A világbéke lámpása

aladdin11

Aladdin (Noir Színház) 

Tarján Tamás, október

aladdin5A mese, azt mondják, olyan műfaj, amelyben előbb kizökken, majd bizonyos tipikus fordulatok sorozatát követően helyreáll, sőt a korábbinál harmonikusabbá válik a világrend. Az Ezeregyéjszaka közismert meséiből készült feldolgozásban ugyan akadnak kisebb bibik meg csunyus ármánykodások, de kizökkenésről szó sincs. Maga a szultán sem szeretné, ha ilyesmiről tudósítanák: egy „Hallgass!” csitítással elejét veszi a rossz hírnek. A Mesélő (Csutorás Bánk, felvételről) visszhangosra távolított-lassított, űrbéli szóval ismerteti a történet legfontosabb tudnivalóit, s a Noir Színház előadása mintha csak 3D-s rajzfilmet igyekezne forgatni, hűségesen elhelyezi a térben az egészet. Követi a mondottakat vagy indul a várható irányába. Még a megpróbáltatáson is mosolyognak, akiket ér. A konfliktusok összehúzzák magukat kicsire. E kizökkenéstelen világot a kisgyermek nézők elkerekült szemmel, de szinte bármiféle reakció (közbekiáltás, nevetés, kommentálás) nélkül nézdegélik.

aladdin7A társulat művészeti vezetője, az Aladdinban öt feladatnak is eleget tevő Iványi Árpád eredeti hivatása és eddigi legvisszhangosabb sikerei területén: szcenikusként nyújtja a legtöbbet. Fénykép-kiindulású, rőtes-narancsos színezésű nagyszabású díszlete igen szép, bár kissé merev, képeskönyvszerű keretet biztosít. Majdnem valamennyi szereplő roskadozik a pompásabbnál pompásabb keleti jelmezek alatt. Csak Aladdin szegényes körülmények közt tengődő anyjának, a Boldizsár Ildikó által pasztellben és szordinóban tartott Emnának nem jutott, hiszen nem juthatott dús öltözék. Egyébként valamennyi ruha erőteljes vagy tarka színekkel babonázza a közönséget. Éjfekete társul a vérvörössel a gonoszon, pipázó vándorcigányasszony rikító kendőit viseli a démoni mágus jósnő-segítője. A szultánnak színarany palást, turbán dukál, viszont eltúlzottan jelmezbáli, hófehér szakállát nem tudjuk mire vélni egy olyan megjelenítésben, amely a legkevésbé sem él karikírozó, ellenpontozó humorral. Jázmin, aki kötelező határidős férjhezmenetele miatt búslakodik, amíg nem fordul száznyolcvan fokot a helyzet, első díjat érdemelne egy Ezeregyéjszaka-divatbemutatón. Még az egy szál nadrágján kívül bizonyára kevés gönccel bíró, meztelen felsőtestű Aladdin is csupa lánc, érme, ékszer, amikor visszatér a kincses barlangból. Füzér, forgó, flitter mindenkin: ez a csillogás kedvez a lüktető világítási effektusoknak, háttér-installációknak. Az égbolt csillagai is drágakövekként villannak.

aladdin3A szöveget az Ezeregyéjszaka meséi (fordításai) nyomán író, a művet színpadra alkalmazó Iványi jó tagolású, stilárisan semmivel sem hivalkodó történetet kreált – rendezőként viszont kevés ötlete támadt, és színészeit sem hozta kedvező játékszituációkba. A legemlékezetesebb megoldás a főalak elindulása a barlangba. Aladdin a váratlanul összehúzott színházi függönnyel találja magát szemben. Felőlünk indul, kissé a mi képviselőnk. A függöny a titkos üreg egyik szája, s mikor megnyílik, mögötte tárul fel az ezúttal megelevenedő díszlet másik bejárata, majd a bőség trezorként ható kamrája. Vérbeli színházi pillanat, jó lenne belőle sokkal több. S vérbeli színházi viszonylat – kár, hogy ez esetben sem hosszú a lista – a mágus irtózatosan magas termete és az oldalán görnyedező, fele akkorának ható boszorka-jósnő alacsonysága közti feszültség. Anga-Kakszi István a szövegmondás felcsapásaival is meg-megemeli a kosárlabda-centernek beillő Jafar-figurát, Weisz Ildikó (Zohra) gunnyad, töpörödik, amikor csak teheti.

aladdin8Harcsik Róbert a második gyermekkor határára érkezett vénecske szultán, Menczel György kivetítésben látott film-dzsinn: összefont két karja a kifejező eszköze. Balla Regina annyit tehet, hogy mesei szendeként, egy szívesen alkalmazott operettes kézmozdulattal megmutatja a történet primadonnáját, Bakó Krisztián kamaszosan fürge Aladdin-bonvivánjának már a história felénél engedve.

Igényes kivitelű, ám illusztratív jellegű előadás ér véget egy óra teltével. Azt halljuk: Allah végtelen bölcsessége folytán, a barlangból felszínre hozott csodás lámpásnak, a belőle kiszabadított jóságos dzsinn mindenhatóságának köszönhetően elérkezhetne a világbéke és az emberek egyenlősége. Sajnos, mint tudjuk, Aladdin kénytelen a hatalommániás Jafart tömöszkölni a derék dzsinn helyére a lámpásba (a találó hangeffektusok egyikeként dörömböl is a fogoly), a szultán pedig újabb tízezer évre a barlangba viteti, ott őrizteti a csodalámpát. A gyermek nézők Aladdin és Jázmin boldogságának örvendenek (tapsrend után még fényképezkedni is lehet a színészekkel), így csak a felnőtteknek kell beletörődniük: a világbéke és a teljes egyenlőség még legalább további tízezer évet várat magára.aladdin10

Tarján Tamás

(Színházi Kritikusok Céhe)

Aladdin  (Noir Színház)

Játsszák: Bakó Krisztián, Balla Regina, Anga-Kakszi István,

Weisz Ildikó, Boldizsár Tünde, Harcsik Róbert/Csutorás Bánk, Menczel György

Írta és színpadra alkalmazta: Iványi Árpád

Koreográfus: Kósa András

Hangmérnök: Csutorás Bánk

Smink: Lakos Nikolett

Díszlet, jelmez: Iványi Árpád

Producer: Fábián Géza

Rendező: Iványi Árpád

Noir Színház (Duna Palota), 2016. október 2., 90 néző

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból