A Titoktündér
(Budaörsi Latinovits Színház, Ciróka Bábszínház)
Turbuly Lilla, 2020. február
Beck Andrea a pozitív életszemléletet hirdető, önbizalomerősítő könyvek gyermekeknek írt változatát honosította meg nálunk, és valamit nagyon eltalált, mert mesekönyvei igen népszerűek, rendszeresen a vásárlási listák élén találhatók, jelentős rajongótáboruk van. Helyzete hasonlít Bartos Erikáéhoz: a gyerekek és a szülők egy része szereti, olvassa, keresi, a felnőtt olvasók másik része pedig nem érti, mitől működnek ezek a sokszor közhelyesen egyszerű, inkább „használati”, mint irodalmi értékkel bíró mesék. A (gyermek)irodalmi közeg pedig nem foglalkozik vele, árulkodó, hogy egyetlen kritikát sem találtam a könyveiről.
Az első megjelenése (2011) óta sorozattá terebélyesedett Titoktündér-történetek főszereplője egy Toby nevű kisfiú, az óvodások-kisiskolások mindennapos kérdéseivel, problémáival. A színdarab alkotói ezekből emeltek ki néhányat: Toby fél a sötétben, beteg lesz, nem kapja meg az áhított piros helikoptert a születésnapjára. Van azonban egy segítője, a modern (éppen ezért már szárnyaszegett) Titoktündér, de nem hiányozhat a sötét oldal sem, Carola, a gonosz tündér alakjában. A jó tündér a pozitív életszemlélet jegyében segíti / okítja Tobyt, próbálja rávenni, hogy mindent jobb színben lásson. Ebben a mesékből ismert varázseszközök – varázskő, varázstükör – is segítik. A felnőtt néző az előadást nézve ráismerhet a vágybeteljesítő, önszuggesztióra épülő mantrákra. Például amikor a nem kívánt ajándékokban csalódott kisfiúnak azt kell elképzelnie, hogy már meg is van a helikoptere, de nem árt, ha az e célból kapott varázskövet is gyakran simogatja.
Kuthy Ágnes rendezése megemeli a mesei alapanyagot. A szöveg és a rendezés viszonya kétféleképpen is értékelhető. Örülhetünk, hiszen a hírek szerint nagy az érdeklődés az előadás iránt, így a könyv rajongói bemennek egy igényes és szép bábelőadásra. De gondolhatunk arra is, hogy ez a látványvilág kapcsolódhatna igényesebb irodalmi anyaghoz – és kevesebb nézőhöz.
Az előadás egyszerű, természetes anyagokkal, manuális technikákkal teremt változatos látványvilágot. Ez a kézműves, kütyüket nélkülöző világ már önmagában egy (direkt üzenet nélküli) jó üzenet.
A legfontosabb alapanyag a papír. Nyers papírból készült a háttér három forgóajtóval és a három doboz is, amelyből a színészek a különböző helyszíneket megteremtik. A papír háttérre rajzolnak, egy éles vágóeszköz segítségével réseket vágnak bele, amelyeken a tündérek bekukkantanak, közben virágminta is kirajzolódik, máskor a téli tájban papírkorcsolyázók hasítják a papírjeget.
Bátor döntés az is, hogy az előadás színvilága visszafogott, fehér, világosbarna, bézs alapszínekkel. Toby gyereknagyságú bunraku bábját is ezek a színek uralják. Hozzá képest a két tündér aprócska és színes.
Az előadásban többször használnak árnyjátékot. A legszebb az, amikor a színészek kihoznak a színpad szélére egy házikót, és a nézőtér felől mutatják meg, hogyan is működik ez az árnyjáték, hogyan érik el, hogy a körhinta forogjon, a piros helikopter repüljön, hogyan kell lámpával megvilágítani az apró díszletelemeket, hogy a színpad hátsó falán megjelenjen kinagyított, színes képük. Vagyis lényegében leleplezik a varázslatot, de úgy, hogy az mégis varázslat tud maradni. Hasonlóan szép megoldás, amikor (valószínűleg mágnesek segítségével) a báb kicsi változata „magától” mászik fel a papírhegyre. Itt is megmutatják a másik oldalt, lehetőséget adnak a látvány megértésére is.
A három színész, Krucsó Júlia Rita, Fülöp József és Lendváczky Zoltán bizonyos jelenetekben közösen mozgatják Tobyt, a bábra és egymásra is figyelve, finom összmunkával. Többnyire azonban Lendváczky Zoltán Toby mozgatója, a másik két színész narrátorként, Krucsó Júlia Rita tündérként is jelen van, és nekik köszönhető a rajz- és árnyjáték is. Mindhármuk játékát olyan empátia és a mesehőshöz való természetes odafordulás jellemzi, amitől a néző is úgy érzi, hogy itt most közösen kell megoldaniuk Toby problémáit.
Ebben a színvonalas „csomagolásban” a történet tanító jellege és hurráoptimizmusa is jobban fogyasztható. Azt sem bánjuk, hogy az a bizonyos piros helikopter a végén tényleg elröpül a fejünk fölött. Még ha nem is egy nikkel szamovár.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
A Titoktündér (Budaörsi Latinovits Színház, Ciróka Bábszínház)
Beck Andrea azonos című könyvét színpadra alkalmazta: Dobák Lívia és Kuthy Ágnes
Szereplők: Fülöp József, Krucsó Júlia Rita, Lendváczky Zoltán
Dramaturg: Dobák Lívia
Díszlet: Sári Miklós
Jelmez: Jakob Nóra
Zene: Pirisi László
Rendező: Kuthy Ágnes
Budaörsi Latinovits Színház, Ifjúsági Klub, 2020. január 23., kb. 50 néző
