Állatfarm

Ciróka Bábszínház

Stuber Andrea
2021. augusztus 7.

 

Amikor George Orwell a második világháború alatt megírta és megjelentette az Állatfarm című kisregényét, az minden bizonnyal revelatívnak hatott – mármint azok számára, akik olvashatták. Hiszen a mű történetének része az is, hogy hol itt, hol ott tiltották be. A diktatúrák általában kényesek az irodalmi ábrázolásukra.

Szörényi Júlia

A mából nézve, a modern demokráciából fakadó problémák és torzulások bőséges ismeretében talán didaktikusnak látszik az Állatfarm. (Arról nem is beszélve, hogy Alexis de Tocqueville már száz évvel korábban elemezte az autokratizmusra hajló emberi természet okozta veszélyeket, amelyek a demokráciára leselkednek.) Az Orwell-mű írói értékének leginkább azt tekinthetjük, hogy tisztán és pontosan modellálja a diktatúra kialakulásának és megszilárdulásának folyamatát. Mint ilyen, egyfajta kiskátévá vált, és talán nincs is olyan kortársunk szerte a világban, aki adekvát helyzetben ne idézte volna már a módosult parancsolatot: Minden állat egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház május végén mutatta be az Állatfarmból készült előadását, és ősszel remélhetőleg belefog majd egy nagy sorozatba: középiskolásokhoz viszi a drámafoglalkozással egybekötött produkciót. A Vidovszky György rendezte előadás, rokonszenves módon, nem a mű konkrét cselekményének elmesélésére fókuszál, hanem tartalmi csomópontokra. Lényegében jelen idejű kérdésként boncolgatja a hatalom, a népakarat, a vezetéstechnika, a manipuláció, az elnyomás kérdéseit. Úgy, hogy időről időre bevonja a közönséget, véleménynyilvánításra szorítva a nézőket. Például szavazással, amint az a demokráciában dukál. A játszók nemcsak kommunikálnak, de konzultálnak és kooperálnak is velünk.

A regény színpadi verzióját Horváth János Antal készítette, ügyes kézzel. Részint kerített egy keretet, amelyben tévévetélkedő-szerű külsőségek között dönthetnek az állatok arról, hogy két, egykori vezérük közül Hógolyónak vagy Napóleonnak adják az Állatok emlékezete 2021 díjat. E műsoron belül elevenedik meg előttünk az állatfarm története, sőt történelme. Ez rögtön módot ad arra, hogy bizonyos hivatalos emlékezetpolitika határozza meg az elbeszélést. Ennél is fontosabbak némely dramaturgiai megoldások, amelyeket az adaptáló korérzékenyen alkalmaz. Fontos az azonosulás szempontjából például az, hogy nincs terror. Ezúttal nem szerepelnek Napóleon őrző-védő-támadó kutyái, nem ők üldözik el Hógolyót, hanem az Állatok Hőse Érdemrenddel kitüntetett becsületes disznó maga vándorol ki. (Ha ugyan igaz, hogy négy lábon távozott. Ezt senki nem firtatja.) Az is némi hangsúlyváltás, hogy Napóleon itt elfogadott vezetőként kezdi el országlását a major állatai között, s fokozatosan válik korrupt, elvtelen, zsarnoki uralkodóvá.

Lendváczky Zoltán, Krucsó Júlia Rita

A Ciróka Bábszínház Állatfarmjának nyári fellépései közül az egyik a lehető legautentikusabb helyen zajlott: a Major fesztiválon, egy félig nyitott pajtában, Verőcén, a Lósi-völgyben. A pástszerű játékteret két oldalról szegélyezte a zömmel felnőttekből álló közönség. Mátravölgyi Ákos a látvány megtervezésénél az egyszerűséget és a jelzésszerűséget tarthatta szem előtt. Mindössze néhány műfűvel borított kocka vagy hasáb szolgál díszletül, és egy kibelezett hűtőszekrény, amelyre rá lehet aggatni a gránitszilárdságúnak nem bizonyuló parancsolatokat.

Lendváczky Zoltán

Négy színész vesz részt a játékban: Fülöp József, Krucsó Júlia Rita, Lendváczky Zoltán és Szörényi Júlia. Mindegyikük több figurát játszik el, különböző papírmaszkokat viselve választják el egyiket a másiktól. Amennyire megítélhetjük, ezek a kis álarcok újrahasznosítható és újra is hasznosított papírtányérokból és papírpoharakból készültek. Ettől rögtön felsejlik egy zöld árnyalat; mintha az alkotók a fenntarthatóság céljára is utalnának. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy nézői szempontból korántsem előnyös ez a megoldás, bár nem lehetetlen, hogy a hátrányai csak szabadtéri viszonyok között jelentkeznek. Ugyanis az olyan papírpohármaszk, amely az orron kívül a szájat is betakarja, erősen csökkenti a néző hallhatási és szövegértési lehetőségét még akkor is, ha lyukat vágtak a pohár fenekére.

A színészek eleven játékossággal, termékeny energiákat mozgósítva végezték feladatukat. Feltűnő volt Fülöp József kommunikációs készsége és Szörényi Júlia csirkéjének finom érzékenysége. Abban pedig, hogy az előadás végén a nézői csoportokban lezajlott diskurzusok nyomán a közönség leginkább Bandinak ítélte az Állatok emlékezete 2021 díjat, egészen biztosan belejátszott a lófarkas Krucsó Júlia Rita szép, mélabús, elszántan hithű lóalakítása.

Stuber Andrea
(Színházi Kritikusok Céhe)

Állatfarm (Ciróka Bábszínház)
George Orwell azonos című regénye alapján írta: Horváth János Antal és a társulat

Szereplők: Fülöp József, Krucsó Júlia Rita, Lendváczky Zoltán és Szörényi Júlia
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Zeneszerző: Monori András
Koreográfus, drámapedagógiai konzulens: Gyevi-Bíró Eszter
Rendező: Vidovszky György

Major Fesztivál, Verőce, Lósi-völgy, 2021. július 16., kb. 50 néző