Az élet és a halál vize
Écsi Gyöngyi Meseszínháza
Turbuly Lilla
2022. szeptember 17.
Ha szeptember első szombatja, akkor Kolibri Fesztivál! Így van ez már harmincegy éve. Akik a kezdetekkor gyerekként látogattak el ide, most már a saját gyerekeiket hozhatják a Kolibri Színház egész napos, évadnyitó rendezvényére. Idén hat előadással várták a közönséget, amelyek között olyan már-már klasszikus is szerepelt, mint a MárkusZínháztól a Szárnypróba, avagy a repülés története, és nem maradhatott otthon Vitéz László sem, akit ezúttal a kaposvári BábSzínTér hozott el az elátkozott malom történetével. Az előadások részben a nemrég megújult, ülő- és játszó alkalmatosságokkal bőven ellátott, ám kissé túltérkövezett Jókai téren folytak (amelyet most már a magyar irodalom terének is neveznek, legalábbis ez áll egy nem túl ötletdús, könyvespolcot ábrázoló emlékfalon), részben pedig a színházteremben.
Utóbbiban volt látható Écsi Gyöngyi Meseszínházától Az élet és a halál vize. Színházbarát kedves ismerősömet, aki még nem látta őt színpadon, azzal invitáltam, hogy Écsi Gyöngyi a felvidéki Fabók Mariann. Persze, mondhattam volna fordítva is, főleg, mert Écsi Gyöngyi előbb kezdte a pályáját. A párhuzam mellett szól, hogy mindketten népmeséket dolgoznak fel, előadásaikat népzenével, népdalokkal ötvözik, kiválóan kommunikálnak a közönséggel, de mindenekelőtt önazonos művészekként vannak jelen. Még az előadásra ráhangoló lélekfényesítő mozdulataik is hasonlóak. De persze ez a párhuzam csak művészi rokonságukra utal, hiszen mindketten összetéveszthetetlen egyéniségek.
Écsi Gyöngyi pályája sem hagyományos: újságírást tanult, majd református lelkész lett. Művészete is sokoldalú: a mesemondás, bábszínészet mellett népdalénekes és népzenegyűjtő is.
Az élet és a halál vize palóc népmese, melyben az öreg király elküldi a fiait, hogy szerezzék meg neki az élet vizét. A három fiú közül a legkisebb, Jánoska jár sikerrel, eljut a tündérek földjére, ahol magától Tündérszép Ilonától kapja meg és viszi haza az élet mellett a halál vizét is, hogy némi bizonytalankodás után a megfelelő palacktól ifjodjon meg az öreg király.
A királyi palota székhelyét a gyűjtés helyszínére, Gömörbe teszi a mese, és alighanem igaza van a mesemondónak, hogy a gyerekeknek manapság ismerősebb egy görög út, mint az, hogy merre is van Gömör megye. Innen válogatták az előadás népdalait is, amelyeket Kováts Marcell kísér kecskebőrből készült dudával és más népi hangszerekkel.
Egyszerű, de átgondolt díszletet használnak. A mese három fő helyszínét három batikolt lepel jelzi: piros a királyi palotát, zöld a hosszú orrú, ám jóindulatú boszorkányok honát, az erdőt, a kék pedig az égi birodalmat, Tündérszép Ilona lakóhelyét. Jánoska parazsat abrakoló lovát kovácsoltvas váz jeleníti meg, a boszorkányokat arcmaszk, és van, amikor egy csipkekendő vagy egy kalap is elég az átlényegüléshez.
A királyfiak bábjait időről időre a közönségből a színpadra hívott gyerekek váltják a játékban, ahogy a királyt és Tündérszép Ilonát is ők személyesítik meg. Az élet és a halál vize ugyanis valóban interaktív előadás, amely a népes közönség legalább negyedét megmozgatja. Écsi Gyöngyi nem elégszik meg a közönségnek feltett kérdésekkel, bár azokra is lelkes válaszokat kap. Nagy erénye, hogy valóban játszótárssá teszi a gyerekeket (és a vállalkozó kedvű felnőtteket is), akik pontosan érzik, hogy a meséhez szükség van rájuk: ők adnak arcot az arctalan királynak, ők játsszák Tündérszép Ilona tündér udvarhölgyeit, nekik kell Jánoska királyfiként bátornak és leleményesnek lenniük. Figyel mindenkire, empatikus, megdicséri az ügyetlenkét is. Ha legényt kér a színpadra, de egy kislány a gyorsabb, belőle is lehet király.
Gyakran használ tájszavakat, amelyek egy része nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtt nézőknek sem biztos, hogy ismerős, azonban olyan szövegkörnyezetben, hogy könnyű kitalálni, mit is jelenthetnek. Mindehhez ízes tájszólás társul.
Mesemondás, színház és közös játék ötvöződik az előadásban, amelynek végén a gyerekközönség érezhetően hálás azért, hogy nézőből résztvevővé válhatott.
Bevallom, megbántam, hogy nem maradtam a következő előadásra, az ismeretlen nevű Illaberek Bábszínház Robin Hoodjára. Később annyi jót hallottam róla, és ők kapták a Michel Indali-díjat is. Nem beszélve arról, hogy milyen szívesen megnéztem volna Nizsai Dániel bábművész mellett újságíró kollégánkat, Tóth Bertát bábszínészként. Példájuk bizonyítja, hogy a Kolibri Fesztivál mindig tartogat meglepetéseket is, nem szabad leragadni az ismert neveknél, előadásoknál. No de majd jövőre!
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Az élet és a halál vize (Écsi Gyöngyi Meseszínháza)
Előadja és rendezte: Écsi Gyöngyi
Zenész: Kováts Marcell
Kolibri Színház, 2022. szeptember 3., kb. 200 néző
