Lili és a bátorság
(Kőszegi Várszínház, Mesebolt Bábszínház, Vojtina Bábszínház)
Turbuly Lilla, 2020. augusztus
Amikor a Mesebolt Bábszínházban tavaly évadot hirdettek, még nem tudhatták, hogy a járvány miatt júliusra halasztott bemutató idején a Kaleta-ügytől lesz hangos az ország. A szigorúbb büntetést követelő hangok mellett azonban kevesebb figyelem jut arra, hogyan lehetne megelőzni, hogy gyerekek szexuális visszaélés áldozatává váljanak. A Lili és a bátorság éppen erről beszél, méghozzá kisiskolásoknak. És ebben úttörő szerepet vállal, hiszen ennek a korosztálynak itthon még nem született ilyen témájú előadás. (Középiskolásoknak már igen, a Nézőművészeti Kft. Soha, senkinek című előadása évek óta járja a tantermeket.)
Az alapanyag egy 2017-ben megjelent, szülőknek szóló útmutatóval kiegészített meseregény, amit két szociológus (Paulik Móni és Vincze Zsuzsa) írt, éppen azzal a célzattal, hogy segítsen a szülőknek megvédeni gyerekeiket a szexuális visszaélésektől, és könnyebben tudjanak beszélni velük ezekről a kérdésekről.
A meseregényt Veres András írta át színpadra. Ahogy az előadás utáni beszélgetésből kiderült, az adaptációnál és Somogyi Tamás rendezésénél is az volt az egyik legnehezebb kérdés, miként lehet úgy létrehozni egy művészi értékkel bíró szöveget illetve előadást, hogy minden szükséges információt át tudjanak adni, mégse lógjon ki az edukációs lóláb, az előadás művészi élményként is teljes legyen. Az előadás szerencsésen egyensúlyoz e két szempont között.
A történet egy vándorcirkuszban játszódik. Lili kötéltáncos szeretne lenni, mint az anyukája, egy kudarcos kísérlet után azonban úgy érzi, hogy ehhez több bátorságra lenne szüksége. A bűvésztől kér segítséget, aki egyre furcsább tanácsokat olvas ki a varázskönyvéből, majd magával hívja Lilit abba a varázsdobozba, amelyből az előadásokon Lili anyukáját szokta eltüntetni.
A bábos feldolgozás ennél a témánál adja magát, hiszen eltávolít, és ezzel elviselhetővé tesz. Érzékeltetni lehet vele test és lélek elválását, a „kívülről nézem, mi történik velem” érzést, és ezeket a lehetőségeket Somogyi Tamás rendezése nagyon finoman és szépen használja. Az előadás egyik legfelkavaróbb jelenetében, amikor a bűvész magával viszi Lilit a „varázsdobozba”, a bűvészt megszemélyesítő Lukács Gábor a bábot viszi magával, a Lilit megformáló Varga Bori kívül marad, onnan kommentálja Lili érzéseit, miközben a néző a kivilágított dobozban látja a bűvészt és a kislánybábot.
Varga Bori egyébként is ideális választás Lili szerepére. Már az elmúlt évadban, A boldog herceg egyik hajléktalanjaként feltűnő volt az a színpadi esendőség, ami a színészi alkatában rejlik. Most Lili felszabadult, önazonos gyermeki létét és a traumát követő gyötrődését is visszafogott eszközökkel, mégis pontosan és igen hatásosan jeleníti meg.
A bűvész színészi megformálása összetett és kényes feladat: egy szimpatikus felnőtt barátból apró mozzanatok során kell eljutni a határátlépésig. Lukács Gábor még érezhető premierdrukkal, de meggyőzően járta végig ezt az utat. Lili anyját Csató Kata játssza, aki másfél évtized után állt újra bábszínpadra. Ez az anya szeretettel és elfogadással kapcsolódik Lilihez, „elég jó”, de nem idealizált szülő, apró türelmetlenségekkel és oda nem figyelésekkel. Kovács Bálint porondmestere vidám, életteli jelenség.
A bábokat és az előadás díszletét Boráros Szilárd tervezte. A színpad meghatározó eleme az emberi arcot kapott, elnyeléssel fenyegető varázsszekrény. Lili mindig bábalakban van jelen, a vörös hajú, bubifrizurás kislány bábja mellett a felnőtt szereplőket élő színészi játékkal jelenítik meg, ezzel is érzékeltetve az eltérő erő- és felelősségi viszonyokat. A kivétel az a jelenet, amikor a cirkuszi előadásba pillanthatunk be, ott a régi kivágós játékokból ismerős síkbábokat láthatunk.
Felnőtt nézőként egészen más végignézni ezt az előadást, mint gyerekként, legalábbis úgy gondolom. Ott van az emberben a szorongás, mert tudja, hogy merre megy a történet, és nem tudja, hogy a gyereke vagy a nézőtéren ott ülő gyerekek hogy fognak reagálni. Mennyit és hogyan lehet megmutatni egy alsó tagozatosnak? Hogyan csapódik le benne?
Az alkotók sokat tettek azért, hogy gyermekjogi és pszichológiai szempontból is megalapozzák az előadást. Szakértőket vontak be, az előadás után pedig drámapedagógusok (Balla Richárd, Kardos János és Szepes Anna) tartanak feldolgozó foglalkozást. (Ide a felnőtt nézők nem mehettek be, nekik egy külön beszélgetést szerveztek.)
Fókuszba a felismerés és a kimondás fontosságát állították: hogy a gyerekekben tudatosuljon, van, amikor a felnőtteknek is nemet kell mondani, és vannak rossz titkok, amelyeket nem szabad magunkban őrizgetni, el kell mondani.
Valószínűleg nem lesz könnyű útja ennek az előadásnak, jóval kevésbé rázós témáktól is ijedtek már meg szülők és pedagógusok. A felnőtt beszélgetésre több szülő és nagyszülő is kétségekkel, félelmekkel ült be, miközben azon is aggódtak, hogy jön ki majd a gyerekük / unokájuk a drámafoglalkozásról. Később megkönnyebbülve látták, hogy felszabadultan és vidáman.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Lili és a bátorság
Paulik Móni és Vincze Zsuzsa regénye alapján írta Veres András
Játsszák: Csató Kata, Kovács Bálint, Lukács Gábor és Varga Bori
Tervező: Boráros Szilárd
Zene: Sáry Bánk
Rendező: Somogyi Tamás
Kőszegi Várszínház, Lovagterem, 2020. július 14., kb. 100 néző
