Rózsakirálylány

Kolibri Színház

Gabnai Katalin
2021. szeptember 4.

Hirtelen jött hűvös vacogtatja a belvárosban sétálókat, ám a Városháza Díszudvara teljes védettséget ad mind a könnyű szerkezetű színpadi emelvénynek, mind az előtte gyülekező közönségnek. Három, méltóságot sugárzó, termetes óriásbáb magaslik előttünk, egyikük borvörös, másikuk tompa sóskazöld, harmadikuk kékesfekete palástban. Uralkodói biztonsággal állnak, s egyelőre csak a hátukat mutatják, de sejteni lehet, gurítható állványaiknak köszönhetően megfordulnak egyszer.

Nyirkó Krisztina

Az Orosz Klaudia által tervezett, várat és templomot egyaránt idéző, csontszín és barna lapokból álló díszletben megjelennek az uralkodóknál valamivel kisebb, de még mindig méretes fejbábbal jelzett magyar urak, s hamarosan jönnek – földi méretekben – a regélők, szolgálók és a beteg koldushad képviselői is. A történet első részének gyerekszereplőit szicíliai bábok formájában mozdítják meg a játékosok. Így találkozunk az ezüstös hordszékben utaztatott Erzsébet aranyhajú alakjával, amint négyéves korában, hatalmas hozomány kíséretében viszik őt idegen ifjú jegyesének, idegen országba. A bábot mozgató Nyirkó Krisztinát később már a különös képességekkel rendelkező leány, majd a férjébe szerelmes asszony szerepében látjuk.

Erzsébet öntörvényű, akaratos lénye egyre több gondot jelent a türingiai udvarban, s már gyerekkorában szabadulnának tőle, csak hát – s ezt a mostani történet jótékonyan elhallgatja – akkor vissza kéne szolgáltatni a magyaroktól jött, s bizony, országunkat romlásba döntő, óriási hozomány jó részét, pedig annak hűlt helye immár. Az is zavarja a wartburgi rokonokat, hogy a korabeli szokásoktól eltérően, melyek a házasságot a nő számára csak kötelezettségként ismerik el, Erzsébet rajongva szereti Lajost, a férjét. Lajos viszontszereti őt, azonban harmadik gyermekük születése előtt újra egy keresztes hadjáratba indul. De a végső csatába már meg sem érkezik, az úton megbetegszik, meghal, s Erzsébet magára marad a rideg udvarban.

Nem sok idő kell, hogy anyósa, Zsófia és sógora, Konrád kitegyék őt a várból, háborodottnak ítélvén a szegényeknek segélyeket, adományokat, mi több, olykor munkát is adó ifjú királynét. Erzsébet vagyontalanná lesz, de már életében híre kel csodás gyógyításainak és a legújabb külföldi tapasztalatok alapján megépített kórházainak. Huszonnégy éves korában hal meg, agyondolgozva magát, miután visszautasítja a visszatérést a magyarok közé. Csodálni való, és minél közelebbről nézzük, annál megrázóbb alakja a magyar történelemnek Árpádházi Szent Erzsébet. Apja, II. András király és édesanyja, Gertrúdisz királyné Katona József Bánk bánjából ismerős mindenkinek, de ezt a rokonságot csak ritkán emlegetjük.

A Kolibri Színház a legjobb arcát mutatja. A címszerepet játszó Nyirkó Krisztina mellett Nizsai Dániel, Török Ágnes, Krausz Gábor, Farkas Éva, Rácz Kármen, Rácz Krisztina, Szívós Károly és a stúdiós Bósz Tamás egymásra figyelő, összehangolt, kellőképpen emelkedett játéka ünnepi eseménnyé teszi a legenda bemutatását. Igazi bábszínházi pillanat a rózsák visszaváltozása kenyérkévé. Novák János rendezői elképzelését szépen támasztja meg a jelmezek és a bábok tervezéséért is felelős Orosz Klaudia munkája, s jó döntés volt az egész játékot végig kísérő Szent Erzsébet himnusz fuvolával kísért, egyedüli dallamként való választása is. (Aki nem ismeri, a Youtube-on megtalálja az éneket Szvorák Katalin vagy a Szent Efrém férfikar előadásában.)

A legjobb döntés meg talán az volt, hogy a színház Egressy Zoltánt kérte fel a legenda bábszínpadi változatának elkészítésére. Egressy Angyalkövet címmel már írt egy színművet Erzsébetről, amit Beke Sándor rendezésében 2007-ben mutatott be a kassai Thália Színház. Megkerestem most ennek a régebbi drámának a szövegét, s csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok a friss, bábszínpadi változatról. A régebbi darabból kiderül, hogy Egressy minden fontos adatot ismer Erzsébet életéből, amik egy előadható drámába illeszthetőek. A bábszínpadi változat csak a legjobban mesélhető motívumokat tartalmazza.

Az író és a dramaturg Horváth Péter profizmusát az mutatja leginkább, hogy mi mindent hagytak el a történelmileg igazolt eseményekből. A főhős transzállapotainak megmutatása elkerülhetetlen, s az elragadtatás révülete különbözőképpen hat a nézőkre, de ezt rendezőileg és színészileg is sikerült jó szinten megoldani. Kikerült azonban Erzsébet életéből minden kevéssé mesés, nehezen elfogadható, komor epizód, s így meg tudott születni egy, a gyermekek által is követhető színpadi forma.

Az Erzsébet legenda bábos változata a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepi alkalmára készült. Sokféle, eltérő minőségű kísérő programról lehet hallani. Ha ilyen színvonalú lesz a nagy figyelmet kérő esemény minden rendezvénye – nem lesz gond.

Gabnai Katalin
(Színházi Kritikusok Céhe)

Rózsakirálylány – Szent Erzsébet legendája (Kolibri Színház)

Író: Egressy Zoltán

Szereplők: Nyirkó Krisztina, Nizsai Dániel, Török Ágnes, Krausz Gábor, Farkas Éva, Rácz Kármen, Rácz Kriszta, Szívós Károly, Bósz Tamás s.h.

Zenei közreműködő: Kecskeméti Gábor
Díszlet-, jelmez- és bábtervező: Orosz Klaudia
Szcenikus: Farkas István
Dramaturg: Horváth Péter

Rendező: Novák János

Városháza Díszudvara, 2021. augusztus 28., kb. 100 néző