Ha eljő az Égi Király (Fabók Mancsi Bábszínháza)
Stuber Andrea, december
Úgy sejtem, hogy a betlehemezés szokása vidéken, falun bizonyára él még, városban azonban ritkán találkozni vele. (De lehet, félrevezető a személyes tapasztalatom; jómagam Pesten soha nem láttam ilyet. Igaz, hogy a gyerekkorom történelmi időszaka nemigen kedvezett a betlehemi játékoknak, de ne menjünk ilyen messzire.)
Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád a Bethlen Téri Színház nézőterénél már várják az érkező gyerekeket, énekszóval, zenével, betlehemi jászollal a kézben. Kicsit nagy ez a terem, túl tágas a tér, bizonyára ezért van szükség mikroportra is – mindez nem kedvez a produkció meghittségének, ünnepi intimitásának, de valószínűleg nem létezik olyan hely és idő, amihez Fabók Mancsi ne tudna tökéletesen alkalmazkodni. Minden körülmények között megtalálja az optimális hangot, bárhol felveszi a fonalat, kapcsolódik, reagál, fellendít, jókedvre derít, magával sodor. Itt is azonnal kedves előzékenységgel fogadja és ülteti le az elkéső nézőket.
Ekkor már Betlehemben vagyunk, ahol egy rissz-rossz istállóba befogadták mégis Józsefet és a várandós Máriát. Még nem tudjuk, hogy a földön heverő furcsa tárgyak mind megelevenednek majd. Sok szőrös subát látunk, meg különös kosárkákat, amelyek később emberbábfejekké lényegülnek át ügyes kezekben. A fehér pendelyes színésznő – akinek övéből kivilágít a mikroport telepének piros fénye – elmeséli a jól ismert születéstörténetet a maga csöppet ironikus, reflektált, életteli módján. Keresztes Nagy Árpád szekundál hozzá, szolgáltatja a zenét kecskedudán, kobozon, mikor min a sor. Kettejük összjátékában kitüntetett helye van az évődésnek.
A produkció bájosan magán viseli a vásári bábjáték jegyeit: jellegzetes humorforrás például, hogy a legidősebb pásztor rosszul hall, így rendre félreérti a hírhozó Gábriel arkangyal szavait. Bosszankodik is az angyal, hogy máskor az ilyesmi rutinmunka, most viszont mennyit kell vesződnie a süket öreggel. (Ez szintén tetszetős humorforrás ugyanis, a játék nyelvi regisztere, amelybe váratlanul kerülnek be profánul mai elemek.) Az öreg pásztor kedélyét mindenesetre nem csorbítja, hogy őt egy „spániel” látogatta meg, aki tudomására hozta a „Rézmuska” születését. A három pásztor betétje különösen fontos az előadásban, hiszen ennek folytán kapunk itt egy megszívlelendő életvezetési tanácsot: ne etessük a bennünk élő farkast, amelyik a negatívumokból táplálkozik: a félelemből, az irigységből, a rosszindulatból és hasonlókból.
Fabók Mancsiról többen és többször leírták már, hogy rendkívül fogékony a közönségre. Elképzelhetetlenül könnyedén teremt kapcsolatot a publikummal, akár együtt az egésszel, teljes létszámában, de külön-külön is, ha úgy adódik. Természetes derűje és keresetlen modora pontosan kidolgozott előadásmóddal párosul: ízzel, színnel, lendülettel, tökéletesre fejlesztett gesztusokkal mesél. Bravúrosan ad különböző hangot a különböző figuráknak. Amikor a szürkére festett kosárkák egy flitteres rongy mögül kidugva fejüket a betlehemi királyokká változnak, akkor a színésznő mindegyikhez másik orgánumot társít. Nagyon valószínű, hogy adott esetben simán elhitetne a fülünkkel akár egy tucat különböző embert is, vagy mondjuk 101 kiskutyát.
Amikor Mária elaltatni próbálja a kisdedet, sokáig nem boldogul. Ekkor a színésznő azonnal közösséget teremt a nézőtéren ülő anyukákkal, akik szintén éltek már meg ilyesmit. Azután Szűz Máriánknak mégis sikerül valamiképpen kommunikálnia az újszülöttel. E különös párbeszéd révén megismeri a jövőt: a Jézus életében és halálában elkerülhetetlenül bekövetkezendő eseményeket. Ezt a szép, lírai betét Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád néhány lágy textil animációjával adják elő, s a képlékeny anyaggal líraian megjelenítik a főbb motívumokat, beleértve a keresztutat, a keresztről levéltelt, de még a pietát is.
Én mindig bizonyos nyugtalan empátiával gondoltam József szerepére ebben a történetben, ezért számomra különösen jóleső befejezés a rá és az ő érdemeire irányuló gyengéd figyelem az előadás végén.
Távoztunkban valószínűsíthetjük, hogy ezen a karácsonyon lesznek olyan kisgyerekek, akik a szentestén kacarászva örülnek majd a Rézmuska születésének.
Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Ha betér az Égi Király (Fabók Mancsi Bábszínháza)
Magyar népi betlehemes játék
Előadják: Fabók Mariann, Keresztes Nagy Árpád
Bethlen Téri Színház, 2018. december 9., kb. 30 néző
