellett támadások, lövések közepette. De aki az életét mentette az akcióban, az nem vetített, grafikus, animációs figura volt, hanem egy kézzel fogható pálcás síkbáb. Egy mackó igyekezett, cikázott a képek előtt jobbra-balra, egy bábos színész jóvoltából. Ez a megoldás, a bábtechnika és videótechnika vegyítése, a tradicionális és a modern ötvözése lenyűgözött. Csodálatos! – mondtam félhangosan a magam ismeretlen nyelvén a nézőtéren.

Stuber Andrea

(Színházi Kritikusok Céhe)

Simon and His Shoes (The Tank)

Szereplők: Sammy Pignalosa, Sadie Jayne Kennedy, Layla Khosnaudi, Madelyn Robinson, Mery Cheung, Julia Darden, Christina Rodriguez, Christian McQueen, Steph Singer, Gretchen Wydler, Nadine Wild-Palmer

Zeneszerző: Stephanie Singer
Szövegíró: Laurel Haines
Díszlet: Christopher Swader, Justin Swader
Jelmez: Patricia Marjorie
Videó: David Pym
Bábok: The Ladies of Mischief, Chris Palmieri

Rendező: Meghan Finn

New York City, The Tank, 2022. október 30., kb. 55 néző

close
SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból