Paprika Jancsi

Bartha Tóni Bábszínháza

Bogya Tímea Éva
2021. augusztus 14.

 

Paprika Jancsi a magyar népi irodalom és színjáték hagyományok elfelejtett figurája. Rokonítható az európai népi bábjátékból, főleg német nyelvterületen ismert Kasperle figurával. Hasonló jellemvonásaik az előreugró markáns áll, a szókimondó humor, a tettre- és verekedésre készség. Mindezek mellett persze jólelkűek és mindig a szegények oldalán állnak.

Kevés szakirodalom foglalkozik Paprika Jancsi alakjával, a közbeszédben mégis élő figura – mindenkinek beugrik valami Paprika Jancsiról. Bartha Antal Paprika Jancsielőadásai a figura megszakított színpadi életét kívánják folytatni. Írott szöveg hiányában – egy 2003-as interjúban arról beszélt Bartha, hogy nem létezik írott verziója a meséknek, csak a báb kinézetére találni elvétve néhány utalást – Zalán Tibor írt hozzá fordulatos mesét. Vásári játék lévén a pénz és a félreértés okozza a legnagyobb bonyodalmakat – a késő középkori vásári játékok középpontjában mindig valamilyen világi téma állt.

Paprika Jancsit megkéri a Gróf, hogy vigyázzon elrejtett kincsére. A Gróf és Grófné bábok megőrzik arisztokratikus kinézetüket, ezzel is folytatva a figurák ábrázolási hagyományát, miszerint a negatív, pénzéhes karakterek a felső osztályhoz tartoznak. A kincs megszerzése kacskaringós utat jár be, mert Paprika Jancsin kívül mindenki magának akarja megszerezni, hogy, hogy nem, még a Grófné is. Az egyik tolvajjelölt Sisa Pista, a gonosz betyár, akit Paprika Jancsinak kétszer is meg kell leckéztetnie fakanalával. Másodjára viszont már Sisa Pista szellemével kell megküzdenie, amihez egy nagyobb fakanálra van szüksége. De természetesen fölötte is győzedelmeskedik, ami Paprika Jancsinak azt a különleges minőségét emeli ki, hogy a halállal is szembe tud szállni. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek. A halál elverése szintén a népi hagyományokban gyökerezik, ilyen a farsangi szokás is, amikor a telet, a terméketlenséget, vagyis a halált űzik ki a nép életéből.

Kiszely Ágnes rendezése igyekszik megtartani és kihangsúlyozni Paprika Jancsi vásári játékosságát. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönsége pedig, mondhatni, a középkori vásári játékok nézőinek lelkületét is továbbörökítik, mert ellentétben a filmekben, rajzfilmekben itt-ott felbukkanó jelenetekkel, amikor a gyerekek padokon ülve figyelnek az előadásra, a középkori vásári játékok nézői kocsiktól kocsikig vándoroltak, hangoskodtak, káosz volt. A gyerekek itt is szabadon változtatták helyüket és nyüzsögtek, tele voltak élettel. A tér nyitottsága miatt a szülők nem fegyelmezték úgy gyerekeiket, mintha egy színházteremben lettünk volna. Ami csodás, mert a gyerekeknek tulajdonképpen soha nem kellene feszélyezve érezniük magukat a színházban. Éljen a szabad véleménynyilvánítás!

A Varga Tamás tervezte színpad önmagában is egy báb. Egy bölcs tekintetű öreg bácsi, aki bárkinek könnyen lehetne az alföldi nagypapája. Az ő inge ujjából bújnak elő a szereplők és ő tölti be a narrátor szerepét is. Ebben a tekintetes díszletben még kisebbnek tűnnek a bábok, az életvidám csibész Paprikából leginkább piros kis sipkáját látjuk. A tapsrendnél tengerészcsíkos pólóban, őszülő göndör hajjal, áradó huncutsággal és Paprika Jancsival a vállán előlép a bábos, Bartha Tóni. Ő a Bartha Tóni Bábszínháznak a vezérigazgatója, aki e vasárnap délelőtt 33 év tapasztalattal, szédületes munkával keltette életre az előadás az összes szereplőjét, mindegyiknek külön hangszínt, külön személyiséget kölcsönözve. Kicsit sajnálom, hogy nem lehetett minden szavát tisztán hallani.

Bogya Tímea Éva

Paprika Jancsi (Bartha Tóni Bábszínháza)

Játssza: Bartha Tóni

Író: Zalán Tibor
Tervező: Varga Tamás
Rendező: Kiszely Ágnes

Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Interaktív Meseszínpad, 2021. július 25., kb 30-35 néző