Fehérlófia
Ciróka Bábszínház
Turbuly Lilla
2022. március 12.
Veres András rendezőt nem hagyja nyugodni a Fehérlófia-történet. Legalábbis erre utal, hogy kilenc évvel a Budapest Bábszínház emlékezetes nagyszínpadi bemutatója után ismét megrendezte. Most egy kisebb bábszínház kistermében, tizennégy színész helyett eggyel. Vagyis elkészítette a monodrámaváltozatot, amelyben – ha jól számoltam – Lendvánczky Zoltán tizenhárom szereplőnek ad hangot.
Testet Grosschmied Erik teremtett nekik, abból a három anyagból, amelyeket Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró már a nevében is képvisel, vagyis fából, kőből és vasból. (Jó, a kő valószínűleg csak annak látszik, különben Lendvánczky Zoltánnak erőművésznek is kellene lenni, annyit emelgeti őket.) Letisztult, természetes, sokféleképpen variálható látványvilágot hozott létre, melyben az ember, Fehérlófia filigrán fabábja a legtörékenyebbnek látszó szereplő. A rosszbarátok, Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró bábja ehhez a finomsághoz képest jóval darabosabb felépítésű, egyszerre ijesztő és mulatságos, ahogy Hétszünyű Kapanyányimonyók figurája is. És hogy ebben a természet közeli világban legyen valami mai utalás is, a sárkányfejeket konzervdobozok jelzik.
Veres András most nem Szálinger Balázs meseátiratát használta, maga készítette a szövegkönyvet, monodrámához illő hosszúságba, kb. hatvan percbe sűrítve a kalandok sorát. Annyi mindenről szól ez a történet: anya-gyermek kapcsolatról (tényleg, ki volt és hova tűnt Fehérlófia apja? ebben a változatban erről nem esik szó), elengedésről, megküzdésről, csalódásról, párválasztásról. A felnövéstörténeten túl ott van benne a felnőtt, csalódásokon túlesett ember is, különösen abban a szálban, amikor a három „barát” sorsára hagyja Fehérlófiát az alvilágban, ahová később majd ő zárja be őket, nincs tehát megbocsátás, kőre kenyérrel visszadobás.
Az átirat nyelvileg közel hozza a szöveget a mai gyerekközönséghez, időnként kiszólásokkal, rövid magyarázatokkal segíti őket, mégsem könnyíti el túlságosan a nyelvezetet. Egy kis hiányérzetem maradt: az anya elvesztésén egy frappáns mondattal, ám meglepően gyorsan és könnyedén lép túl a szöveg: mindenki ment a dolgára, az anya meghalni, a fiú hőstetteket véghez vinni (az idézet nem pontos).
Az előadás azonban ettől eltekintve kifejezetten jó arányban adagolja a humort és a mélységet. A kásarablós részeknél vagy az első két királylánnyal való találkozásnál szinte folyamatos a nevetés, a griffet saját húsával etető résznél ritkul a levegő.
Lendvánczky Zoltán ebben a szerepben egyaránt kamatoztathatja bábos és élő színházi tapasztalatát. Egyszerre kell kint és bent lennie: mesélőként kívülről reflektálni és belülről megmutatni az egyes szereplőket – időnként egyszerre kettőt vagy hármat is. Magabiztosan vált, nem csúsznak össze a szereplők, ha csak néhány vonással is, de arcot ad mindegyiknek. (Ez alól csak a két hisztis királykisasszony kivétel, de az, hogy ők egybemosódnak, inkább rendezői döntés – nem véletlen, hogy Fehérlófia mindkettőt piros almává változtatja.) Természetes játékával viszi magával a nézőket, legyen szó humoros, lírai vagy feszültebb jelenetről. A sok apró ötlet, kreatív eszközhasználat olyan benyomást kelt, mintha ott, abban a pillanatban születne meg, erősítve ezzel a mesélés itt és most jellegét. Csak két példa az ötlettárból: a főzéshez rakott tűz lángjait az ujjak mozgatása jelzi, és a maradék kásának is lesz helye: rizs helyett azzal szórják meg a fiatal párt az előadás végén.
Rozs Tamás és Kis Dávid zenéje a legjobb értelemben szolgálja a játékot, háttérben marad, mégis hangulatot teremt. Az egész előadásra igaz, hogy minden részében átgondolt, míves munka, gyerek és felnőtt nézőnek egyaránt élmény. A Ciróka kistermében sajnos a hátsó sorokból nagyon kell az embernek (hát még egy kisgyereknek) nyújtogatni a nyakát, hogy lásson, pedig kár minden elmulasztott pillanatért.
Turbuly Lilla
(Színházi Kritikusok Céhe)
Fehérlófia (Ciróka Bábszínház)
Játssza: Lendvánczky Zoltán
Tervező: Grosschmied Erik
Zeneszerzők: Rozs Tamás és Kis Dávid
Rendező: Veres András
Ciróka Bábszínház, Kisterem, 2022. február 26., kb. 70 néző
