A só, Az Ördög és a sárkány

Kámfor Zenés Bábszínház

Stuber Andrea
2021. július 17.

 

A kámfor áttetsző, kristályos anyag erős illattal. Már szobahőmérsékleten is szublimál, vagyis eltűnik. Érdekes elnevezés egy bábszínháznak. A Kámfor Zenés Bábszínház kétszemélyes formáció, illetve mostanában látszik három főssé bővülni. Alapembere Horváth Szervác Sándor, a mesélő. Társa (esetünkben) a gitáros Lengyel Levente és a billentyűs Kasó Máté.

Horváth Szervác Sándor, Lengyel Levente

Horváth Szervác Sándor marionettbábokkal dolgozik, amelyek a Manufaktor Artlaborból kerültek ki. Egyszerű, kis méretű (20-30 centis) vezetőpálcás, négy zsinóros marionettbábok ezek. A figurák kezeit és lábait tudja mozgatni a játékos. Nem olyan pazarul komplex bábozás ez, mint amit mondjuk Sarkadi Bence művel, akinek marionettbábja maga is egy marionettbábbal játszik, de azért kedves és ügyes. Amikor például Horváth Szervác Sándor királybábja nekihevül, akkor felháborodásában úgy teker a lábaival, mintha biciklizne. Lényegében egyszemélyes bábozást mutat be a Kámfor Zenés Bábszínház, és ilyen esetekben úgyis minden a játékos személyiségén, vonzerején, figyelmén, talpraesettségén és kontaktusteremtő képességén múlik.

Horváth Szervác Sándor megnyerő, magabiztos fiatalember. Kackiás bajuszt visel, amit megfelelő pillanatban megpödörni sem restell. Jól bánik a hangjával, széles regiszterben beszél a különböző figurák alakjában. Nem téveszti szem elől a nézőgyerekek reakciót, adott esetben a kívánságaikat. Férfitenyérnyi méretű marionettjeivel 15 perces kis mesedarabokat játszik el, amihez a két muzsikus a kísérőzenélésen túl olykor résztvevőként is hozzájárul. Nem nagy és bonyolult vállalás a Kámfor Zenés Bábszínházé, tisztességgel teljesítik.

A verőcei Művelődési Ház Duna-parti udvarán zajlott fellépésük A só című előadással kezdődött, amelyben hozzávetőleg szó szerint hangzik el a Benedek Elek gyűjtötte Magyar mese- és mondavilág című kötetben szereplő  verzió. (Felvezetésül a Magyar népmesék rajzfilmsorozat szignálját adták hozzá a zenészek.) Az ismert mese nem túl távoli rokona a Lear királynak, nem is tudni, melyik az idősebb. Mindenesetre A sónak boldog vége van, ellentétben a shakespeare-i történettel.

A játék kerete a színház kerete: dobozbábszínház – a kerekei azt sejtetik, hogy egy utazóládába belefér cakumpakk az egész. A részletek iránti fogékonyságra utal, hogy Horváth Szervác Sándor bordó ingével megegyező színű a függöny, sőt a két zenész is, bár különböző mintás inget hord, szintén harmonizál a bordóval. A doboz belül, oldalt (királyi) várfalat mintáz, a hátsó front pedig változtatható: mikor, milyen háttér illik a cselekményhez. A doboztól kis függőhíd vezet az erdei részdíszlethez, ahol odvas fa látható, vagy inkább csak az odva. Ide menekül az elűzött legkisebb királylány, aki csak annyit bírt mondani a király atya érdeklődésére, hogy ő apukáját úgy szereti, mint a sót. (Itt a Lear király effektus-defektus.) És mivel magassarkú cipőben volt, amikor kirúgták otthonról, kicsit nehézkesen mászik fel a háttérkép fájára, hogy némi gyümölcsöt szedjen magának, amikor már éhes.

A szomszéd királyfi úgy jön – a Hej, Dunáról fúj a szél dallamára –, hogy a játéktér előtt ülő kisgyereknézők fején lépked. Aztán gyorsan hazaviszi az erdőben talált, kitagadott királylányt. Papot hívnak, összeházasodnak és majdnem rockra ropják a lakodalmi táncot. Szerencsére ebben a mesében az öreg király jobb belátásra térítése is könnyen megy – elég az ünnepi ebédre sótlan menüt adni neki –, tehát semmi nem állhatja útját az általános boldogságnak.

A második kis darabnak még soványabb a története. Főhőse az Ördög, 472 éve nem találkozott senkivel, és most már nőt akar. Kinézi magának az előző mesében megismert királylányt, immár királynét: őt szeretné elrabolni. Csakhogy rögtön riválisa is támad a Péter nevű sárkány személyében. Péter olyan marionettbáb, hogy nem keresztben áll fent a faléce, hanem hosszában, ettől különösen látványos a hullámzó közlekedése. Horváth Szervác Sándor szívesen kiviszi a Sárkányt a közönség soraiba. Megröpteti a bábot, amelynek törzse élénk színű és szőrös – szívesen simogatják meg a gyerekek. Rövid úton afféle kabalává válik ez: akinek sikerül megérintenie a sárkány hasát, annak biztosan jó napja lesz.

Az Ördög és sárkány megvívnak az elrabolandó asszonyért, de a kő-papír-olló és a parázson járás mérkőzésük is döntetlennel zárul. Végül együtt mennek a palotába, ahonnan a királylányt már elrabolta egy harmadik aspiráns: Pál, a varázsló. Tőle szerzi meg az Ördög és a sárkány a fogolynőt, és becsületesen visszaszolgáltatják az ifjú királyférjnek. Majd békével elrepülnek. Asszonyra nem sikerült szert tenni, de Péter sárkányban barátra talált az Ördög. Az is valami. Nem kis valami.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

A só, Az Ördög és a sárkány (Kámfor Zenés Bábszínház)

Mesélő: Horváth Szervác Sándor
Zenészek: Lengyel Levente, Kasó Máté

Verőce, 2021. július 3., kb. 35 néző