Nem hervad

nyito

Rózsa és Ibolya

Vaskakas Bábszínház

A Rózsa és Ibolya meséje – amelyről cím alapján nem is lehet eldönteni, miről szólhat – régóta népszerű. Ebben minden bizonnyal Arany Jánosé az oroszlánrész. (Bár azt ma már aligha tekinthetjük PC-nek, ahogy ő a király második feleségéről mint vasorrú bábáról és gonosz mostoháról nyilatkozik.) Jutott újmódi babér Gimesi Dórának is, aki akkor készítette el a maga Rózsa és Ibolya-verzióját, amikor 2012-ben dramaturgnak érkezett a Budapest Bábszínházba. Ott is jött létre az ősbemutató Kovács Géza rendezésében.

Pár éven belül Bartal Kiss Rita is színre vitte a Vojtina Bábszínházban, Barnák László pedig Szegeden. A debreceni nézők nemsokára újra találkozhattak a mesedarabbal, amikor a Csokonai Színház tűzte kamaraszínháza műsorára, Tengely Gábor rendezésében. (Ráadásul Rózsával és Ibolyával a címszerepekben: Rózsa László és Mészáros Ibolya felléptével. Itt írtunk róla.) Eltelt azóta hét év, és Tengely Gábor most ismét megrendezte a Rózsakirály fiának és a Tündérkirály lányának viszontagságos szerelmi történetét, ezúttal Győrben, a Vaskakas Bábszínházban.

A Vaskakas nagyszínpadát háromszintes építkezési állványzat szegélyezi, kerítésen táblák is jelzik: építési terület, belépni tilos. (Itt jegyzem meg, jó érzés, hogy Tengely Gábor biztos kézzel alkalmazza adott színpadi eszközeit az adott közönség számára. A kerítés ugyanis egyszer-kétszer eldől, leborul rémisztő nagy zajjal. De mivel a rivaldára merőlegesen áll, s így látjuk is a dőlés ívét, nem ér egyetlen gyereket sem váratlanul a robaj. Inkább mint az ijesztés szakos filmek esetében: nézzük a zuhanást és várjuk a puffanást.)

A Horváth Bálint és Tengely Gábor tervezte díszlet egyáltalán nem ígéri Tündérországot, pedig odakeveredtünk, Vitányi-Juhász István csatából érkező Rózsakirályával együtt. Az első kép ködös, sötét. Két katona forma ember settenkedik, Bora Levente és Bársonyosi Dávid, akik aztán majd gyorsöltözések közepette váltanak rendre figurát. Hol a Rózsakirály, hol pedig Varjúháj, a Tündérkirály (Szukenyik Tamás) fegyveres erőinek képviseletében mutatkoznak, puskára emlékeztető hosszú csővel a kezükben. A háborús színtérnek látszó színpadon kibontakozó Tündérországgal nyilvánvalóan gond van. Lerombolták vagy lepusztult, mindenesetre alapos felújításra szorul, és az átépítés alatt üzemel ugyan, de nem túl áldásosan.

A két uralkodó közt rögtön feszültség támad – röpködnek a szidalmazó szavak: „tündérfajzat, szárnyas szörnyeteg” –, s a Rózsakirály csak úgy menekülhet el az ellenséges terepről, ha megígéri, hogy Varjúhájnak adja a birodalmából azt, amiről nem tud. Hosszabbra tehető harci távollétéhez képest indokolatlan magabiztossággal jelenti ki, hogy nincs semmi olyasmi az országában, amiről ő ne tudna. Pechére azonban van: újszülött kisfia. Ráadásul ebben az előadásban már felesége sincs, csak anyja – Rab Viki –, meg ez a gyerek: Rózsa (Urszinyi Ádám). Nem csoda, ha Rózsakirály űrt érez, mondhatatlan űrt. A csecsemő a szerencsétlen alku következtében Varjúhájhoz kerül, ott nevelik cselédnek. Együtt cseperedik a király lányával, Ibolyával (Bánky Sára). De 16 évessé érve feleségül csak akkor kérheti, ha kiállja a három próbát, amelyet Varjúháj gonosz és hataloméhes felesége – akinek neve sincs, csak per Mostoha – talál ki a fiú vesztére. De legalább vasorra nincs az ambiciózus asszonynak: kifejezetten bombanő, Dunai Júlia alakításában.

Bársonyosi Dávid, Bora Levente

Urszinyi Ádám Rózsa királyfija enyhén elrajzolt, kicsit groteszk figurának hat. A Kaposváron, Kéri Kitty osztályában végzett fiatalember karakterszínészt ígér. Mellette Bánky Sára szemüveges, mobiltelefonból okoskodó Ibolyája sem hagyományos királylánytípus – kettejük szerelme két, nem problémamentes gyerekkorú ifjonc támogató egymásba kapaszkodása. Valószínűleg jobbak lesznek a szüleiknél, bár esetünkben evvel nem mondtunk sokat. Az itt megismert birodalmak nem tűnnek békésnek. Rózsáék színe a piros, a Tündéréké a zöld. A fiatalok az ártatlanok fehér színére vetkeznek. Rózsa királyfi fehér atlétáján a vörös rózsa formájú apajegy nem a Lancaster-házat idézi, hanem egy lőtt sebet. Menetközben jó szolgálatot tesz az építkezéshez használt fólia: nemcsak felölteni lehet, de ha a színészek végighúzzák a nézőtér és a felugráló nézőgyerekek fölött, akkor vízfelületnek is megteszi.

Bánky Sára, Urszinyi Ádám

Az előadásban Tarr Bernadett markáns zenéje hallik, plusz enyhe áthallásokat foghat a fülünk. Kemény világot jelenítenek meg előttünk. Hálás vagyok Varjas Zsófia jelmeztervezőnek, amiért a Rózsakirály embereinek piros öltözékére kisebb-nagyobb pomponokat varratott. Ezek a bordó, illetve narancssárga buborékok mégis behozzák az előadásba a játékosságot és a meseszerűséget.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Rózsa és Ibolya (Vaskakas Bábszínház)
Szereplők: Vitányi-Juhász István, Rab Viki, Urszinyi Ádám, Bora Levente, Bársonyosi Dávid, Dunai Júlia, Szukenyik Tamás, Sebestény Bernát
A magyar népmese különböző változatainak és Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával írta: Gimesi Dóra
Dramaturg: Pallai Mara
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Koreográfus: Fejes Kitty, Fitos Dezső
Jelmeztervező: Varjas Zsófia
Díszlettervező: Horváth Bálint és Tengely Gábor
Mozgóképtervező: Varga Vince
Fénytervező: Szondi György
Rendező: Tengely Gábor

Győr, Vaskakas Bábszínház, 2024. május 6.

SpirituszOnline logo


Örülne, ha megkapná a legfrissebb cikkeinket?

Akkor iratkozzon fel MOST a cikkajánlónkra és minden hétfőn reggel megkapja a kávéja mellé a legfrissebb cikkeinket!

Nincs levélszemét!

Ez is érdekelheti: ajánló, az elmúlt 3 hónap legjobb írásaiból