Marvin messzelátója
Unicorn Theatre – World Wide Fund
Papp Tímea
2021. július 31.
Az a madárfób, aki megnézi a Marvin messzelátóját, nem válik azon nyomban madármánná, de valamivel talán toleránsabb lesz tőle. A londoni Unicorn Theatre és a World Wide Fund (WWF) együttműködésében jött létre a Marvin messzelátója című előadás, amelyet elsősorban iskolákban játszanak. A produkciót augusztus 8-ig tették online elérhetővé, így képet kaphatunk arról, hogyan lehet a pedagógiai célzat és a színházi(as)ság követelményeinek közös nevezőt találni.
Marvin kilencéves, és a szobájában egy befőttesüvegben kukacokat tart. Az anyukája ezt nem nézi jó szemmel, bár valószínűleg kevés anya kezelné a helyzetet fenntartás nélkül. Megkéri a fiát, hogy az iskolába vezető úton legyen szíves, szabaduljon meg tőlük. És minden figyelmeztető mondatban tendenciózusan teljes nevén, Marvin Solomon Cooknak szólítja. Egyszerű eszköz arra, hogy a gyerekember gyomra összeugorjon, de perfektül működik színpadon, színpadon kívül. Reggel van, a készülődés ideje, a szülői noszogatásban nyomatékosító erővel bírnak a „már nagyfiú vagy” és a „mutasd meg, milyen felelősségteljesen viselkedni” kifejezések.
Marvin egyébként a madarak nagy barátja. Nemrég meghalt nagymamája vezette be őt a madármegfigyelés különös világába. A nagyi hiányzik neki, gyakran beszélget vele, elmeséli a legfontosabb híreket, például azt, hogy az anyuka esti iskolába jár, az apuka meg kenyérsütésbe kezdett. Társadalmi érzékenyítésnek sem utolsó ez a két odavetett mondat, hiszen egyik sem nevezhető tipikus elfoglaltságnak. Gyanítom, az angol gyerekek körében sem ez az általános családmodell.
A következő jelenetben máris az iskolában vagyunk, ahol irigylésre méltó a diákok tanórai feladata: térképet kell készíteniük a környékről, ahol élnek. Marvin csöndes, visszahúzódó. Osztálytársa, Cita viszont nagyszájú, mindenről azonnal értékítéletes véleménye van. Ők sorsolódnak egymás mellé, és öreg színháznézőként biztosak lehetünk abban, hogy összecsiszolódnak és barátok lesznek.
A projektmunkához nagy segítséget jelent egy friss születésnapi ajándék, amit még a kórházi ágyon választott ki Marvinnak a nagymama: egy komoly távcső. Citát nem érdeklik a park madarai, hiába a részletes magyarázat például a tollak színéről. Az ismeretterjesztés szépen, organikusan simul a szövegbe és a történetbe, a csupa kedv, lendület és rajongás mondatait ellenpontozzák a foghegyről odavetett ellenkezések. De azért ebben is van oktató-nevelő célzatú helyreutasítás például arra vonatkozóan, hogy csak azért, mert Sir David Attenborough öreg, még nem szabad lecserélni a tévében. Aztán kiegyeznek abban, hogy kellemes a hangja. A lány életében ezzel szemben a PlayStationnek és a karaténak van kiemelt szerepe. Az utóbbinál nincs rajta nyomás, ott kitisztul az agya – és máris megvan Marvin és Cita között az összhang, hiszen ami az egyiknek a karate, az a másiknak a madárfigyelés.
Az eső miatt rohanni kell haza, az érzelmileg és materiálisan is jelentős értéket képviselő távcső a parkban marad. Csak annyit látunk a képernyőn, hogy egy pár piros csizma tulajdonosa felveszi. Mint kiderül, ő a parkőr, ráadásul a pikírt, rosszindulatú fajtából. Nem hiszi el, hogy a távcső Marviné, mert egy ilyen drága eszköz nem lehet egy gyereké. Ha megmondja a pontos modellt, visszaadja. Marvin csak egy módon kerülhet ki a slamasztikából: áll a vizsga elé. Mint a mesékben szokás, itt is három, egyre nehezedő kérdést tesz föl a hatalmi helyzetben levő, és ezek mind madarakra vonatkoznak. Bár a próbát a fiú kiállja, a parkőr nénitől mégsem kapja meg a távcsövét. Nem egyszerűen átveri őt a nő, de még bajkeverőnek, hazugnak, lopósnak is nevezi. (Mivel Nagy-Britanniában is tapasztalható bizonyos mértékben a rendszerszintű rasszizmus, fontos szereposztási döntés, hogy Marvin fekete, a parkőr pedig fehér.) Felmentő seregként megérkezik a már jól ismert piros melegítőben és sárga pólóban Cita (a név és a színek miatt spanyol hátteret érzek a karakternél), és ha nem is karatézza le a parkőrt, de erélyes fellépésének hatására Marviné ismét a jogos tulajdon.
Miközben Cita és Martin összebarátkoztak, a lány rákapott a madárfigyelésre, a fiú pedig lazábban beszél, mondataiba és mozdulataiba is be-becsúszik némi szleng, némi cool. De a jófiúsága, a jólneveltsége is megmarad, ezért kapja meg a parkőr az ajtajára ragasztva annak a ritka rozsdafarkúnak a rajzát, akit a két gyerek fedezett fel a fák lombjában. A nő vonásai megenyhülnek, valószínűsíthetjük, hogy egy újabb barátság kezdetének lehetünk tanúi.
Remélem, érzik a kedves olvasók, hogy ebből a történetből maximum a madárfaroktoll lóg ki, nem az ún. vörös farok. A képernyőre készült változatban sem didaktikusan tűnnek föl az említett madarak rajzos illusztrációi, és a természet hangjait is következetesen, nem illusztratívan, nem tolakodóan keverték alá. Ayesha Antoine és Safiyya Ingar a két főszerepben nem gyerekeskednek sem mozgásban, sem hanghordozásban, igaz, ha nem hangzana el, hogy 9 éveseket játszanak, a szóhasználat és a gesztusrendszer miatt 11-12-nek saccolnám őket.
Bár figyelem a Unicorn műsorát, mert a londoni színház az egyik legfontosabb gyerek- és ifjúsági színházi befogadó és produkciós helyszín, a felvételbe a The Guardian oldalán botlottam bele. Bizony, a nagy olvasottságú lap az elmúlt pandémiás másfél évben több alkalommal is gyerekszínházi projektek mellé állt, és valószínű, hogy annak a megjelenésnek köszönhető a június 15. óta elért 45 ezer fölötti megtekintés. Azt nem tudom, ebből mennyit váltanak át igazi, iskolai előadásra, de szerencsések azok a kisiskolások, akik elé kigurítják a YouTube-on látott díszlethez képest csak egy picit redukált, egy autóba simán beférő, igazán színes és fantáziát beindító szőnyeget.
Papp Tímea
(Színházi Kritikusok Céhe)
Marvin messzelátója – a Unicorn Teatre (London) előadása
Szereplők: Ayesha Antoine, Safiyya Ingar, Shaka Kalakoh, Chukwuma Omambala
Sophie Stanton
Dramaturg: Stephanie Street
Látványtervező: Sam Wyer
Zeneszerző / Sound designer: Giles Thomas
Rendező: Justin Audibert
Operatőr: Phil Cooper
A felvétel rendezője és vágója: Todd MacDonald
A YouTube-felvétel, augusztus 8-ig elérhető.
