Bagolykisasszony meséje (Bóbita Bábszínház)
Stuber Andrea, június
Az együttállások kedvezőek. Az előadás alapja a képzőművész és író Szécsi Magda cigánymeséje. Színpadra Kárpáti Péter írta, aki a cigány mítoszvilágnak és a drámának is avatott szakembere. A bemutatót Perényi Balázs rendezte, akiről annyit már mindenképpen megtapasztaltunk, hogy tud jól dolgozni színházcsinálókkal. Mindezek az alkotások és alkotók a legjobb helyre kerültek a pécsi Bóbita Bábszínházban, ahol eleve úgy képes kezdődni egy-egy előadás (nem csak épp ez), hogy a színészek kijönnek a színpadra és zenélnek teljes szívükből. Ebben ez alkalommal Kovács Áron Ádám van segítségükre, aki a produkció muzsikájába vérpezsdítő cigány népzenét is beledolgozott. Tangóharmonika, gitár, kanalak, kanna – pazar vircsaft.
A Bagolykisasszony meséje történet és a történet kerete is egyben. Álom és való, heverés és vándorlás, ábrándozás és párkeresés. A főhős, akinek mesélnek, Orsós János és Orsós Jánosné Roxána nevű kislánya. Igazi kislányforma színésznő játssza őt Nagy Kata személyében, virágos szoknyában, rózsával a hajában. Aludni megy éppen az ágyába, színes ágyneműjébe, amelynek takaróján egy ló vágtat mint minta. A kislány barátnője, képzeletbeli társa vagy egyszerűen alvóállatkája egy bagoly, a bagolykisasszony, akinek képében Várnagy Kinga elegáns zöld nyakláncot kezelve borzolgatja feje körül a bagoly szárnyát, tollait.
A fejdísz egyébként is báb-, illetve figuraformáló tárgy az előadásban. Jiget, a magányos királyfit is fejdísz jelöli teljes életnagyságú alakjában. Amikor kisebb, bábformában mutatkozik, akkor bájos karakterességgel hasonlít a szerepet játszó Kalocsányi Gáborra. És van még egy legkisebb alakja is, akárcsak lovának, Yüknek, aki szintén királyfikolléga, csak őt egy varázsló lóvá változtatta. Szerencsére a varázsige kimondása közben váratlanul tüsszentenie kellett a varázslónak, és ebből a gikszerből adódóan Yük néha képes átmenetileg újra emberalakot ölteni, ilyenkor imponálóan egészben Czéh Dánielnek mutatkozik.
A Bagolykisasszony meséje szerint Jignek és Yüknek vándorolnia kell a világban, hogy Jig feleséget találjon. A párválasztás lehető legegyszerűbb verziójával próbálkozik: az a hozzávaló lány, aki látja lova, Yük szemében az aranyhalakat. Van abban valami mulatságos, életrevaló türelmetlenség, hogy a fiatalember nem vacakol sokat a jelöltekkel. Mielőtt egyáltalán ismerkedni vagy udvarolni kezdene, in medias res megkéri a hölgyeket, hogy nézzenek a ló szemébe. A gyémántkörmű királykisasszony, akinek csak a saját szépségéről és a szerelemről szabad beszélni – akár Cyrano Roxane-jának –, hamar elbukik. A táncoslábú aspiráns – akit csodálatos, két darabból álló balett-táncosnőnek tervezett Grosschmid Erik – szintén nem megy át a vizsgán. És a harmadik, mézillatú, állólámpa-szoknyájú menyasszonyjelölt sem az igazi.
A kissé rendetlennek ható színpadkép a piros bútordarabjaival tesz erősebb benyomást, de központi eleme egy nagy ruhaszárítóra emlékeztető állvány, amely tulajdonképpen forgószínpadként funkcionál. Ennek függönye mögött bonyolíthatók le cserék, váltások, akció-előkészületek. Némely hétköznapi, gyerekszobai tárgyak olykor szellemesen bekapcsolódnak a mesébe, mint a már említett esetben, amikor a mézillatú leányka szoknyáját az állólámpa ernyője adja ki. Vagy amikor az utazás során Roxána barna pokróca hegyet „játszik”, a mögüle kibukkanó fehér kispárna pedig havas csúcsot. Ebből a fajta virgonc leleményességből többet is elbírna az előadás.
A három párkeresési kudarc után hirtelen megszakítja Jig meséjét egy másik történet, Yük lóé, az elvarázsolt királyfié. Hőseink elmennek Fájdalomországba, hogy meglátogassák Yük szüleit, akik emberfeletti méreteikkel behozzák a felnőttperspektívát. Szakállt kell levágatni és kemencébe ugrani – erre van szükség ahhoz, hogy az elvarázsolt királyfi visszaváltozhasson emberré. Nem lehet ez probléma a férfibarátság keretei között.
A darab szeretnivaló slusszpoénja, hogy Jig és Yük végül felkeresik az alvó Roxánát, aki felébredvén meglátja a ló szemében az aranyhalakat. De nem Jig, hanem Yük dobogtatja meg a szívét. Jig királyfi hiába volt látszólag a hősszerelmes szerepkörre kijelölve a darabban, végül a Bagolykisasszonnyal kell beérnie és ők ketten amolyan táncoskomikus-szubrett második párost alkothatnak a fináléra.
A szerelem egy nagy titok, nem lehet irányítani – szögezi le a Bagolykisasszony. A szánkból vette ki a szót.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Bagolykisasszony meséje
Szécsi Magda meséi alapján bábszínpadra írta: Kárpáti Péter
Játsszák: Nagy Kata m.v./Vadon Judit, Várnagy Kinga m.v., Czéh Dániel, Kalocsányi Gábor, Matta Lóránt, Papp Melinda
Báb- és díszlettervező: Grosschmid Erik
Kivitelezők: Bódiné Kövecses Anna, Fekete Hajnalka, Thébesz Veronika, Nagy Kovács Géza, Kapási Ferenc
Zeneszerző: Kovács Áron Ádám
Rendező: Perényi Balázs
Bóbita Bábszínház, 2016. június 12., 23 néző
